Veszélyes higanytartalom a tengeri halakban

Régóta téma a táplálkozástudományi szakérték körében a tengerekben és vadvizekben fogott halak és egyéb tengeri herkentyűk húsának szennyezettsége, gondoljunk csak a higanyra, a kadmiumra, az ólomra, a PCB-kre és az egyéb szennyeződésekre, amelyek a környezetszennyezés következtében a tengervízbe, majd onnan a vízi élőlények szervezetébe kerülnek.

Nos, erre reflektálva talán érdemes átböngészni az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) egy 2007-es jelentését, amely négy kockázati kategória szerint csoportosítja a tenger gyümölcseinek higannyal való szennyezettségét. A négy kategória az alábbiakban található.

1. Nagyon alacsony kockázatú halak

Ebbe a kategóriába tartoznak azok a halak és egyéb tengeri herkentyűk, amelyeket minden esetben nyugodtan beilleszthetünk az étrendünkbe, akár hetente többször is, mivel nem csak egészségesek, de ezek húsának higanyszennyezettsége is minimális. Ilyenek a következők:

2. Alacsony kockázatú halak

Ebben a kategóriában a higanytartalom még mindig viszonylag alacsony, és ezeket a halakat is fogyaszthatjuk rendszeresen, de ideális esetben hetente csak egyszer. A következő fajok tartoznak ide:

  • konzerv tonhal
  • csendes-óceáni tőkehal
  • csendes-óceáni foltos tőkehal
  • atlanti-óceáni vadlazac
  • mahi-mahi
  • friss/fagyasztott csendes-óceáni tonhal
  • Dungeness-rák.

3. Közepes kockázatú halak

Közepes higanyszennyezettség miatt körülbelül havonta egyszer fogyasszuk az ezen kategóriába tartozó halakat és tengeri herkentyűket. A veszélyeztetett csoportba tartozó személyeknek (mint például a terhes nőknek) még ritkábban érdemes fogyasztaniuk ezekből. Az ide tartozó halak a következők:

  • laposhal
  • tengeri sügér
  • germon
  • kékhal
  • friss/fagyasztott atlanti-óceáni tonhal

4. Magas kockázatú halak

Az ezen kategóriába tartozó halakat és tengeri herkentyűket csak nagyon ritka alkalmakkor fogyasszuk, és a magasabb kockázatú csoportokba tartozó személyek (mint például a terhes nők és a gyermekek) kerüljék ezeket a magas higanytartalomból fakadó kockázat miatt. Ebbe a kategóriába a következő halak tartoznak:

  • kardhal
  • cserepeshal
  • marlin
  • cápa
  • kékúszójú tonhal
  • király makréla

Érdemes tudni, hogy más típusú makrélák – mint például a spanyol makréla, a domolykó makréla és a kék makréla – alacsonyabb kockázati kategóriába esnek, ezért ezek mértékkel, de gyakrabban fogyaszthatók.

5. Összefoglalás

Mint láthatjuk, a fenti négy kockázati szint alapján a Magyarországon kapható halak közül nyugodtan fogyaszthatjuk a csendes-óceáni és alaszkai vadlazacot, a kagylókat, a garnélarákokat, az osztrigákat és a heringeket.

Viszont, ha lehetséges, kerüljük a cápahúst, a kardhalat és a marlint, valamint maximum heti egy alkalomra korlátozzuk a tőkehalak és a tonhalkonzervek fogyasztását.

Forrás: https://dietless.hu/higany-tengeri-halak/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük