A jódot Bernard Courtois fedezte fel 1811-ben. A jód fontos nyomelem az emberi szervezet működésében. Jelen van a pajzsmirigy által termelt két hormonban, ebből 90% tiroxin, amely az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen. (Például serkenti a növekedést, fokozza az alapanyagcserét, alapja a csontosodási folyamatnak, az agyszövet fejlődésének.)
A pajzsmirigy a jódot a véráramból szűri ki, és raktározza el, ezért nagyon fontos, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe.
Megfelelő jódellátottság mellett a pajzsmirigy kb. 3 hónapra elegendő jóddal rendelkezik, ezután jódhiányos állapot alakul ki. Magyarország területének nagy része gyakorlatilag jódhiányos, így elmondható, hogy jelentős problémával állunk szemben.
TÜNETEI:
Hosszan tartó jódhiány következménye a pajzsmirigy megnagyobbodás (struma) és a később kialakuló pajzsmirigy alulműködés.
Alulműködés esetén: Az alapanyagcsere 50%-kal is csökkenhet, ami
- fiatalkorban: aránytalan törpeséghez, szellemi visszamaradottsághoz vezet
- felnőttkorban testhőmérséklet-csökkenést, a beszéd, mozgás és gondolkodás lassulását, elhízást, valamint étvágytalanságot eredményez
- fáradtság érzése
- fázékonyság
- depresszió
Túltermelés esetén: 100%-kal nőhet az alapanyagcsere (Bazedow-kór) és a tünetek az ellentételei a fentieknek: a beteg sokat eszik, mégis fogy, ingerlékeny, túlzottan élénk, a szemgolyók kidüllednek.
Hosszan tartó jódhiány esetében, ha nagy mennyiségű jód jut a szervezetbe, a megnövekedett pajzsmirigy hirtelen túlműködésbe kezdhet, mely akár életveszélyes állapotot is előidézhet. Ez az oka annak, hogy egyes radiológiai vizsgálatokhoz felhasznált jódtartalmú kontrasztanyagok beadása előtt a pajzsmirigyműködés ellenőrzése is szükséges. Viszonylag új kutatások azt is igazolták, hogy jódhiány hozzájárulhat emlő- és gyomorrák kialakulásához.
Várandós és szoptató anyukák esetében különösen fontos a fokozott jódigény kielégítése, mert jódhiány esetén fejlődési rendellenesség, szellemi visszamaradottság alakulhat ki. Ez az oka annak, hogy a veleszületett pajzsmirigy alulműködést, az újszülöttet élete első napjaiban már rutinszerűen szűrik.
NAPI SZÜKSÉGLET
- 1 éves korig napi 50 mikrogramm
- 2-6 éves kor között napi 90 mikrogramm
- 7-12 éves kor között napi 120 mikrogramm
- felnőtt korban napi 150 mikrogramm
- terhesség és szoptatás idején napi 200 mikrogramm a szervezet igénye.
JÓDHIÁNY KEZELÉSE
Pajzsmirigybetegségben szenvedőknél gyógyszeres jódpótlás válhat szükségessé, mely a pajzsmirigy méretének csökkenését is előidézheti. Várandósok és szoptató kismamák esetében a jódpótlás feltétlenül szükséges. Panaszmentes esetekben elegendő lehet jódban gazdag ételek (pl. tengeri halak) fogyasztása. A jódhiány megelőzésére jódozott só, kiegyensúlyozott diéta is hatékony.
MAGAS JÓD TARTALMÚ ÉTELEK:
- Rákfélék
- Hínár, tengeri moszat
- Kókuszolaj
- Himalaya só
Csupán élelmiszerből bevinni a jódot szinte lehetetlen, ezért az évek során népszerűek lettek a jód tartalmú étrend-kiegészítők. Ezek a készítmények tartalmazzák a napi szükséges jódbevitel mennyiségét.
Forrásjegyzék: www.webbeteg.hu cikkje, www.bhc.hu cikkje, www.naturalsociety.com cikkje
Forrás: https://www.egeszsegpalace.hu/eletmod_blog/a-jodhiany-tunetei-es-kezelese-57