Sokan a vírus és baktérium szavakat szinonima szóként használják. Van egyáltalán lényegi különbség? Érdemes megfontolnunk az antibiotikumok használatát? Az oltásellenesség észszerű dolog? Röviden a vírusokról és bacikról, arról, hogyan védekezhetünk ellenük, és milyen szerepe van az immunrendszernek ebben.
A vírus és baktérium kifejezést sok esetben szinonima szóként használják a filmekben, a közéletben vagy akár a hírekben is. Viszont ez közel sincs így, a vírusok és a bacik közt óriási különbségek vannak.
Először is, a baktérium egy sejt, élő szervezet, ennek megfelelően a sejten belül biokémiai folyamatok zajlanak. A baktériumok a környezetükből táplálkoznak és osztódással szaporodnak. A bacik sokféle alakban előfordulnak, és nem csak kórokozóként vesznek részt az életünkben. Kedves férfiak: a sört is nekik köszönhetitek (ámen). A testünk körülbelül 3 kilogrammnyit tartalmaz átlagosan ezekből az apró élőlényekből, sokan közülük jótékonyan segítik a szervezetünk működését.
A vírus azonban egyszerűbb felépítésű: méretekben jóval kisebb és nem tekinthető élő szervezetnek, nem sejt. A vírusban nem történnek biokémiai folyamatok, nem termel semmit, nem vesz fel semmit, egyszerűen csak egy szimpla örökítőanyagot tartalmazó kis burok. Pont emiatt, a vírus szaporodása is teljesen más, mint egy baktériumé. A vírus sejtekbe hatolva átveszi a sejt irányítását. Tehát élősködik. Szaporodásukat tekintve, az elfoglalt sejt biokémiai folyamatát átkódolva, a gazdasejt hozza létre az új vírusokat. A gazdasejt elpusztul, és a benne felszaporodott vírusok kiszabadulnak, még több sejtet fertőzve ezzel. Mindig specifikusak, vagyis: egy adott vírus csak egyféle sejtet támad meg, pl.: a Hepatitis B csak májsejtekben élősködik, a HIV vírus az immunrendszer T sejtjeit támadja meg, stb. Minden sejttípusnak léteznek specifikus vírusai, tehát mivel a baktérium is sejt, van olyan vírus, ami kifejezetten baktériumokat támad meg.
Összegezve:
Tehát, a baci nem élősködik, a vírus igen.
A baktériumok osztódnak, a vírusok más sejteket átprogramozva szaporodnak.
A baci a környezetéből veszi fel a tápanyagokat, a vírusok a gazdasejtet szipolyozzák ki, amíg ez sejt pusztulást nem okoz.
Védekezés a baktériumok ellen!
Egy baktérium okozta megbetegedésre vagy gyulladásos fertőzésre az orvos antibiotikumot ad, ami ilyenkor a megfelelő. Az antibiotikumok a baktériumok biokémiai folyamatait gátolják, ezzel elpusztítva őket. Azonban sok esetben az emberek otthon talált maradék antibiotikumot is beszednek mindenféle bajra, mondván: “majd ez jó lesz rá!”. Mialatt a betegséget okozó sejteket elpusztítja a gyógyszer, a szervezetünkre jótékony hatással lévő baktériumokat is károsítja. Az antibiotikumok felelőtlen használata káros hatással van a szervezetünkre, így minden esetben orvosi utasításra szedjünk csak gyógyszert. Az antibiotikum a saját testi sejtjeinket nem pusztítja el, hiszen azok biokémiai folyamata merőben eltér egy baktérium életciklusától.
Védekezés a vírusok ellen!
A vírusok ellen az antibiotikum hatása a nullával egyelő. Így hát vírusfertőzés (pl: lásd influenza) esetén beszedni az otthoni gyógyszeres szekrényt, nem kifizetődő. Léteznek olyan gyógyszerek, amelyek a vírus és a sejt kapcsolatát akadályozzák, így megelőzve a betegség terjedését és a vírus fészekrakó akcióját. Sok esetben elég az immunrendszerünk, hogy tünetmentesek legyünk. Azonban a vírusok nagy része igencsak veszélyes és nincs rá semmilyen gyógyszer, az egyetlen megoldás a megelőzés: a védőoltások!
Vírus VS védőoltás
Írtam már pár megosztó témáról, akár a GMO vagy a tej, de minden esetben szolidan fejtettem ki az álláspontom, meghagyva a teret nektek. Azonban az oltásokról és az oltásellenességről, ami az utóbbi időben futótűzként söpört végig kis hazánkban is, kegyetlen állásponton vagyok. Oltasd be a gyerekedet! Igen, igen is van értelme az oltásoknak. Rengeteg világjárványt szüntettet meg az oltások megjelenése. Szükséges immunizálni magunkat néhány vírus ellen, mert nincs más megoldás.
A védőoltás során vagy kész antitesteket juttatnak a szervezetbe, vagy legyengített kórokozókat, melyeknek az immunrendszer szab gátat, így a betegség tünetmentesen játszódik le. Azonban a szervezet memorizálja a kórokozókat, és később az “erős” verzió ellen is tud védekezni. Ezt nevezzük mesterségesen szerzett immunitásnak. A kész ellenanyagot akkor használják, amikor valaki már megfertőződött, de még nem szerzett immunitást a vírus ellen.
Természetes úton is szerezhetünk immunitást néhány kórokozó ellen. Ha egy vírus megfertőz minket, az immunrendszerünk aktiválódik. Ha legyőzi a betegséget, akkor az azt okozó anyagot, illetve az ellene felhasználható antitestet megjegyzi. Így, ha újbóli fertőzés történik, már nem kell aggódnunk, ebben az esetben a betegség újbóli lefolyása már általában tünetmentes. Ilyen például a bárányhimlő, ami a herpeszvírusok közé sorolható.
A velünk született védettség még pocaklakó korunkban alakul ki. Négy genetikailag meghatározott, velünk született védelmi funkcióval bír a szervezetünk. A leukociták (fehérvérsejtek) fagocitáló (sejt egy szilárd részecskét a környezetéből bekebelez) képessége. A második a gyomornedv sósav tartalmának baktériumölő hatása. Valamint a bőr, a tápcsatorna, a légutak és a húgyutak nyálkahártyájának védelmi vonala. Végül pedig a szervezetben képződő baktericid kémiai anyagok pl: enzimek vágják keresztbe a fertőzések útját.
Immunrendszer és a sport!
Sportolás közben a testünk vérellátása megnő, az erek kitágulnak, az oxigén és tápanyagellátás is felgyorsul. A rendszeres sportot űzők esetében a vérképzés is aktívabb folyamat, erőteljesebben működik a vörös csontvelő. A vér sejtes elemei közül a fehérvérsejtek szerepe az immunitásban alapvető a szervezet egészének védekezőképessége szempontjából. A nyálkahártyákba áramló ver gazdagabb lesz a fehérvérsejtek számában, így a kórokozók is nehezebben jutnak át a védelmi vonalon.