A világon 2,7 millió életet lehetne megmenteni évente pusztán azzal, ha mindenki megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt fogyasztana, ugyanis korunk leggyakoribb súlyos betegségei nagymértékben táplálkozásfüggők, vagyis túlnyomórészt saját magunk hozunk döntést az egészségben eltöltött éveinket illetően. A vastagbélrákért 70%-ban, illetve a prosztatadaganatért 75%-ban a táplálkozás a felelős, a mellrák kialakulását pedig 50%-ban befolyásolja az étrendünk. Az öt kiemelt táplálkozási kockázati tényező közül az első a túl sok só, a második a túl sok telített zsírsav, a harmadik a túl sok transzzsírsav bevitele, a negyedik a túlzott cukorfogyasztás, az ötödik pedig a kelleténél kevesebb zöldség és gyümölcs az étrendünkben.
A gyümölcsök és zöldségek fontos részei egy egészséges és kiegyensúlyozott étrendnek, legyenek akár egy főétkezés részei vagy nassolnivalók. Sok vitaminhoz, ásványi anyaghoz, rosthoz és némi energiához (főként cukor formájában) juttatnak hozzá bennünket, valamint bizonyos kisebb alkotóelemekhez, ún. fitokemikáliákhoz, avagy másodlagos növényi termékekhez, amelyek jótékony hatással bírnak egészségünkre. Epidemiológiai tanulmányok kapcsolatot mutattak ki a nagymértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a krónikus betegségek kockázatának csökkenése között, különösen a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, és bizonyos típusú daganatos megbetegedések, mint a száj-, a garat-, a gége-, a nyelőcső-, a gyomor- és a tüdődaganat esetén.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi minimum 400 g gyümölcs- és zöldség bevitelét javasolja, és ebbe nem számítja bele a burgonyát és más keményítőtartalmú gumós növényeket, pl. a maniókát. Európában az ajánlások országonként változnak. Általában összhangban vannak a WHO ajánlásával, de van olyan ország, pl. Dánia, ami nagyobb mennyiséget, napi minimum 600 g-ot javasol. Az európaiak többsége nem éri el a WHO által ajánlott gyümölcs- és zöldségbeviteli értéket. Mivel a javasolt mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása segít biztosítani az egészséget és megelőzni a betegségeket, alacsony bevitel esetén az egészségre nézve negatív következményekkel lehet számolni. A WHO becslése szerint az elégtelen gyümölcs- és zöldségbevitel felelős világszerte a gyomor- és bélrendszeri daganatok miatti halálozások 14%-ért, az ischeamiás szívbetegségek miatti halálozások kb. 11%-ért, és a stroke okozta halálozások 9%-ért.
Az alvás is nyugodtabb lehet és az ideális testsúly is könnyebben megőrizhető, ha az esti étkezések során könnyebb ételeket választunk. Vacsorára ezért ideális, ha önmagában, vagy köretként zöldségeket fogyasztunk. Készíthetünk nyers zöldségekből salátát, főzhetünk főzeléket, de grillezhetünk, párolhatunk is. A párolás során vitamin tartalmuk ugyan némileg csökken, de annak, akinek panaszai vannak az emésztésével, puffadásra hajlamos, mégis ez az elkészítési mód javasolható.
.jpg)
Egyet bizonyosan kijelenthetünk: a zöldség és a gyümölcs esetében nincs olyan szint, amin felül ártalmat okozna, ezért minél többet fogyasztunk, annál jobb!
Forrás: http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/cukorbeteg-klub/90/zoldseg–es-gyumolcsfogyasztas