Szervezetünk 14-16%-a fehérje, és körülbelül 0,1%-a szabadaminosav-tartalom. Testünk fehérjéinek és más nitrogéntartalmú alkotórészeinek felépítéséhez szükséges aminosavakat a táplálékaink fehérjéi szolgáltatják. A fehérjék funkciója rendkívül fontos és változatos, többek között az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj és a szőr szerkezeti elemei (például kreatin, kollagén, elasztin), a hormonok és az enzimek alkotórészei, szerepük van az immunrendszer felépítésében, valamint a különböző transzportfolyamatokban. Biztosítják a folyadék-, és sav-bázis egyensúlyt, fenntartják az érrendszer rugalmasságát. A szöveti fehérjék folyamatosan lebomlanak és újjáépülnek, így a bontáskor felszabadult aminosavak nagy része visszakerül a fehérjékbe.
A 20 különböző aminosavból 9 esszenciális (fenilalanin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metilalanin, metionin, treonin, triptofán és valin), azaz nélkülözhetetlen számunkra, hiszen szervezetünk nem tudja előállítani, vagy csak olyan kis mértékben szintetizálódnak, amely nem elégíti ki a szükségleteinket. A nem esszenciális aminosavakat szervezetünk képes előállítani az élelmiszerekkel elfogyasztott fehérjékből származó aminosavak átalakítása révén.
Az egészséges fehérjeforgalom megállapítására a nitrogén-egyensúly mérése szolgál. A táplálékokkal felvett, és a széklettel, vizelettel távozó fehérjék nitrogéntartalmából következtetni lehet a test fehérjetartalmának változására. Ez az egyensúly a bevitt tápláléktól függ. Ha a táplálkozásunk során bevitt energia mennyisége elégtelen, akkor hiába lehet optimális a fehérjetartalom, a fehérjeszintézis zavart szenved energia hiányában. Aminosav-anyagcserezavar pedig akkor jelentkezik, ha a táplálék energiatartalma megfelelő, de az étrend fehérjetartalma elégtelen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a javasolt napi fehérjebevitel egészséges felnőttek számára vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozás esetén 0,8 gramm/testtömegkilogramm. Ez az ajánlás nem elegendő csecsemők, gyermekek, serdülők, idősek, terhes nők és betegek számára. A nagy mennyiségű állati fehérje fogyasztása bőséges fehérjebevitelt eredményez, amely önmagában nem okoz gondot egészséges személyeknél, ugyanakkor általuk számos egyéb tápanyagot is juttatunk szervezetünkbe (például zsírok, koleszterin), amelyek következtében már egészségügyi károsodások jelentkezhetnek, például túlsúly, elhízás.
A fehérjék bevitele gyakran nem elegendő, kifejezetten a szegényebb lakosság körében. A fehérjehiány jellemzően a szükségletekhez képest kevesebb kalória-bevitellel is jár, ezért a tünetek átfedhetik egymást. Fehérjehiány esetén lecsökken a sejtek tömege, a folyadékok a sejtek közötti térbe kerülnek, ödéma jelentkezik a lábon és az arcon. Emellett zavart szenvedhet a vérképzés, a hormontermelés, csökken az immunrendszer védekező képessége, és a fizikai teljesítőképesség, romlik az emésztés és a felszívódás, tovább súlyosbítva a megbetegedést.
A fehérjéket jellemzi a biológiai értékük is. Ez az érték a fehérjéknek azt a százalékát fejezi ki, amelyeket a testünk a fehérjéinek felépítésére képes hasznosítani. Az anyatej és az egész tojás biológiai értéke 100, azaz teljes mértékben hasznosulnak felszívódás után. A tehéntej biológiai értéke 88-95 között van, a csirkehúsé 82, a burgonyáé 73. Az elsőrendű, vagy más néven komplett fehérjék az összes aminosavat megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák. Ezek általában állati eredetű termékek (például tojás, tej, húsok, halak). A másodrendű, vagy inkomplett fehérjék néhány aminosavban hiányosak, ezért önmagukban nem elegendő fehérjeforrások, ki kell egészíteni (idegen szóval komplettálni) másik ilyen, vagy elsőrendű fehérjével. Ezt a csoportot főleg növényi fehérjék alkotják. Komplettálás az, ha például a lizinben szegény kenyérre lizinben gazdag sajtszeleteket teszünk. Normális, kiegyensúlyozott, vegyes étrend mellett egészséges személyeknek nincs szüksége fehérjekiegészítésre, hiszen az étrend minden fehérjét megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmaz. A túlzott fehérjefogyasztás és szabadaminosav-bevitel (testépítők esetén) veszélyes, bizonyos mennyiség felett pedig már egészségkárosító hatással is számolni lehet.
Forrás: webbeteg.hu http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/egeszseges-eletmod-klub/191/a-feherjek-szerepe-az-etrendben-