Ki ne szeretné az édességet? Mindenki megkíván néha egy kis sütit, vagy ilyen melegben egy hideg üdítőt. Sokan szeretik a tésztaféléket is, az emberek nagy része pedig fogyaszt kenyeret. Ezekben az élelmiszerekben az a közös, hogy magas a szénhidrát tartalmuk. Mire kell figyelnünk a szénhidrátok fogyasztásakor? Van egészséges alternatíva?
A szénhidrátokat két csoportra bontjuk: egyszerű (gyümölcsök, méz, stb.), és összetett (kenyér, tészta, stb.) cukrokra. Alapvetően mire kell figyelnünk egy élelmiszernél, ha a szénhidrát fogyasztásunkat szeretnénk egészséges szinten tartani? A szervezetben az ételek, különféle folyamatok segítségével, alkotóelemeikre bomlanak, ennek eredményeképp a bennük lévő cukor felszívódása más, és más ütemben zajlik. Különbséget tudunk tenni a szénhidrátok között az alapján, hogy szervezetünk milyen gyorsan képes azokat glükózzá alakítani.
Fontos, hogy milyen gyorsan, és mennyire tartósan emeli meg egy adott élelmiszer a vércukorszintünket. Ezt mérni is tudjuk, 1-100- ig terjedő skálán, ezt nevezzük glikémiás indexnek (GI). Akkor döntünk helyesen, ha olyan élelmiszert választunk, aminek a glikémiás indexe 40, vagy az alatti. Ez azt eredményezi, hogy az adott étel, lassan szívódik fel, mértékletesen emeli meg a vércukorszíntünket, és sokáig stabilan is tartja azt.
A táblázatban szereplő ételek között felfedezhetünk meglepetéseket is jócskán. Érdemesebb lehet fehér rizs helyett a bulgurt, vagy a hajdinát választani. Illetve a teljes kiőrlésű tészta sem feltétlenül rossz választás. A fehér kenyeret pedig váltsuk le rozskenyérre, hiszen a rozskenyér értéke 41 míg a fehér kenyér 70-es GI-vel rendelkezik.
Ha a GI értéke magas, akkor az étel, amit elfogyasztunk hirtelen megemeli a vércukorszintünket, ami megterhelően hat a szervezetünkre. Mindezek mellett a hirtelen megemelkedett cukorszint hirtelen le is esik, újabb éhségérzetet kiváltva ezzel. A folyamatos vércukorszint ingás hosszútávon 2-es típusú cukorbetegség (inzulinrezisztencia) kialakulásához vezethet.
Méz: Természetes édesítőszer. Bár a méz glikémiás indexét sem mondhatjuk alacsonynak a kristálycukortól illetve a glükóztól viszont mindenképpen jobb, nem beszélve arról, hogy ásványi anyag, vitamin, és nyomelem tartalma minden édesítőszert felülmúl. Én szeretem és használom, mértékkel teákban, limonádéban nagyon finom, és még mindig jobban jártok ezzel, mint az üdítővel.
Fruktóz: a diabetikus termékek nagy részét fruktózzal, azaz gyümölcscukorral édesítették régebben, mivel lassan emeli meg a vércukor szintet. A glikémiás indexe is nagyon alacsony más cukrokhoz képest, azonban nagy mennyiségű használata során megemelkedhet a triglicerid szintje a vérben. Ne feledjük azt sem, hogy szénhidrát tartalma is 100%. Viszont az ételekben természetes formában jelen lévő fruktóz nem jelent egészségügyi kockázatot, hiszen például a gyümölcsökben lévő rostok nagy mértékben lassítják a felszívódását. Agave szirup: Nagy kérdőjel volt bennem sokáig, nemrégiben azonban kipróbáltam. Az egészséges életmód hívei, és a cukorbetegek gyakran nyúlnak az agave sziruphoz, pedig kiderült, hogy nem annyira hasznos, mint ahogy gondoltuk. Az a baj vele, hogy nagyrészt fruktózt tartalmaz. Ezért a cukorbetegek kerüljék, a fogyókúrázók és az egészséges életmód követői pedig csak mértékkel fogyasszák. Egyébként finom, más íze van, mint a méznek, viszont állagra és színre is hasonló.
Stevia: Természetes édesítőszerről van szó. A jázminpalóca nevű növényfaj leveleit használjuk fel édesítésre, mivel a benne található szteviol glikozid a cukornál 300-szor édesebb ízű. Én nem használom. Cukorbetegek részére viszont ajánlott.
Ennek a kis bejegyzésnek a lényege, hogy ne féljünk az újdonságoktól, nézelődjünk, és válasszunk egészségtelen ételeink helyett olyan alternatívát, amely ízletes és mellette egészséges is.