Régóta téma a táplálkozástudományi szakérték körében a tengerekben és vadvizekben fogott halak és egyéb tengeri herkentyűk húsának szennyezettsége, gondoljunk csak a higanyra, a kadmiumra, az ólomra, a PCB-kre és az egyéb szennyeződésekre, amelyek a környezetszennyezés következtében a tengervízbe, majd onnan a vízi élőlények szervezetébe kerülnek.
Nos, erre reflektálva talán érdemes átböngészni az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) egy 2007-es jelentését, amely négy kockázati kategória szerint csoportosítja a tenger gyümölcseinek higannyal való szennyezettségét. A négy kategória az alábbiakban található.
1. Nagyon alacsony kockázatú halak
Ebbe a kategóriába tartoznak azok a halak és egyéb tengeri herkentyűk, amelyeket minden esetben nyugodtan beilleszthetünk az étrendünkbe, akár hetente többször is, mivel nem csak egészségesek, de ezek húsának higanyszennyezettsége is minimális. Ilyenek a következők:
- csendes-óceáni és alaszkai vadlazac
- kagyló
- garnélarák
- osztriga
- hering
- szardella
2. Alacsony kockázatú halak
Ebben a kategóriában a higanytartalom még mindig viszonylag alacsony, és ezeket a halakat is fogyaszthatjuk rendszeresen, de ideális esetben hetente csak egyszer. A következő fajok tartoznak ide:
- konzerv tonhal
- csendes-óceáni tőkehal
- csendes-óceáni foltos tőkehal
- atlanti-óceáni vadlazac
- mahi-mahi
- friss/fagyasztott csendes-óceáni tonhal
- Dungeness-rák.
3. Közepes kockázatú halak
Közepes higanyszennyezettség miatt körülbelül havonta egyszer fogyasszuk az ezen kategóriába tartozó halakat és tengeri herkentyűket. A veszélyeztetett csoportba tartozó személyeknek (mint például a terhes nőknek) még ritkábban érdemes fogyasztaniuk ezekből. Az ide tartozó halak a következők:
- laposhal
- tengeri sügér
- germon
- kékhal
- friss/fagyasztott atlanti-óceáni tonhal
4. Magas kockázatú halak
Az ezen kategóriába tartozó halakat és tengeri herkentyűket csak nagyon ritka alkalmakkor fogyasszuk, és a magasabb kockázatú csoportokba tartozó személyek (mint például a terhes nők és a gyermekek) kerüljék ezeket a magas higanytartalomból fakadó kockázat miatt. Ebbe a kategóriába a következő halak tartoznak:
- kardhal
- cserepeshal
- marlin
- cápa
- kékúszójú tonhal
- király makréla
Érdemes tudni, hogy más típusú makrélák – mint például a spanyol makréla, a domolykó makréla és a kék makréla – alacsonyabb kockázati kategóriába esnek, ezért ezek mértékkel, de gyakrabban fogyaszthatók.
5. Összefoglalás
Mint láthatjuk, a fenti négy kockázati szint alapján a Magyarországon kapható halak közül nyugodtan fogyaszthatjuk a csendes-óceáni és alaszkai vadlazacot, a kagylókat, a garnélarákokat, az osztrigákat és a heringeket.
Viszont, ha lehetséges, kerüljük a cápahúst, a kardhalat és a marlint, valamint maximum heti egy alkalomra korlátozzuk a tőkehalak és a tonhalkonzervek fogyasztását.