A VASPÓTLÁS LÉPCSŐFOKAI

Mire a vashiány diagnosztizálásra kerül, gyakran hosszú idő telik el, mivel a tüneteket a beteg legtöbbször másnak tudja be. Pedig, ha nem kezelik még idejében, úgy a hiány egyre fokozottá válik, mely komolyabb kezelést igényel. Hogy melyek a vaspótlás lépcsőfokai, azt dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője válaszolta meg.

FÁRADTSÁG, KONCENTRÁCIÓ ZAVAR ÉS FEJFÁJÁS KÍNOZZA? VASHIÁNYRA IS UTALHAT!

Szinte nincs is olyan ember, aki időről időre ne tapasztalná meg azt, hogy reggelente nehezére esik felkelni, „húzza az ágy”, vagy, hogy délutánonként legszívesebben beiktatna egy plusz alvást, mert majd „leragad a szeme”. Az is lehet, hogy az illető vissza-visszatérő fejfájásoktól szenved, esetleg koncentráció zavar miatt nem képes munkáját 100%-ban ellátni. Ezek a panaszok majdnem mindenkinél jelentkeznek, ám rendszerint el is múlnak viszonylag rövid időn belül. Amennyiben mégsem, akkor érdemes vashiányra gyanakodni, mivel gyakran ez áll a kellemetlen panaszok hátterében.

NULLADIK LÉPCSŐFOK: A MÖGÖTTES OKOK FELKUTATÁSA

Még mielőtt a vaspótlás bármely formájába bele kezdene, fontos a vashiány okának és fokának megállapítása. Vannak olyan természetes állapotok, amikor a szervezetnek eleve több vasra van szüksége- ilyen a várandósság, versenysport, erős fizikai megterhelés, serdülőkor, melynek során plusz vasbevitelre van szükség. Ilyenkor többnyire elegendő az étrenden változtatni. Sajnos az is lehet, hogy valamilyen betegség, kóros folyamat áll a kiürült vas raktárak hátterében. Ilyen például a vérzékenység, felszívódási zavarokkal járó bélbetegségek, daganatos betegségek, gyógyszerek mellékhatása, erős menstruáció, intenzív sportolás, nem megfelelő táplálkozás

ELSŐ LÉPCSŐFOK: MEGFELELŐ ÉTREND KIALAKÍTÁSA

Amennyiben vérvétel útján diagnosztizálásra került a vashiány, úgy annak mértéke dönti el, hogy milyen kezelést is kell alkalmazni. Legenyhébb esetben (amikor még nincs vérszegénység, csak vashiány), első lépcsőfok gyanánt vasban gazdag étrendet szükséges kialakítani. A legjobb vasforrás az állati eredetű fehérje (hús), mivel abban a vas hem-kötésben található és ez előnyt jelent a felszívódásban. Természetesen a növényekben is sok használható vas van, hiszen a zöld főzelékek, saláták, továbbá a bab, borsó, lencse és zab, mind remek vasforrások. Emellett érdemes megjegyezni, hogy a C-vitamin, folsav támogatják, míg a magnézium, magas rost tartalmú ételek, kávé, tea pedig csökkentik a vas felszívódását. Amennyiben valaki vegetáriánus, célszerű dietetikus segítségét kérnie az étrend összeállításához, hogy semmiből se szenvedjen hiányt!

MÁSODIK LÉPCSŐFOK: ÉTRENDKIEGÉSZÍTŐK

vaspótlás

A vaspótlás második fokán az étrendkiegészítők alkalmazása áll. Ezeket be lehet szerezni vény nélkül a gyógyszertárakban, drogériákban, bioboltokban stb. Jellemzően nem tartalmaznak olyan nagy mennyiségű vasat, mint a receptre kapható készítmények. Felnőtteknek büntetlenül lehet szedni őket, de gyerekeknek nem, mert a túltelítődés lehetősége áll fenn. Fontos, hogy lehetőleg C-vitaminnal és folsavval együtt használja (vagy válasszon olyan terméket, melyben mindegyik megtalálható), valamint ha mellette magnéziumot, kalciumot, esetleg gyógyszert is szed, a kettő bevétele között minimum 2 órát hagyjon!

HARMADIK LÉPCSŐFOK: VÉNYRE KAPHATÓ GYÓGYSZEREK

Ha a vashiány nagyobb mértékű, úgy receptre kapható készítményre is szükség lehet. Ehhez fontos, hogy a kezelőorvos ismerje laboreredményeit és egyéb betegségeit, hiszen a dózist és a kezelés időtartamát csakis ezek tudatában lehet meghatározni. Általában pár hét, esetleg 1-2 hónap után, már normalizálódik a vérkép. A kiürült vas raktárak feltöltődéséhez még tovább kellhet szedni a vaskészítményt, akár 4-6 hónapig is. Természetesen a kezelés után is szükséges a vasban gazdag táplálkozás követésére- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

NEGYEDIK LÉPCSŐFOK: VASPÓTLÁS INTRAVÉNÁSAN

Amennyiben súlyos a vashiány és a vas felszívódása különböző betegségek miatt akadályozott, vagy pl. közeli a szülési terminus, halaszthatatlan műtétre van szükség, akkor indokolt a lehet az intravénás vaspótlás, melyet kizárólag orvosi felügyelet mellett lehet alkalmazni. Ennél kiemelt figyelmet igényel a helyes dózis megállapítása,  hogy el lehessen kerülni a túltelítődést, mely igen komoly tünetekkel járhat! Éppen ezért a vénás vaspótlásnak szigorú indikációi vannak és az injekció bedásának körülményeit is szigorúan szabályozzák.

Forrás: Trombózisközpont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/a-vaspotlas-lepcsofokai

ÍGY ÜLJÖN, HOGY NE FÁJJON A HÁTA

A megfelelő ülő és persze álló pozíció alapfeltétele a gerinc egészségének. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint néhány szabály betartásával magunk is sokat tehetünk a hátfájás megelőzéséért, illetve ha már kialakult a fájdalom, nem szabad habozni az orvos felkeresésével.

MILYEN A JÓ TARTÁS?

A legtöbb ember napjai nagy részét ülve tölti, a munkahelyén és otthon is – ennek pedig komoly következményei lehetnek a hát egészségére vonatkozóan. A helyes testtartás ugyanis számos pozitív hatással bír:

  • csökkenti az ízületek, izmok, szalagok terhelését,
  • könnyebbé, felszabadultabbá teszi a mozgást,
  • fenntartja, sőt javítja a gerinc egyensúlyát, egészségét.

A megfelelő ülő pozíció függ az adott személy súlyától, a használt széktől és az ülés közbeni tevékenységtől. Mégis vannak általános szabályok, amelyeket szinte minden helyzetben ajánlott betartani:

  •  tartsuk a lábakat a talajon vagy épp egy lábtartón, ha lehet, ne keresztezzük őket,
  • hagyjunk egy kis lyukat a térd alatti rész és a szék közt,
  • a térdek egy kissé lejjebb legyenek, mint a csípő,
  • engedjük le lazán a vállakat,
  • próbáljuk ellazítani a nyakat,
  • a nyakunkat ne fordítsuk oldalra hosszú ideig,
  • ha a hátunk, de főleg a derekunk nem tud jól nekitámaszkodni a széknek, használjunk egy plusz háttámaszt,
  • ne toljuk előre a nyakunkat a monitor nézése közben,
  • kerüljük a féloldali, aszimmetrikus terheléseket,
  • nyáron ne üljünk a légkondicionáló alatt az irodában, kerüljük a huzatot.

A legfontosabb szabály pedig, hogy óránként tartsunk 10 perc szünetet, amikor felállunk, megmozgatjuk magunkat.

MIRE FIGYELJENEK A SZÁMÍTÓGÉPES MUNKÁT VÉGZŐK?

  • A legfontosabb dolog, hogy ülőmunkánkat ergonomikusan kialakított munkaállomáson végezzük. A monitor lehetőleg szemmagasságban helyezkedjen el, pont velünk szemben. A szék kiválasztásánál is érdemes tekintetbe venni, hogy állítható magasságú, kartámaszú és háttámlájú és lehetőleg rugalmas legyen.
  • A hagyományos, merev irodai székek helyett használhatunk térdeplő székeket vagy ülőlabdákat is. Az előbbiek a gerinc fiziológiás görbületét segítik megtartani, míg az ülőlabdákon észrevétlenül, de folyamatosan egyensúlyoznunk kell, így a törzsstabilizáló izmaink folyamatosan aktiválva vannak.
  • Ha ragaszkodunk a klasszikus székhez, beszerezhetünk olyan párnákat, amelyek segítik a helyes ülést. Választhatunk dinamikus ülőpárnát (dynair), ékpárnát vagy hengerpárnát. A választáshoz érdemes gyógytornász, mozgásterapeuta tanácsát kérni, aki a probléma ismeretében személyre szabott tanácsot adhat.
  • A karunkat is tartsuk helyesen: gépeléskor az alsó karunk legyen párhuzamos a talajjal, a könyökünk az alkarral derékszöget zárjon be.
  • Próbáljunk magunknak minimasszázsokat adni! Ehhez elég csupán a fájós részeket, a derekat, a vállat, a nyakat, a karokat gyengéden átnyomkodni. Ha a derekunk fáj, szorítsunk egy teniszlabdát a fal és a hátunk közé, és különböző irányokban azzal masszírozni magunkat.

MIT TEHETÜNK, HA MÉGIS KIALAKUL A DERÉK- VAGY A HÁTFÁJDALOM?

– A diagnózis elsősorban a panaszok megismerése után születhet meg, bár sokszor már a páciens tartása is árulkodó. A kissé elcsavarodott, ún. antalgiás testtartás ugyanis a fájdalom kerülése miatt alakul ki.  Az alapos fizikális vizsgálat mellett szóba jöhetnek laborvizsgálatok, MRI-, és CT-vizsgálat is, hogy pontos képet kapjunk a szervezet állapotáról – ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – A kezelésnél elsődlegesen a pihentetéssel próbálkozunk, amelyet kiegészíthet a megfelelő cipő viselése, a kemény felületen való alvás és a hideg-meleg borogatás. Természetesen orvosként az egyik legfontosabb teendőnk a fájdalom csökkentése, amely számos módon megvalósulhat. A szájon át szedhető szerek mellett megoldás lehet a célzott injekció, amikor is közvetlenül tudjuk eljuttatni a hatóanyagokat az idegnyomási ponthoz. Hatékony segítség lehet még azorvosi kollagén injekció, a természetes mechanizmusokra alapuló lökéshullám terápia és a non-szteroid, izomlazító hatású infúziós kúraszerű kezelések is. Ha a páciens túl van a fájdalom akut szakaszán, előtérbe kerülhet az úszás és szegment-stabilizáló gyógytorna, amelynek célja a gerincet, a derekat – tulajdonképpen a csigolyákat – tartó, így az ideggyököt felszabadító izmok, mély hátizmok erősítése, folyamatosan kondícióban tartása.

Forrás: FájdalomKözpont ;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/igy-uljon-hogy-ne-fajjon-a-hata

TÚL NAGY A DERÉK GÖRBÜLETE? ÁGYÉKI LORDOSIS LEHET

Ha a gerinc görbülete a has irányába mutat, és ez a görbület a deréknál túl nagy, ágyéki lordosisról (vagy hyperlordosisról) beszélünk. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos elmagyarázza, miért jelenthet ez problémát.

NEM CSAK ESZTÉTIKAI PROBLÉMA

Ágyéki lordosisról akkor beszélünk, amikor a gerinc természetes görbületénél jelentősebb a görbület a deréki szakasznál. Ilyenkor egy látható C-alakot vesz fel a gerinc a has irányába húzódva, a has pedig kitolódik – ez pedig nem csak esztétikai problémát jelenthet. A könnyen észrevehető rendellenesség ugyanis jelenősen növeli a komoly gerinc-, derékfájdalom kialakulásának esélyét, gerincferdüléshez vezethet, és előrehaladott állapotban akár az emésztőrendszer, a szív-érrendszer és a légzőrendszer megfelelő működését is akadályozhatja.
Egyes veleszületett állapotokon túl az ágyéki lordosis kialakulásának több oka is lehet.

  • Rossz tartás

Ez a vezető oka a gerinc deformációjának, hiszen amikor ülőhelyzetben vagyunk, az ágyéki régió izmai túlságosan feszülhetnek, hogy stabilizálják és támogassák a gerincoszlopot. Minél hosszabb ideig ülünk, annál inkább feszül meg nyakunk, vállunk, gerincünk. A vállak és a nyak előreesik, gerincünk görbületeinek egyensúlya is felbomlik, és a helytelen terhelés miatt porckorong-előreboltosulások és sérv is kialakulhat. Az ágyi lordosisnak is elsőszámú rizikófaktora az ülő életmód és a mozgáshiány, ami miatt a gyenge izmok nem képesek megtámasztani a gerincet.

  • Elhízás

Az ágyi lordosis meglehetősen gyakori elhízott személyeknél, akiknél a hason jelentős zsírfölösleg található. Ez ugyanis komoly terhelést jelent a deréknak, ami így kényszertartást vehet fel. Sajnos ebből a szempontból rizikófaktornak számít a várandósság is.

  • A gerinc egyes állapotai

Néhány esetben az ágyéki lordosis olyan gerincproblémák következményeként is kialakulhat, mint a kyphosis (vagy hyperkyphosis), ami a gerinc púp-szerű, túlzott hátrafelé domborodása, a csigolyaelcsúszás vagy a porckorongokban kialakuló gyulladás.

MIT KELL TENNI, HA BEBIZONYOSODIK A GYANÚ?

derékfájás fájdalomcsillapítás

– A lordosis diagnózisának felállításához a fizikális vizsgálaton túl szükség lehet röntgenre, esetleg CT-felvételre. Amennyiben bebizonyosodik, hogy ez áll a háttérben, az első lépés az akut panasz, fájdalom csökkentése, a gyulladás kezelése, amelyre jó szolgálatot tehet a helyi gyulladáscsökkentő injekció – ismerteti Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – Amint túl van a páciens a fájdalmas szakaszon, a legfontosabb teendő a személyre szabott, funkcionális gyógytorna, amely a legjobb módszer a gerinc rendben tartására. Kutatások igazolják, hogy már egy 12 hetes, heti 3 alkalommal végzett gyógytorna is csökkenteni a fájdalmat, megerősíteni az érintett izmokat és növelni a flexibilitást. Természetesen a gyakorlatok végzése, a mozgás maga ezek után az életmód részéve kell, hogy váljon, csakúgy, mint a testsúly rendezése, hiszen – hacsak nem veleszületett rendellenességről van szó, ami csak műtéttel korrigálható -, a lordosis okozta panaszok életmóddal „gyógyíthatók”.
A kezelést pedig már csak azért sem szabad elhanyagolni, mert egy 2017-es tanulmány igazolta a kapcsolatot a rendellenes gerinc görbület és az ízületi gyulladás, valamint a degeneratív (kopásos) ízületi betegségek közt. Amennyiben már ezek is jelen vannak az érintetteknél, érdemes megpróbálkozni olyan természetes eredetű eljárásokkal, mint például a lökéshullám terápia.    

Forrás: FájdalomKözont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/tul-nagy-a-derek-gorbulete-agyeki-lordosis-lehet

MILYEN ÉS MENNYI SÖRT IHATNAK A CUKORBETEGEK?

Mindenkinek jól esik egy pohár sör a nyári melegben, azonban cukorbetegként nem szabad elfeledkezni az alkohol vércukorszint-emelő képességéről. Utánajártunk, milyen sört és mennyit ihatnak a cukorbetegek? Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa volt segítségünkre.

Nem tiltani szeretnénk! Természetesen a cukorbetegeknek sem kell lemondaniuk az alkoholokról, nem mindegy azonban, mit isznak és milyen gyakran.

SÖR ÉS CUKORBETEGSÉG

A barna sör jobban emeli a vércukorszintet, mint a világos, amely mérsékeltebb vércukor-emelkedést eredményez, ezért inkább a hagyományosból válasszon.

Divatos manapság az ízesített sörök fogyasztása. Van például citromos, meggyes, málnás sör, alkoholmentes kivitelben is. Kecsegtetően hangzik, így nyáron főként a citrusfélékkel ízesített sör, azonban aligha találunk cukormentes változatot a boltok polcain. Cukorbetegeknek az ízesített sörök nem javasoltak! Azonban ha házilag ízesítjük félbevágott gyümölcsökkel, pl. citrommal, nem kell a felesleges cukorfogyasztástól tartanunk – tanácsolja Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa.

Figyeljen arra is, hogy az alkohol befolyásolhatja a szedett gyógyszereknek és az inzulinnak a hatását, illetve megváltozhat a közérzete, túlzott mennyiségben hányingert, szédülést okozhat, ha alkoholt iszik.

MIÉRT ÉPPEN SÖRT?

Például azért, mert egyes források szerint a komlóban lévő jótékony hatású oxidációs anyagok (flavonoidok) kedvezően befolyásolhatják a vérzsírszinteket, segíthetnek a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. Mindez természetesen mértékletes sörivás mellett értendő.

Más italokhoz mérten a sörnek viszonylag alacsony az alkoholtartalma. További jó tulajdonsága, hogy élesztőtartalmánál fogva számos B-vitamin megtalálható benne, amelyek hozzájárulhatnak az idegrendszer optimális működéséhez. A sör jócskán tartalmaz káliumot, nátriumban azonban szegény – ezek a tulajdonságai segíthetnek a vérnyomás és a vízháztartás szabályozásában. A rendszeres, de mértékletes sörfogyasztás a vesekőképződés megelőzésében is segíthet – tette hozzá a dietetikus.

HOL A HATÁR?

Sörfogyasztásnál mindig bele kell számolni a szénhidrát-tartalmat a napi keretbe, valamint érdemes figyelembe venni az energiatartalmat is (típustól függően 1-4 gramm szénhidrát, 5-40 kcal energia). A barna sör esetében akár 7-8 gramm cukor is lehet 1 dl sörben.

Ezek alapján a legjobb, ha nőknél 1, míg férfiaknál 2 egység alkoholnál meghúzzák a határt, ami 1-2 decilitert jelent. Sörnél tehát elegendő kikérni a pincértől egy pikoló sört. Arra is figyeljen, hogy naponta csak egyszer igyon alkoholt.

NASSOLÁS A SÖRHÖZ?

A sör vércukorszint növelő szénhidrátokat tartalmaz, ezért fontos, hogy egyen közben valamit. Rostban gazdag, teljes kiőrlésű lisztből készült nassolnivalót ajánlok, például teljes kiőrlésű kekszet vagy ropit – mondja Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa. Szóba jöhet még 1-2 szelet sajt vagy 1 marék sózatlan mogyoró, illetve dió is. Az alkohol meghozza az étvágyat, tehát figyeljen arra is, mennyit eszik, hiszen a túlzott nassolásnak – amely külön étkezést jelent – vércukorszint emelkedés lehet a vége.

cukorbeteg terápia lényege a személyre szabott étkezés és mozgás terápia, amelyet szükség esetén gyógyszeres vagy inzulinterápiával kell kiegészíteni, erről még egy pohár sör elfogyasztása esetén sem feledkezzünk meg.


Forrás: Cukorbetegközpont; https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/milyen-es-mennyi-sort-ihatnak-a-cukorbetegek

TELJES ÉRTÉKŰ ÉTREND TEJMENTESEN

Előfordulhat, hogy allergia vagy intolerancia miatt a tejtermékeket akár hosszabb időre is mellőzni kell a gyermek étrendjéből. Rajcsik Enikő dietetikust, a Budai Allergiaközpont gyermek táplálkozási szakértőjét arról kérdeztük, hogy mire kell figyelni a tejtermékek helyettesítése kapcsán.

MI VAN A TEJBEN?

A tehéntej jelentős arányban vízből áll, mely ásványi anyagokat – kalcium foszfor és szelén -, tejcukrot (laktózt) és vitaminokat – nagyobb mennyiségben D-vitamint, B2 és B12 vitamint – tartalmaz. Ezen kívül zsírsavak és fehérje található benne nagyobb mennyiségben. Arányait tekintve 1dl tej elfogyasztásával megközelítőleg 3-3g zsír és fehérje, illetve 5g szénhidrát jut a szervezetünkbe. Az ajánlások szerint a gyermek 3 éves korától napi 0,5l tej vagy azzal egyenértékű tejtermék fogyasztása javasolt, a kérdés, hogy mivel helyettesíthetjük ezt a mennyiséget tejmentes étrendben?

KISEBBEKNEK TÁPSZER

Kisgyermekkori tejfehérje allergia esetén a növényi tejek nem alkalmasak a tehéntej helyettesítésére. Alacsony fehérjetartalmuk miatt az ezekkel történő hosszú távú táplálás nem biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, esszenciális aminosavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat.

Csecsemőkortól kezdődően a tehéntej helyett az extenzíven hidrolizált tápszer jelent biztonságos alternatívát, mely legalább kettő, de akár hat éves korig is javasolt. Mivel ezeknek a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek felírására a gyermek hat éves koráig van lehetőség, és ezek minden, a fejlődéshez szükséges tápanyagot biztosítanak, ezért amennyiben szívesen fogyasztja a gyermek, ezeket ajánljuk a tej kiváltására.

Ha nem a tápszeres pótlást választjuk, akkor a tejben levő fehérje pótlására alkalmasak még a húsok, ezek közül is a szárnyasok, valamint a tojás. Marhahús és borjúhús fogyasztása esetén azonban figyeljünk az esetleges keresztallergiák kialakulására. Az ételkészítéshez jól használhatók a növényi tejitalok, tejszínek, főzőkrémek a tehéntej és a tejtermékek helyett, ám ezek tápanyag és vitamintartalma jelentősen eltér az állati eredetű tejtermékektől.

LÉTEZIK IDEÁLIS NÖVÉNYI TEJHELYETTESÍTŐ?

Egy korábbi vizsgálatban a Quebec-i McGill University kutatói cukormentes növényi „tejeket” összehasonlítva megállapították, hogy habár a kókusztej kalóriatartalma alacsony, fehérjét alig, telített zsírsavakból viszont sokat is tartalmaz.

A mandulatej kalóriatartalma szintén alacsony, ám zsír- szénhidrát- és fehérjetartalma a tehéntejhez hasonlóan magasabb. Fogyasztása azonban problémát okozhat az olajos magvakra érzékenyeknél.

A rizstej kalóriatartalma a tehéntejjel közel megegyezik, ám szénhidrát, zsír és fehérjetartalma alacsonyabb, viszont több cukrot tartalmaz.

A szójatej fehérjében, zsírokban és szénhidrátban is a tehéntejhez hasonló mennyiséget tartalmaz, ám allergizáló hatásánál fogva – főként gyerekek számára – fogyasztása nem javasolt.

Rajcsik Enikő elmondta, hogy a zabtejnek magas a fehérje és a rosttartalma is, kalciumot azonban csak hozzáadva tartalmaz.

Kevésbé ismert és elérhető alternatíva a kendermag tej, melynek a legkedvezőbb az összetétele a többi növényi italhoz képest. Magas a fehérjetartalma, kalciumtartalma és a telített zsírsavtartalma, omega 3 zsírsavakat is tartalmaz.

A növényi tejekkel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy változatosan, felváltva adva előnyösebbek.

SZÜKSÉG VAN KÜLÖN PÓTLÁSRA IS?

A tejjel, tejtermékekkel ellentétben a kalcium igen rossz hasznosulással szívódik fel a növényi táplálékokból, ezért tejmentes étrend mellett feltétlen gondoskodni kell a kalcium táplálékkiegészítő formájában való pótlásáról. Mivel a D-vitamin elősegíti a kalcium hasznosulását és a csontokba történő beépülését, ezért ezek együttes pótlását javasoljuk.

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/teljes-erteku-etrend-tejmentesen

MIKOR KELL ORVOSHOZ FORDULNI SAROKFÁJDALOM MIATT?

A sarokfájdalom gyakori probléma, amely sokszor kellemetlen, de csak az esetek egy részében áll mögötte komoly betegség. A fájdalom általában magától elmúlik, de vannak esetek, amelyeket mindenképpen érdemes orvossal ellenőriztetni. Ezekről is beszélt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

NAGY TERHEKET CIPELÜNK

Az emberi lábfejet 26 csont építi fel, közülük a sarokcsont a legnagyobb. A sarok feladata, hogy biztosítsa a támasztékot a test súlyának, éppen ezért a sarkunk minden egyes lépésünknél komoly behatásnak van kitéve. A szakértők szerint járáskor a testsúly 1.25-szöröse, futáskor a 2.75-szöröse nehezedik a lábunkra. Éppen ezért ez a terület sérülékenyebb és fájdalma jelentősen befolyásolja az állapotunkat.  A fájdalmak jelentős része mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, exostosist (sarkantyú), csontritkulás és más csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegségek is.

A LEGGYAKORIBB OKOK

A legtöbb sarokfájdalom a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége, a plantaris fasciitis. Ez a szerkezeti betegség abból ered, hogy ennek a szalagnak fontos szerepe van a talp izmainak és inainak, valamint a láb boltozatának a fenntartásában. Túlterhelés következtében azonban a normális 2-4 mm vastagságúról akár 6-10 mm-nyire is vastagodhat, ahogyan ezt az ultrahang és az MRI vizsgálatok is bizonyítják. A kór tipikus tünete, hogy reggel, talpra álláskor már jelentkezik a fájdalom, ám később mintegy ”bejáratódik”, vagyis mérséklődik és csak hosszú álldogálás vagy lépcsőzés során rosszabbodik.
Különösen tinédzsereknél gyakori a sarok ütődései miatt kialakuló fájdalom. Ebben a korban ugyanis még nem teljesen kifejlett a sarokcsont és könnyebben dörzsölődhet a többi csonton. Ehhez hozzájárulnak a túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok, valamint a túl korán kezdett magassarkú hordás is.

SÜRGŐSSÉGRE UTALÓ TÜNETEK ÉS KEZELÉSI LEHETŐSÉGEK

Tüneteket, amelyekkel mielőbb orvoshoz kell fordulni:

  • Duzzanat okozta fájdalom a saroknál.
  • Zsibbadásérzés, fájdalommal és esetleg lázzal kísérve.
  • Képtelenség a normális járásra.
  • Ha nem tudja visszafeszíteni a lábfejét.
  • Ha nem tud lábujjhegyre emelkedni.

Tüneteket, amelyek kapcsán kevésbé sürgős a kivizsgálás:

  • A sarokfájdalom tovább tart egy hétnél.
  • Nem csak akkor jelentkezik a fájdalom, ha áll vagy jár.

– Sarokfájdalom esetén mindenképp ajánlatos a pihentetés, a futás és a kemény talajon járás kerülése és a gyógytorna. Helyezhetünk jeges borogatást az érintett területre, de ne közvetlenül a sarokra, 15 percig. Válasszunk megfelelő cipőt sportoláshoz és hétköznapra is, a túl magas és a túl lapos talp is kerülendő, hasznosak lehetnek az ún. sarokemelők és – párnák. Ha sportolunk, a megfelelő bemelegítéssel jelentősen csökkenthetjük a sarkat érő terhelés erősségét. Amennyiben a pihentetés, és a tehermentesítés nem hoz eredményt, szóba jöhet a lágyrészekhez kifejlesztett biokompatibilis hialuron injekció. A hialuronsav a lágyrészek (izmok, ínak, szalagok) alapvető alkotója. Így a sérült testrész gyors regenerációját teszi lehetővé, ami biztosítja az izmok és szalagok hegmentes gyógyulását. Ez fontos, mert a hegesedéssel történő gyógyulás miatt gyengébb teherbírású és teljesítőképességű marad az izom, a szalag. Csak hegmentes gyógyulással tud teljesen visszaállni az egészségi állapot és a terhelhetőség. A hialuronsav emellett gyulladáscsökkentő, aminek köszönhetően már az első injekció után is mérséklődnek a fájdalmak – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – Természetes alapon működő megoldás lehet még az orvosi kollagén injekciókúra, a szegmentális akupunktúra és a lökéshullám terápia, amely magas energiatartalmú hanghullámok segítségével beindítja a szervezet saját öngyógyító mechanizmusait, csökkenti a gyulladást, felgyorsítja a prokollagének szintézistét, amely az izmok- és szalagsérülések gyógyulásának feltétele. Ha nincs javulás, meg lehet próbálni 2-3 alkalommal a szteroidos injekciókat, amelyek bár csökkentik a fájdalmat, de a mellékhatások miatt ritkán ismételhetők. A konzervatív terápiák közül a terápiás röntgenbesugárzásnak van időnként jó eredménye, illetve ha szükséges, szóba jöhet a sebészi beavatkozás is.

Forrás: FájdalomKözpont; https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/mikor-kell-orvoshoz-fordulni-sarokfajdalom-miatt

AUTOIMMUN BETEGSÉG, AMI AZ IZMOK GYENGÜLÉSÉHEZ VEZET

Az első tünet lehet, ha evés közben egyre nehezebben megy a rágás, mert a rágóizmok elfáradnak, majd kis pihentetés után újra erőre kapnak. A myasthenia gravis nevű autoimmun betegségről dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa ad bővebb tájékoztatást. 

LECSUKÓDÓ SZEMHÉJAK, ROSSZ LÁTÁS

Myasthenia gravis jele lehet, ha az izmokat gyengének érezzük, kis terhelésre is elfáradnak, majd pihentetésre javul ez az állapot. A tünetek hol erősebben, hol alig jelentkeznek, a betegségre ugyanis jellemző, az átmeneti javulást követően a tünetek fellángolása. Jellegzetes tünet a szemet mozgató izmok gyengülése, az érintettek szemhéja lecsukódik, nehezen tudják nyitva tartani a szemüket, homályos vagy kettőslátás is jelentkezhet.

FÁRADÉKONY IZMOK

Az ember nem is gondol rá, hogy az alapvető napi feladataink végzése közben minden mozdulathoz több izom összehangolt működésére van szükség. A szemhéjak mozgatása mellett a rágás, nyelés, mosolygás, lépcsőzés vagy egy kézfogás is komoly izommunkának számít akkor, ha gyenge és fáradékony izmokkal kell végrehajtanunk. A myasthenia gravis esetén a legsúlyosabb, életveszélyes szövődmény, ha a betegség a légzéshez szükséges izmokat is érinti.

A SZERVEZET ÖNMAGÁT PUSZTÍTJA

Mint az autoimmun betegségeknél általában, úgy a myasthenia gravis esetében sem ismertek a kialakulásának okai. Megfigyelések szerint nőknél 20 és 40 éves kor között, férfiaknál 50 és 70 év között jelentkezik gyakrabban. Az autoimmun folyamatok lényege, hogy a beteg immunrendszere tévesen a saját szervezete ellen indít támadást, ez jelen esetben az idegek és az izmok közti üzenetek átadását szolgáló anyagot, az acetilkolint érinti. Az érintettek szervezete antitesteket kezd termelni az acetilkolin receptorok ellen, az izmok összehúzódása emiatt nem működik tökéletesen.

EGY LEHETSÉGES KIVÁLTÓ OK?

A betegek 15%-ánál fordul elő csecsemőmirigy daganat. A legtöbb esetben az elváltozás jóindulatú, a csecsemőmirigy műtéti úton történő eltávolítása egyes betegeknél javítja a myasthenia gravis tüneteit is. Habár a betegség nem gyógyítható, ún. kombinált immunmoduláló terápia segítségével jelentősen lehet csökkenteni a tüneteket, a betegek jó életminősége fenntartható. A terápia személyre szabott, beállítása hosszabb időt vesz igénybe.

Forrás: Immunközpont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/autoimmun-betegseg-ami-az-izmok-gyengulesehez-vezet

ZSIBBAD A KARJA? SZÍVBETEGSÉG IS OKOZHATJA

A karunk több ok miatt zsibbadhat, fájhat, jellemzően a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a kellemetlen tünetet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy szívproblémák is eredményezhetnek ilyen gondokat.

ROSSZ TARTÁS ÉS IDEGKÁROSODÁS A HÁTTÉRBEN

A zsibbadás gyakori tünet és jelenléte több betegségre is utalhat, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban le tudjuk írni, meg tudjuk határozni a fádalom jellegét, hiszen ez az első támpont a diagnózishoz. A zsibbadást komolyan kell venni, mert akár súlyos betegségeket is előre jelezhet, ezért érdemes mielőbb kideríteni az okát.

  •  Gyakran mozgásszervi oka van a kar zsibbadásának. A nyaki gerinc szakaszon 7 csigolya gondoskodik a súly viseléséről és a fej akadálytalan mozgásáról. A gerinccsigolyák között porckorongok vannak, és sűrű ideghálózat fut a vállra, karra is, a csigolyák védelmében. Ezért ha a nyaki gerinccsigolyák tájéka fájdalmas, akkor az a vállba, a hátba és a karokba is kisugározhat.
  • Előfordulhat, hogy a rossz testtartás miatt a testrész elgémberedik és zsibbadni kezd a kar, akár tartósan is.
  • A zsibbadó érzés idegkárosodás miatt is felléphet, a lábban, a karban egyaránt. Ennek hátterében állhat többek közt alkoholizmus, pajzsmirigy rendellenesség, májkárosodás, cukorbetegség vagy vitaminhiány. 

MIKOR KELL MENTŐT HÍVNI?

A magyar népesség fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, éppen ezért nagy figyelmet fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére. Már csak azért is, mert a szívbetegségek zöme lassú folyamatként alakul ki, ezért egy időben elvégzett kardiológiai kivizsgálásután kezelhetővé válnak.
– A figyelmeztető tünetek egyike lehet a karzsibbadás és/vagy fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés. Ilyen esetben mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, hiszen számos szív-érrendszeri betegség meghúzódhat a probléma mögött. Lehetséges például, hogy érszűkület, szívritmuszavar, szívelégtelenség, szívmegnagyobbodás, ingerületvezetési zavar, vagy éppen szívbillentyű probléma miatt érez a páciens zsibbadást a karjában – hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Ugyanakkor tudni kell, hogy ha erős mellkasi fájdalom mellett zsibbad a bal kar, akkor a koszorúérgörcs és a szívinfarktus gyanúja is felmerülhet. A nyugalomban fél óránál tovább tartó szorító fájdalom kifejezetten fenyegető jel, ilyen esetben hívjunk mentőt!

MILYEN VIZSGÁLATOKAT KELL ELVÉGEZNI?

– Ha valaki karzsibbadás miatt érkezik kivizsgálásra, alapos kikérdezéssel kell kezdenünk, hiszen tudnunk kell, volt-e a családban már szív- és érbetegség, milyen egyéb tünetek jelentkeznek, milyen más betegségek vannak jelen a páciensnél. Amennyiben a mozgásszervi és egyéb okok kizárhatók, a nagylabor vizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang tovább vihet az okok feltárásában. Elképzelhető, hogy hasznos lehet a páciensnek, ha az arteriográfia segítségével feltérképezzük az erei állapotát, illetve szükséges lehet, hogy megtudjuk, hogyan reagál a terhelésre – erre szolgál a terheléses EKG -, vagy hogyan alakul egy napon keresztül a vérnyomása – ezt tudjuk monitorozni a 24 órás vérnyomásméréssel – ismerteti dr. Vaskó Péter. – A vizsgálatok eredményeire épülő diagnózis után megkezdődhet a kezelés, ami akár olyan végzetes betegségeket is megelőzhet, mint a szívinfarktus, a hirtelen szívhalál, az agyvérzés vagy a szívelégtelenség.

Forrás: KardioKözpont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/zsibbad-a-karja-szivbetegseg-is-okozhatja

SZÍVPANASZOK A FOGYÓKÚRA MIATT?

Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.

A BŐSÉG ZAVARA

A médiában időről időre felbukkan néhány „divatos” fogyókúra, az interneten is  megszámlálhatatlan fogyókúra recept kering. Feltehetően azért, mert egyik sem hoz  száz százalékos sikert és nagyok az egyéni különbségek. Minden fogyókúrázó másra esküszik, azt azonban tudni kell, hogy nemzetközileg elfogadott  fogyókúra nincs, bár vannak ajánlható étrendek, mint a mediterrán vagy DASH-diéta – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. – A dolog  ettől még bonyolult, hiszen más az elvárás egy túlsúlyos vagy elhízott, 2. típusú cukorbeteg, egy  infarktuson átesett és egy betegségben nem szenvedő kövér ember diétája között! Sajnos, az orvostudomány még nem dolgozta ki  az erre vonatkozó protokollokat. Ráadásul a testsúly önmagában nem sokat jelen, a BMI pedig  időnként félrevezető, mert a zsír eloszlásáról, a test felépítésében szereplő izmokról, csontokról semmit sem mond. Ha azonban a precízebb meghatározások után bebizonyosodik, hogy a páciens valóban elhízott, tapasztalatom szerint elsődleges a szénhidrát csökkentése a testsúlycsökkentés szempontjából.

ÉHEZNI NEM SZABAD

– Az éhezés, a böjtölés vagy az extra alacsony kalóriatartalmú táplálkozás hosszútávon egyértelműen egészségtelen. Az extrém kalóriamegvonás ugyan csökkenő testsúlyt eredményezhet, de az éhezés következtében a szervezet az izomszövetet is elkezdi lebontani. Az izmok leépülése azonban semmilyen szempontból nem előnyös, sőt, életmódváltás során egyértelműen kedvezőtlen – ismerteti Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa.
Koplalás során számos egészségi kockázattal is lehet számolni, különösen azoknak, akik eleve valamiféle, akár szív-érrendszeri betegséggel rendelkeznek. (Nekik egyébként sem lenne szabad életmódváltásba, fogyókúrába fogniuk kardiológus felügyelete, ellenőrzése nélkül.) A végeredmény ráadásul legtöbbször a feladás, és az elvesztett kilók visszaszedése, esetleg egy kis többlettel. Ez az ismert jojó-effektus, ami önmagában megterhelheti a szívet.
A szénhidrát-megvonással is óvatosan kell bánni, bár vonzó lehet a gyors, látványos eredmény. Ennek az az oka, hogy mivel a szénhidrátok a szervezet legfőbb energia forrásai, ha nem viszünk be belőlük eleget, a szervezet kénytelen máshogy megtermelni a szükséges glükózt, ezért elkezdi saját zsírraktárait lebontani. Ez nyilván vonzónak tűnik, ám súlyos problémákhoz vezethet. Amikor ugyanis a máj elkezdi bontani a zsírszövetet, bizonyos melléktermékek, ketonok, ketontestek keletkeznek. Ha ezek a ketonok felgyülemlenek a vérben, beindul a ketózisnak nevezett folyamat, amelynek következtében fellép a fáradtság, kimerültség, lelassult gondolkodás, hosszabb távon akár csont- és vesebetegségek is megjelenhetnek.
– Külön érdemes megemlíteni, hogy a vény nélkül – esetleg interneten beszerezhető – fogyókúrás tabletták biztonságosnak tűnhetnek, de valójában árthatnak az egészségnek. A legtöbb tabletta kötőanyagból, koffeinből és vízhajtó hatóanyagból áll, ami a szervezet vízháztartásának és ionegyensúlyának felborulásához, illetve kiszáradáshoz vezethet. Szív-érrendszeri betegeknél pedig ez a megbillent egyensúly kimondottan kockázatos is lehet, a vérnyomás, a szívritmus következményes szabálytalanságai miatt – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

HONNAN TUDHATÓ, HOGY HELYTELEN A FOGYÓKÚRA?

Elsősorban tisztában kell lenni azzal, hogy fogyókúra helyett minden esetben a megfelelően összeállított étkezési – és mozgásprogramra épülő életmódváltás ajánlott. Ha azonban valaki mégis belevág egy limitált ideig tartó, szigorú és helytelen diétába, az alábbi tünetek jelezhetik, hogy rossz úton jár:

  • kimaradó menstruáció, a későbbiekben akár nehezen korrigálható hormonális zavarok,
  • epegörcs, 
  • gyengeség, fáradékonyság,
  • töredező körmök, hajhullás,
  • bőrszárazság, aknék,
  • szívpanaszok.

Az ásványi anyagok hiánya is okozhat gondokat, a káliumhiány hiány például eredményezhet hányingert, izom- és szívműködési zavarokat. Erre különösen kell figyelniük a szívbetegeknek, akiknek ajánlott célzottan is egyeztetniük a káliumbevitelről az orvosukkal.

SZÍV-ÉRRENDSZERI BETEGEKNEK CSAK FELÜGYELETTEL

Egy egészséges embernek is érdemes egy dietetikussal és egy mozgásterapeutával konzultálnia a tervezett életmódváltás mikéntjéről, de különösen igaz ez egy szív-érrendszeri betegre, akinek még a kardiológust is be kell vonnia a folyamatba. És ez nem csak a táplálkozásra, de a mozgásra is vonatkozik.
– Ha valakinél jelen vannak a szív- és érrendszeri betegségek, például magas vérnyomással, érszűkülettel, szívritmuszavarral küzd, csak és kizárólag orvosi konzultáció után és szakember segítségével szabad mozogni, mert a hirtelen megterhelés nagyon káros lehet.  Ugyanígy érdemes a táplálkozási tervet is gondosan összeállítani, mert így elkerülhető lehet mind az éhezés, mind a rosszullét és hosszútávon a szívet is biztonságban tudhatjuk – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Forrás: KardioKözpont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/szivpanaszok-a-fogyokura-miatt