A legtöbb embernek a fogyókúra jut eszébe, amikor szeretne némi túlsúlytól megszabadulni. De mi van akkor, ha a fogyáshoz valójában nem kevesebbet, hanem éppen többet kellene enni?
Az Ambronite egyik alapítójának, Simo T. Suoheimo-nak pont ez a véleménye. Simo szerint ha fogyni szeretnénk, és az egészségünket is meg kívánjuk őrizni, akkor nem arra kellene koncentrálni, hogy kevesebbet együnk, hanem arra, hogy TÖBBET.
A pozitív változáshoz szerinte arra kell koncentrálni, hogy MIT eszünk, nem pedig arra, hogy MIT NEMeszünk.
Az ötlet nagyon egyszerű: ha sok jó dolgot eszünk, akkor kevesebb hely (és idő, energia vagy pénz) marad a nem annyira jó dolgokra. A gyakorlatban pedig mindez azt jelenti, hogy:
- Több valódi, tápanyagokban gazdag ételt fogyasztunk.
- Sok zöldséget eszünk (de komolyan többet, naponta kb. fél kilót).
- Visszatérünk a bogyós gyümölcsökhöz és más gyümölcsökhöz.
- Több növényi ételt fogyasztunk.
- És több vizet (nem pedig más folyadékot) iszunk.
Ha valaki elkezd így étkezni, akkor automatikusan csökken a „nem annyira jó” ételeknek a mennyisége, amit meg tud enni. Természetesen más előnyök is jelentkeznek: a magas tápanyagtartalommal bíró, növényi eredetű fogásokban gazdag étrend pontosan az, amit a dietetikusok is javasolni szoktak.
A döntés szabadsága a tiéd
De van egy másik, pszichológiai előnye is annak, hogy a pozitív dolgokra koncentrálunk: elkerülhetjük a diéta hullámvasútját, a hetekig tartó koplalásokat és a csalódást, amikor a leadott súlyt ismét felszedjük.
A diétázást azért szeretik az emberek, mert hősies. El lehet mondani mindenkinek, hogy diétázunk, és a hagyományos felfogás szerint a szenvedés nemesíti a lelket. Azt is hihetjük, hogy minél több a szenvedés, annál nagyobb lesz a haszon. Mindez azonban hibás elképzelés!
A valóság az, hogy minél több szenvedést okoz a diéta, annál kevésbé lesz maradandó az eredménye.
Nincs létezik kettő vagy négy hétre szóló életmód váltás. Ha tudjuk valamiről, hogy az nem használ, mégis fogyasztjuk, akkor mégis mire való ez a tudásunk?
A tápanyagokban (ásványi anyagokban, vitaminokban, antioxidánsokban és rostokban) gazdag étrend nem önmagunk sanyargatásáról szól! Még akkor sem, ha elsőre a töltött káposzta felcserélése egy citromos öntettel készült csirkés cézár salátára tényeg kitolásnak tűnik önmagunkkal.
A helyzet az, hogy ha valaki hosszú éveken keresztül tolja a csülkös pacal – somlói galuska kombót, akkor neki valóban meg kell tanulnia újra élvezni egy tál áfonyát, egy almát vagy egy salátát.
De ha ez sikerül, akkor nagyon sok, egyébként nem egészséges étel automatikusan kimarad az étrendjéből. Innentől pedig általában nincs szükség sem a kalóriák számolására, sem pedig diétára.
Leegyszerűsítve a kérdést, alapvetően két út áll mindenki előtt.
Az első, hogy növényi forrásokban, tápanyagokban gazdag, sok nyers ételt fogyaszt. Ide tartozik egy banán vagy egy alma, a bogyós gyümölcsök és a magvak is. Ha így tesz, akkor feltölti a testét tápanyagokkal, és csak nagyon ritkán jelentkezik nála sóvárgás (például édességre vagy sós chipsre).
A másik út, hogy a mai „finomságokat” választja, amelyek gyors kielégülést okoznak. Jöhet a mélyhűtött pizza, a hamburger, a cukros üdítő és narancs juice, a dobozos jégkrém. Vitaminok és ásványi anyagok nincsenek, de minden nap több kört is megtesz az inzulin hullámvasúton. Az örömteli kajakómát minden alkalommal újabb farkaséhség és levertség követi, majd kezdődhet az egész elölről.
Mindenkinek az egyéni döntése az, hogy melyik utat választja, de azt tudni kell, hogy mindkettő „mágnesként” vonzza a követőit magához.
Ez röviden azt jelenti, hogy ha egészséges dolgokat eszik valaki, akkor egy idő után jellemzően nem kívánja már a nehéz ételeket és a cukros édességeket. Ha pedig valaki naponta több alkalommal megdobja a cukorszintjét, akkor ebből egyre nehezebb kiszakadnia.
A változást tehát érdemes úgy kezdeni, hogy a mindennapjainkhoz minél több zöldséget, gyümölcsöt és vizet adunk hozzá. Ha pedig gyors megoldásra vágyunk, akkor segítséget jelent egy Ambronite shakeis. Ennek fő összetevői a zabfehérje, a mandula, az alma, a kókuszcukor, a csalánlevél és a spenót, a lenmag, a chlorella és a spirulina (zöld algák), a vörös áfonya és a fekete ribizli. De őszintén, nem hangzik ez legalább annyira jól, mint a somlói galuska?
Forrás: