AZ ELHÍZÁSRÓL

A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik. Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan túlsúlyosak. Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű a túlsúly és elhízás előfordulása. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál. A WHO Európai Régiójában minden második felnőtt és a gyermekek ötöde túlsúlyos. Az elhízás megrövidíti az élettartamot és annak minőségét is. Az elhízás évente egy millió áldozatot szed Európában és súlyosan veszélyezteti a gazdasági növekedést.

BMI testtömeg-index

Az elhízás ma legáltalánosabban elfogadott mérőszáma a testtömeg-index (BMI = body mass index). Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Pl.: egy 180 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében: 80 / 1,8 x 1,8= 24,96. Ha a kapott szám kevesebb, mint 18, kóros soványságról beszélünk. A BMI alapján további sovány, normális, túlsúlyos, elhízott, végül 35-ös index fölött kórosan elhízott állapotról van szó, ilyenkor már az elhízás kategóriáját is kórosnak tekintik.

Kialakulásának rizikófakrotai

  • Genetikai adottságok: Kétségtelen, hogy vannak családok, ahol a családtagok láthatóan elhízottabbak az átlagnál, ami genetikai tényezőkre enged következtetni. Mégis jelentősebb a szociális öröklődés szerepe: az egyes családtagok táplálkozási és életviteli szokásai rendszerint hasonlóak.
  • Betegségek: Ritkán az elhízás betegségre vezethető vissza, ilyenek a pajzsmirigy alulműködése vagy a mellékvesekéreg túlműködése (Cushing kór).
  • Bizonyos gyógyszerek: Több gyógyszercsoport, köztük a szteroidok (pl. prednizolon), egyes vérnyomáscsökkentők és antipszichotikumok, valamint a triciklikus antidepresszívumok testsúlynövekedést eredményezhetnek.
  • Étrend: A nagy kalóriatartalmú ételek rendszeres fogyasztása növeli a testtömeget. A magas zsírtartalmú ételek általában nagyobb kalóriatartalmúak is. A szénhidrátgazdag élelmiszerek, mint a szénsavas üdítőitalok, cukorkák, sütemények a leggyakoribb hordozói a felesleges energiának.
  • Mozgásszegény életmód: A fizikai aktivitás önmagában is energiát fogyaszt. Fő hatása a szervezet energiagazdálkodására azonban az, hogy nem engedi csökkenni az alapanyagcserét (a szervezet nyugalmi energiafelhasználását), ezáltal a hízásra hajlamos szervezet nem tud alkalmazkodni a csökkent energiabevitelhez. Ez azért nagy jelentőségű, mert az alapanyagcsere csökkenése a fogyókúrázók életének legfőbb megkeserítője (kevesebb bevitt kalória mellett sincs fogyás!)
  • Életkor: A 30. életév betöltése után kevesebb kalória bevitele mellett is könnyebb elhízni, ezért különösen fontos a fizikai aktivitás fenntartása felnőttkorban is.
  • A dohányzás abbahagyása: A korábbi dohányosok sokszor pótcselekvésből is esznek (pl. savanyúcukorkát, amit gyakran alkalmaznak az elmaradt dohányzási rítus pótlására). A dohányzás maga ugyanakkor nem jó fogyókúrás módszer ártalmassága miatt.
  • Nem: A nők nagyobb gyakorisággal híznak el, mint a férfiak, a nőknek ugyanis kisebb az izomtömege, éppen ezért kevesebb kalóriát égetnek el nyugalomban, mint a férfiak.
  • Terhesség: Terhesség során a nők testsúlya törvényszerűen megnő, az egészséges többletsúly a magzat súlyának kb. háromszorosa (tehát a terhesség végére kb. 10 kg). Sokan ennél többet szednek fel, amit szülés után nehezen tudnak leadni. Amennyiben terhesség során vagy a szoptatás alatt kíván valaki fogyni, különösen fontos, hogy kíméletes módszert válasszon (és ne pl. nulldiétát, vagyis koplalást) és helyezzen súlyt a kiegyenlített, vitamindús táplálkozásra.

Az elhízás a következő betegségek kialakulásában játszik szerepet

  • magas vérnyomás
  • 2-es típusú diabetes (cukorbetegség)
  • magas koleszterinszint
  • koszorúér betegség
  • stroke
  • osteoarthritis (csont- és ízületi gyulladás)
  • alvási apnoe
  • máj zsíros elfajulása
  • epehólyag-betegség
  • fogamzóképességgel és terhességgel kapcsolatos problémák (csökkent fogamzóképesség, terhességi diabetes, terhesség alatti rendellenességek, születési rendellenességek)
  • a többletsúly miatt ízületi fájdalom
  • daganatos megbetegedések
  • vesebetegségek

9 pontban az elhízásról                      

  1. Az elhízottak száma megháromszorozódott az elmúlt két évtizedben.
  2. Az elhízottság a leggyakoribb gyermekkori kórkép Európában. Jelenleg a gyermekek 20 %-a túlsúlyos és ezek egyharmada elhízott.
  3. Az elhízottság oka az emberek többlet étel fogyasztása a fizikai aktivitással elégetett energiához képest.
  4. Az elhízottság okozta társadalmi költségek óriásiak. Európában az egészségügyi kiadások 6% írható az elhízottság rovására.
  5. Európa legtöbb országában az elhízás gyakoribb a társadalmilag elmaradottabb csoportok körében, azaz az alacsony jövedelműek és műveltségűek, az ellátáshoz nehezen hozzáférők között.
  6. Az elhízás járványának okai összetettek, az elhízást elősegítő környezetnek hívjuk a modern társadalom adottságait: a városok növekvő lakossága, az autóval közlekedés, az ülő munkavégzés, a számítógépek használata, a feldolgozott élelmiszerek bővülő fogyasztása elősegíti az elhízás kialakulását.
  7. Egy nőnek átlagosan 2000, míg egy férfinak átlagosan 2500 kalóriára van szüksége naponta. Ugyanakkor az emberek nem fogyasztanak elég gyümölcsöt és zöldséget.
  8. A felnőttek kétharmada fizikailag nem aktív eléggé. A felnőtteknek minden nap 30 perc, a gyermekeknek 60 perc mozgás lenne ajánlott. Az autóval megtett utaknak fele 5 km-nél rövidebb, ezt a távolságot kerékpárral 15-20 perc, gyaloglással 30-50 perc alatt meg lehetne tenni. A rendszeres fizikai aktivitás egy ember élettartamát 3-5 évvel is megnövelheti.
  9. Az elhízás járványának leküzdése összetett: csökkenteni kell a zsír és cukor fogyasztását és növelni a gyümölcs és zöldség bevitelét; a fizikai aktivitást növelni szükséges. Az egészséges élelmiszereket könnyebben hozzáférhetővé kel tenni. Az energia-dús élelmiszereket nem szabad reklámozni, hozzáférésüket korlátozni kell és olyan új termékekkel kell helyettesíteni melyek tápanyag összetétele jobb minőségű. A mindennapi élet részévé kell tenni a fizikai aktivitást.

Forrás: http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/cukorbeteg-klub/112/az-elhizasrol

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük