Szerző: somogyadmin

A stressz jelei előbb-utóbb a bőrünkön is megjelenhetnek, krónikus problémák, szépséghibák, bőrbetegségek formájában. Peterman Krisztina, a Dermatica kozmetikus mestere, gyógykozmetikus arról beszélt, mit tehetünk magunkért és mit tehet értünk a szakember.

KRÓNIKUS VAGY AKUT STRESSZ?

A stressz hatásainak megértéséhez érdemes először különbséget tenni a krónikus és az akut stresszhatás közt. Krónikus állapotot jelent, ha régóta fennáll egy probléma az életünkben, ami egyfajta állandó feszültséget okoz. Ez lehet egy élethelyzet, és olyan belső ok is akár, mint az ételintolerancia, amit a szervezet sokáig próbál kompenzálni. Akut stressz pedig lehet fizikai, mint egy baleset, és pszichés is, mint például egy munkahelyváltás. Peterman Krisztina tapasztalatai szerint a bőrbetegségek okai leginkább az első csoportból valók.
– A sérelmek, feszültségek, amiket hosszú éveken keresztül dajkálunk, előbb-utóbb nyomot hagynak a külsőnkön is. Ehhez a tartós rossz közérzethez járulnak hozzá a negatív gondolataink, amelyek egy bonyolult és összetett folyamat révén a testünkkel szerves egészet alkotnak, együttesen hatnak az egészségünkre. Ha a test-lélek-szellem harmóniája felborul és tartósan kizökken az egyensúlyi helyzetből, az állapot egyre romlik és egy ponton túl irreverzibilissé válik. Ez a folyamat a rosacea stádiumain is megfigyelhető. Eleinte csak átmenetileg, ritkán, rövid ideig tartó bőrpír jelentkezik, esetleg csak mozgás hatására alakul ki a pirosság, majd lokálisan egyre tartósabban megfigyelhetővé válik a bőrpír. Ezt követően jön a II. stádium, a faggyúmirigyek környékének gyulladása (rosacea papulopustulosa). Ilyenkor az arcon piros, gyulladt csomók keletkeznek. Később, a III. stádiumban ezek a csoportokban elhelyezkedő csomók összefolynak, a faggyúmirigyek burjánzásnak indulnak. Egy-egy szakasz akár hosszú évekig is eltarthat, ám egy stresszor katalizátorként fel is gyorsíthatja a folyamatot. Megfigyeléseim szerint ez fordítva is igaz lehet: a javuló lelki-, mentális állapot spontán javulást eredményezhet – mondja a kozmetikus mester.

A LEGGYAKORIBB KÜLSŐ-BELSŐ STRESSZOROK

A gyógykozmetikus számos stesszort képes beazonosítani, amelyek bőrproblémákhoz vezethetnek, vagy legalábbis ronthatják azok állapotát.
– A pattanások, korai ráncosodás, vízhiányos, zsíros vagy éppen száraz bőr, a rosacea kezelésekor gyakran derül fény külső vagy belső stresszorok jelenlétére. Ilyen lehetnek például az nem számunkra megfelelő termékek (kozmetikumok, ételek, táplálék-kiegészítők) allergének, a kémiai anyagok, az elektroszmog, a nehézfémek – utóbbiak nem csak az amalgámtömésekkel, de a bizsuékszerekkel, a cipők, ruhák fémdekorációi is kölcsönhatásba kerülhetnek a bőrrel. A modern életformával gyakran együtt járó alváshiány, a rossz minőségű táplálék, a tápanyaghiány, a dehidráció szintén nyomot hagy a bőrön. Emellett az olyan érzelmi stresszorok is negatívan hathatnak a bőrre, mint a szorongás, a depresszió, az elégedetlenség, az alacsony önértékelés. Mindezen tényezők pedig együttesen egészen biztosan rontanak a bőr állapotán, egészen leegyszerűsítve: öregítik, fénytelenebbé, élettelenebbé teszik azt, esetleg a meglévő betegségek tüneteit fokozzák – hangsúlyozza Peterman Krisztina, a Dermatica kozmetikus mestere, gyógykozmetikus. 

MIT TEHET A SZAKEMBER?

– A gyógykozmetikus feladata ilyen esetekben egyrészt a konkrét probléma felismerése, annak szakszerű kezelése, másrészt annak az önismereti folyamatnak a beindítása, amely által beazonosítható lesz a stresszforrás. Ez az önismereti munka nem mindig derűs, hiszen szembe kell nézni rossz szokásainkkal, tévedéseinkkel és meg kell próbálni változtatni azokon. A kezelések, terápiák hatására a vendég elkezdhet dolgozni a stresszkezelésen, legyen szó fizikai, vagy pszichés tényezőkről. Ebben a folyamatban kísérhetjük őt végig, az olyan, akár egyszerűbb eljárások sokrétű előnyeit kihasználva, mint a profi arctisztítás, a masszázs vagy akár a speciális, célzott eljárások. Ráadásul nem feledkezhetünk meg a kezelések holisztikus hatásairól: ha fizikailag jobban érezzük magunkat a bőrünkben, az a pszichénkre is hatni fog- mondja a szakember.

Forrás: Dermatica, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/megviselte-a-stressz-a-boret-a-gyogykozmetikus-segithet

Az asztma világszerte közel 2 millió embert érint. Hatásos megelőzési módszer jelenleg nem ismert ellene, de a korai felismerés és az időben megkezdett, személyre szabott kezelés nagyon fontos a betegek életminősége szempontjából. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa az asztma kivizsgálásának lépéseit ismertette.

MILYEN TÜNETEKKEL FORDULNAK ORVOSHOZ?

A betegek rendszerint az elhúzódó vagy visszatérő köhécselés, száraz köhögés miatt keresik fel a tüdőgyógyászati rendelést. Asztma esetén jellegzetes panasz, hogy a köhögőrohamok az éjszaka folyamán vagy a hajnali órákban lépnek fel, de gyakran váltja ki a hideg levegő belélegzése is. Jellegzetes tünet a sípoló légzés, mellkasi feszülés és a terhelésre jelentkező nehézlégzés is. Az asztma jelentkezhet önállóan, de társulhat meglévő allergiás betegség mellé is, ilyenkor jellemzően az allergének belélegzése is provokálja a tüneteket. A gyakorlatban tehát a parlagfű allergiás beteg a korábbi években jelentkező szénanáthás panaszai mellett asztmás tüneteket is tapasztal parlagfűszezon idején.

MILYEN VIZSGÁLATOKRA SZÁMÍTSUNK?

A beteg alapos kikérdezése nagyon fontos, lényeges, hogy pontosan tudjuk, milyen tünetei és mikor jelentkeznek. Mióta állnak fenn a panaszok, van-e egyéb betegsége, a családban előfordult-e allergia, asztma, szed-e egyéb gyógyszereket, ha igen, milyet. A diagnózist a spirométerrel végzett légzésfunkciós vizsgálat támasztja alá. Ez a vizsgálat lényeges információt szolgáltat ahhoz, hogy az asztmás betegséget elkülönítsük a hasonló tüneteket kiváltó egyéb betegségektől, például a COPD-től is. A kivizsgálás részét képezi az allergiateszt elvégzése is.

MIT JELENTENEK A MÉRT ÉRTÉKEK?

A légzésfunkciós vizsgálat során a beteg egy készülékbe fúj levegőt. Először akkora levegőt vesz, amekkorát csak tud, majd a vizsgáló eszközbe erőteljesen kifújja. A spirométer így a tüdő működéséről több értéket is megmutat, ezek közül a legfontosabb a FEV1. Ha ez alacsony, akkor a betegnek inhalációban hörgőtágítót fújunk, majd megismételjük a vizsgálatot – magyarázza dr. Tárnok Ildikó. Ha a második vizsgálat normális értékeket mutat, vagy legalábbis jelentős javulást az elsőhöz képest, akkor az megerősíti az asztma diagnózisát. Ha a hörgőtágító mellett érdemben nem változik a FEV1 érték, akkor az inkább COPD-re vagy más betegségre utal.

MI TÖRTÉNIK AZ ASZTMA VIZSGÁLAT UTÁN?

Ha a diagnózis asztma, a kezelőorvos terápiát javasol, amit személyre szabottan állít be. Itt figyelembe veszi, hogy allergiás asztmáról van-e szó, vannak-e egyéb, tüneteket provokáló faktorok, de fontosak az egyén társbetegségei, az egyéb szedett gyógyszerek, vagy például az is, hogy sportol-e a beteg. Mivel a fizikai terhelés is lehet egy rohamot kiváltó tényező, ezért ez esetben részletesen elmagyarázza, hogyan használja a gyógyszereit sport előtt és közben, hogy a rosszullétet elkerülje. Betanítja az asztma spray használatát, és egyeztetik a következő kontroll időpontját. Erre kezdetben egy-három hónap múlva, később rendszerint félévente kerül sor. A kontroll során a beteg esetleges panaszai vagy tünetmentessége, és a megismételt spirometria eredménye függvényében módosítja – csökkenti vagy emeli, ha szükséges – a gyógyszereket. Panasz esetén természetesen a tervezett kontroll időpontjától függetlenül is keressük fel kezelőorvosunkat.

Forrás: Tüdőközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/hogyan-allapithato-meg-az-asztma-diagnozisa

Amikor az orvosok a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatóznak”, normál esetben csak a szív dobogását hallják. A szívzörejt sokszor csak véletlenül fedezik fel, bár dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint néhány tünet utalhat is a zörejt okozó problémára.

MIÉRT „HALLGATÓZNAK” AZ ORVOSOK?

– A hallgatózás a szív felett az egyik  legrégebbi és leggyakrabban használt  vizsgáló módszer a kardiológiában mind a mai napig. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fülünket a testre szorítva hallgatjuk a szívhangokat – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Fontos elkülöníteni a normális szívhangokat, az akcidentális és a kóros szívzörejeket. A zörejek megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezzük, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani és leírni. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahang, hogy a zörej okát egészen pontosan meg tudjuk határozni.

MILYEN HANGOKAT LEHET HALLANI?

Normál körülmények között felnőttekben kétféle hangot lehet hallani. Ezek a hangok elsősorban  a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. I. és II. szívhangot figyelhetünk meg. A szisztolés I. hang döntően  a pitvar és kamra határán lévő, két- és háromhegyű billentyű bezáródásakor hallatszik, amelyhez más komponensek is hozzáadódnak.  A diasztolés II.  szívhang a kamrák  és a nagyerek (aorta és pulmonális) billentyűk záródásakor keletkezik. Ezen zörejek helyéből,  erejéből, intenzitásából és  hosszúságából már következtetni lehet a betegségre. Mindezek alapján a szívzörejek három csoportjáról beszélhetünk: szisztolés-, diasztolés- és szisztolo-diasztolés zörejek.
A zörejek  legnagyobb része a billentyűk elváltozásából származik. A billentyűk két leggyakoribb elváltozása a szűkület és a rossz, elégtelen záródás. Gyermekkorban gyanú esetén fontos  egy esetleges fejlődési rendellenesség megállapítása és a  két szívfél közötti sövény nyitva maradásának vizsgálata, hiszen innen is származhat zörej. Végül zörejt okozhat a  magas láz, vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható még  az ún. galopp hang, (vagy galopp ritmus), ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében  jön létre. 

MIKOR KELL ORVOSHOZ FORDULNI?

– Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható. Ami esetleg felhívhatja a tünet mögötti betegségre a figyelmet, az néhány olyan általánosabb panasz, mint a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség. Ilyenkor, a sztetoszkóppal vagy szívultrahanggal történő vizsgálatok során fedezhetjük fel a szívzörejt is – mondja Vaskó doktor. – Ha a kikérdezés, a sztetoszkópos vizsgálat és a szívultrahang alapján beazonosítjuk a forrást, felállíthatjuk a diagnózist és elrendelhetjük a kezelést.

Forrás: KardioKözpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/szivzorej-mi-lehet-az-oka

Ebben az időszakban sokan szenvednek torokfájástól, tüsszögéstől vagy épp láztól. A tünetek hátterében több betegség is állhat, ezek jellegzetes tüneteit és a köztük lévő különbségeket gyűjtöttük össze dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosának segítségével.

A NÁTHÁVAL JÁRÓ FELSŐLÉGÚTI HURUT LASSAN KÉNYSZERÍT ÁGYBA

A náthás tünetek nem hirtelen jelentkeznek, napról napra egyre rosszabbul érezzük magunkat. Tegnapelőtt még csak fáradtabbak voltunk, tegnap még csak a torkunk fájt, ma már tüsszögés , orrfolyás, orrdugulás és egy kis hőemelkedés is van – ez a náthás hurut kialakulásának jellegzetes menete. A magas – 38 fok feletti – láz nem jellemző, sem az izomfájdalmak. A fejfájás inkább csak enyhe, ellenben erős tipikus náthás tünetek: orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, enyhe köhögés jelentkeznek.

HOGYAN KEZELHETŐ?

A nátha, torokfájás jellemzően 7-10 nap alatt gyógyul, ezalatt célszerű pihenni, sok folyadékot inni, a tüneteket gyógyszerek – torokfertőtlenítő, fájdalomcsillapító és orrspray – segítségével csillapítani.

AZ INFLUENZA HIRTELEN DÖNTI LE A LÁBÁRÓL

Ha reggel arra ébredt, hogy fájnak az ízületei, a feje hasogat és gyengének érzi magát, akkor a hirtelen jött tünetek hátterében influenza állhat. Az is lehet, hogy munkába indult, de délutánra már alig álla a lábán, szokatlanul fáradtnak és rendkívül gyengének érzi magát. Az influenzára jellemző még a több napig tartó magas láz, hidegrázás, torokfájás és erős köhögés is. Náthás tünetek – orrfolyás, tüsszögés – kevésbé intenzíven jelentkeznek. Társulhat mellé viszont hányinger, hányás és hasmenés is.

HOGYAN KEZELHETŐ?

Az influenzát vírus okozza, így antibiotikum ellene hatástalan. Segíthet viszont a sok pihenés, bőséges folyadékfogyasztás és a tüneti kezelés, szükség esetén lázcsillapítás. Az ágynyugalom az influenza szövődménymentes gyógyulását segíti, pihenjünk, amennyit tudunk.

A TÉLI ALLERGIÁK HÓNAPOKIG TARTANAK

Ha semmilyen egyéb, légúti betegségre utaló tünetünk – fáradtság, láz, rossz közérzet – nincs, de hosszabb ideje mégis köhögés, orrdugulás, orrfolyás jelentkezik, akkor érdemes gondolni a lakáson belüli allergia lehetőségére is. A téli allergiák tünetei ezekben a hónapokban erősödnek, okozói a háziporatka és a penészgomba mellett a háziállat allergia is lehet.

HOGYAN KEZELHETŐ?

A légúti allergiák esetén amennyiben lehetséges, a kiváltó allergén megszüntetése tünetmentességet hozhat, tüneti kezelésként – antihisztamin gyógyszereket és szteroid orrsprayt – , vagy allergén immunterápiát lehet alkalmazni. Utóbbi jellegzetessége, hogy minimum három éven át tartó kezelést követően hosszabb időre megszünteti az allergiás panaszokat, s emellett csökkenti az allergia gyakori szövődményeként jelentkező asztma kialakulását is. Allergia esetén azonban mindenképp forduljunk orvoshoz, a tünetek maguktól nem fognak megszűnni.

Forrás: Fül-orr-gégeközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/natha-influenza-vagy-teli-allergia

A mozgás drasztikusan csökkenti a szívinfarktus kockázatát, bár nem mindegy, milyen kitartóan és milyen intenzitással mozgunk. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa egy új kutatás hátteréről és a szakértő irányítás szerepéről beszélt.

A SZÍVÜNKNEK ÉS A LÉGZŐRENDSZERÜNKNEK IS FITTNEK KELL LENNIE

A fizikai aktivitás hosszútávon akár felére is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát – állítja egy új kutatás, amely a European Heart Journal című szaklapban jelent meg.
A eredmények megértéséhez ismerni kell a kardiorespiratorikus fittség fogalmát. Ez az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy a test oxigént szállítson mozgás közben az izmokba, és egyaránt feltételezi a szív, a tüdő és a keringés hatékony működését. Ha megfelelő ez a bizonyos szív- és légzőrendszeri állóképesség, az jelentős szerepet játszik többek közt a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében és a cukorbetegséggel összefüggő halálozás kivédésében.
Norvég kutatók most alaposabban megvizsgálták a kardiorespiratorikus fittség előnyeit és pontosabban próbálták meghatározni a fizikai aktivitás mibenlétét is. A Norwegian University of Science and Technology szakértői végső soron arra a megállapításra jutottak, hogy a magasabb fittségi szint megfelezheti a szívinfarktus kockázatát, az alacsony aktivitás viszont fokozza azt.

MI IS AZ ÖSSZEFÜGGÉS?

A norvég kutatók 4500 személy adatait elemezték, akik 9 éven keresztül részt vettek a HUNT3 nevű egészségfelmérésen. Egyetlen résztvevőnek sem volt korábban szív-érrendszeri-, vagy tüdőbetegsége, magas vérnyomása vagy daganatos betegsége. A személyek fele nő volt, és 80 százalékuk az alacsony kockázati csoportban szerepelt a következő 10 évben bekövetkező szív-érrendszeri betegségek szempontjából. A szakemberek a maximális oxigénfelvevő képesség mérésével határozták meg a kardiorespiratorikus fittség mértékét. A 9 év utánkövetés alatt közülük 147 személynek volt szívinfarktusa vagy anginája – mindkét betegség a koszorúerek szűkülete miatt.
Az összefüggések egyértelműek: az egészségesnek mondható személyek közt is megfigyelhető, hogy a legfittebb 25 %-nak megfeleződik az esélye a szívinfarktusra, a legkevésbé fitt 25 %-hoz képest. Ráadásul a kardiorespiratorikus fittség legkisebb mértékű fejlődése is számottevően csökkentette az infarktus és az angina pectoris előfordulásának rizikóját.  

NEM CSAK MEGELŐZ, DE GYÓGYÍT IS

A norvég kutatók azt is hangsúlyozták, hogy már néhány hónapnyi, intenzív tréning is képes csökkenteni a szív-érrendszeri kockázatokat. Vagyis a tréning az egyik leghatékonyabb eszköz a megelőzésben.
– Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a mozgáshiány növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt – a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez, például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vezet – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa. – Nyilvánvaló, hogy a szív- és érrendszeri betegségek esetében bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de a jó hír, hogy rengeteget tehetünk a saját egészségünkért. Az életmód orvosláséppen arra hivatott, hogy irányt mutasson a megváltoztatható rizikófaktorok kiküszöbölésére. A személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stresszkezelési programok további fontos sajátossága, hogy a már kialakult betegségek, így a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el általuk – biztonságosan és tartósan.

Forrás: Életmód Orvosi Központ , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/a-mozgas-megfelezheti-a-szivinfarktus-kockazatat

Az újszülöttek, csecsemők bőre nagyon érzékeny, akár az öblítő, a tusfürdő vagy bizonyos ételek miatt is kiütések jelentkezhetnek. Cikkünkben dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa a gyakori kiváltó okokat foglalta össze.

EKCÉMA

Az ekcéma a csecsemő- és kisgyermekkor leggyakoribb bőrbetegsége, előfordulása 8-15 százalék közötti. Tünetei már pár hetes korban is megjelenhetnek: az arcon és a fejbőrön vöröses, száraz, viszkető foltok formájában. Ez utóbbi tünet talán a legrosszabb: a kicsik gyakran éjszaka sem tudnak nyugodtan aludni a viszketés miatt.

Az ekcéma kivizsgálása és kezelése orvosi közreműködést igényel. Fontos, hogy kiderítsük és megszüntessük a kiváltó okokat, a terápia is csak így lehet sikeres. Az orvosi látogatásra készüljünk fel, az alábbiakat gondoljuk át:

– nincs-e túl meleg a gyermekszobában, éjszaka izzad-e,

– cseréltünk-e mosószert, öblítőt vagy babafürdetőt a tünetek megjelenése előtt,

– van-e a családban allergiás beteg, előfordult-e másnál is ekcéma?

Újszülött és csecsemőkorban az ekcéma tejallergia tünete is lehet – ez nemcsak tápszeres, hanem anyatejes babákat is érinthet, ők az anyatejen keresztül kapják az allergiát okozó fehérjéket. Az ekcémás tünetek későbbi életkorban, 6 hónapos kor felett is jelentkezhetnek, ilyenkor is gondolni kell ételallergiára, ezért fontos, hogy egyszerre csak egy új ételt vezessünk be a kicsi étrendjébe, hogy a „tettest” könnyebben beazonosíthassuk.

MILIA

Egészen apró, 1-3mm nagyságú apró fehér vagy sárgás pöttyök a baba arcán, főként az orr két oldalán, de a szemek körül is megjelennek. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák.

„A szülőket gyakran megijeszti, különösen, ha nagy kiterjedésben, egyszerre sok pötty borítja a baba arcát. Valójában ártalmatlan jelenségről van szó, mely néhány hét alatt magától elmúlik. A későbbiekben csak arra kell figyelni, hogy a kiújulást megelőzendő, az arcbőrön kerüljük a pórusokat elzáró zsíros krémek, olajok használatát.”

KOSZMÓ

A seborrhoeás dermatitisz csecsemőkori formája a koszmó, mely zsíros lerakódásokat képez a baba fejbőrén. Erre utal angol megfelelője is – cradle cap – szó szerint „bölcső sapkaként” fordíthatjuk, noha a tünetei az arcon, az orr és a szemek környékén is megjelenhetnek.

A koszmó 6 és 12 hónapos kor között kezelés nélkül is elmúlik. Ezt a folyamatot gombaellenes krémekkel, gyógysamponokkal segíthetjük. Különböző praktikák léteznek még az eltávolítására: babaolajjal bekenve, egy ideig rajta hagyva, majd finom fésűvel kifésülve, később samponnal lemosva könnyebben megtisztíthatjuk a baba fejbőrét. Ha a tünetek fokozódnak, az érintett területen a bőr gyulladt, pirosas színezetű, kellemetlen szagúvá válik, akkor forduljunk orvoshoz. Ilyenkor vényköteles helyileg ható szteroid krémekre lehet szükség a kezeléshez.

ERYTHEMA TOXICUM

Újszülötteken a 2–4. nap között jelentkezik a foltos erythemával, (bőrpírral, bőrvörösséggel) és papulovesiculákkal (hólyagos kiütések) járó, jóindulatú betegség, ami az újszülöttek egy-két harmadát is érintheti. Egyes esetekben a születéskor is látható. Főleg a törzsön, a háton és a fartájon figyelhetők meg. Az újszülött általános állapotát a bőrkiütés nem befolyásolja, kezelést nem igényel.

CSECSEMŐKORI AKNE

Az apró, piros pöttyök a baba arcán 2-6 hetes kor között jelennek meg. Előfordulhat, hogy már a születés pillanatában is jelen vannak. Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia szerint a csecsemők 20 százalékát érinti, az arc és fejbőr mellett jelentkezhet a mellkason és a hát felső részén is. Néhány hét, vagy hónap alatt magától is elmúlik, ezalatt az érintett bőrterület ápolására fordítsunk nagyobb figyelmet. Gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát. Ha bizonytalanok vagyunk, a kezelést illetően kérjük gyermekorvos tanácsát, ne kezdjünk el semmilyen pattanások kezelésére való krémet használni a csecsemő bőrén!

Forrás: Budai Allergiaközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/kiutesek-foltok-a-csecsemo-boren-%E2%80%93-mi-okozhatja

Erős fejfájás, orrdugulás és köhögés: egy egyszerű nátha szövődményeként is megjelenhetnek az arcüreggyulladás tünetei. Ilyenkor antibiotikum szedésére is szükség lehet, de a panaszok sok pihenés, orrpray használat és bőséges folyadékfogyasztás hatására, pihenés mellett rendszerint pár nap-egy hét alatt elmúlnak. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az arcüreggyulladás kezeléséhez akár műtétre is szükség lehet – ezekről beszélt dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.

MI AZ ARCÜREGGYULLADÁS?

Az arccsontokban összetett üregrendszer – az orr két oldalán az arcüregek, a szemek között, az orrgyök mögött a rostasejt rendszer, felettük a homloküreg, a koponyaalapon az iköböl – található. Amit a köznapi nyelvben arcüreggyulladásnak, helyesebben orrmelléküreg-gyulladásnak hívunk, az érintheti bármelyik területet.

Az orrmelléküreg-gyulladás során, a nyálkahártya gyulladásos duzzanatának következtében az üregek elzáródnak és a termelődő folyadék felgyülemlik. Ez okozza a nyomó, gyakran kisugárzó fejfájást. Attól függően, hogy a gyulladás melyik területet érinti, a fájdalom jelentkezhet a homlok, a szemüreg felső részén, vagy a szemek alatt, akár a fejtetőre vagy a felső fogsorba is sugározhat.

ORRPOLIP – AZ ISMÉTLŐDŐ FERTŐZÉSEK HÍVJÁK FEL RÁ A FIGYELMET

A növekvő polipok könnyen elzárhatják az orrmelléküregek nyílásait, így a termelődő nyák azokból nem tud kiürülni, előbb-utóbb elfertőződik, krónikus arcüreggyulladás jelentkezhet. Előfordul, hogy az érintettek ezt megelőzően nem is veszik észre, hogy orrpolipjuk van, annak ellenére, hogy orrnyálkahártya duzzanatuk, gátolt orrlégzésük már régóta fennáll. Ám ha valaki orrfolyás, gátolt orrlégzés, fejfájás, horkolás vagy orrhangú beszéd miatt fül-orr-gégész szakorvoshoz fordul, a diagnózis könnyen felállítható az orrüreg vizsgálata alapján.

ORRSÖVÉNYFERDÜLÉS – SENKI SEM KIVÉTEL?

A jobb és bal orrüreget egymástól elválasztó orrsövény egy porcból és csontból álló, nyálkahártyával fedett lemez. A fejlődés során a porcos és a csontos rész nem egyenlő ütemben növekszik, így gyakorlatilag nincs olyan ember, akinél ne beszélhetnénk valamilyen fokú orrsövényferdülésről. Lehet egészében az egyik oldal felé elferdült, de lehet S alakban is, a felső részében az egyik, az alsó részében a másik irányba görbült.

Az enyhébb eltérések általában nem okoznak panaszt, a nagyobb fokú ferdeség az, ami a gátolt orrlégzés miatt hozzájárul a tartós orrdugulás, ezáltal a visszatérő arcüreggyulladás megjelenéséhez is.

A KRÓNIKUS ARCÜREGGYULLADÁS KIVIZSGÁLÁSA

Ha az arcüreggyulladás időről-időre kiújul, akkor a fertőzések mellett más lehetséges kiváltó tényezőket is figyelembe kell venni. Endoszkópos betekintéssel, valamint melléküreg CT vizsgálattal képet kaphatunk közvetve az orrmelléküregek állapotáról. A vizsgálatok segíthetnek felderíteni, hogy van-e például orrsövényferdülés vagy orrpolip, amely a gátolt orrlégzés miatt szintén szerepet játszhat a betegség ismételt megjelenésében.

MI OKOZHAT MÉG VISSZATÉRŐ BETEGSÉGET?

• A nyálkahártya krónikus duzzanatát okozhatja például egy fel nem ismert légúti allergia, melynek kezelése nélkül az arcüreggyulladást sem tudjuk végleg megszüntetni.

• Előfordulhat, hogy fogászati probléma, a foggyökerek krónikus gyulladásának szövődményeként jelentkezik a visszatérő arcüreggyulladás.

• Kiújuló orrpolip esetén érdemes azt is vizsgálni, hogy a betegnek nincs-e refluxa. A reflux ugyanis az orrnyálkahártyát reflexes úton keresztül is gyulladásban tartva hozzájárulhat az orrpolip kialakulásához, majd következtében az arcüreggyulladás ismétlődő megjelenéséhez.

Az ismétlődő arcüreggyulladás tehát sok esetben csak tünet, valamilyen mögöttes probléma, gyulladás következménye. Feleslegesen szedett gyógyszerek, orrcseppek és a betegséggel járó rossz közérzet, fájdalom helyett, visszatérő panaszok esetén mindenképp javasolt a fül-orr-gégészeti kivizsgálás!

Forrás: Fül-orr-gégeközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/arcureggyulladas-kezelese-amikor-a-gyogyszer-keves

Mellkasi nyomás, nehézlégzés, köhögés- ezek mind a tüdőembólia tünetei is lehetnek. Ekkor fontos, hogy a beteg mielőbb orvoshoz jusson, hiszen az állapot akár halállal is végződhet. Prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája hangsúlyozza, hogy az illető mihamarabb forduljon szakemberhez, ne várja meg, hátha elmúlik a panasz.

Vérrögök a tüdőben

A tüdőembólia röviden a tüdő artériájának vérrög általi elzáródása, melynek hátterében mélyvénás trombózis áll. Ekkor különböző okok miatt (pl. Trombofília ,hormonterápia, terhesség) megnő vér alvadékonysága, melynek következtében thrombusok alakulnak ki. Leggyakrabban a lábszárakban keletkeznek, de létrejöhetnek a végbél körüli-, a prostata-, méh-, hüvely-, stb körüli vénás hálózatokban is.  Ennek nagy veszélye, hogy ezek leszakadhatnak és a véráramba kerülve eljutnak a tüdő artériájába, majd azt elzárhatják és kialakul a tüdőembólia. Hogy milyen súlyos tüneteket produkál és hogy mi a végkimenetele, az attól függ, milyen mértékű az elzáródás és hogy mely és mekkora artériát érinti. Amennyiben a fő ereit zárja el a vérrög, méghozzá nagy mértékben, úgy hirtelen halált okoz., míg ha egy-egy kis ág érintett, akkor a panaszok igen csekélyek lehetnek (természetesen ekkor is szükség van megfelelő terápiára).

Ne legyintsen a tünetekre!

Míg a mélyvénás trombózis tünetei közé a végtag dagadása, livid elszíneződése és fájdalma tartozik (bár előfordulhat tünetszegény néma trombózis is), addig a tüdőembólia rendszerint nehézlégzéssel, mellkasi fájdalommal, köhögéssel, szédüléssel, esetleg véres köpettel jár.  Sajnos sokan kezdetben legyintenek a panaszokra vagy másnak titulálják azokat, így nem jutnak el idejében orvoshoz. A tünetek fellépésekor azonnal kórházba kell menni, ahol alaposan kivizsgálják a beteget. Amennyiben a gyanú beigazolódik, úgy megkezdődik az állapot azonnali terápiája, az életveszély elhárítása.

“A tüdőembóliát – főleg ha az kisebb panaszokkal jár- könnyű mással összekeverni. Éppen ezért nagyon fontos hogy a tünetek jelentkezésekor forduljon az illető mielőbb orvoshoz, ne várjon arra, hogy a panaszok esetleg elmúlnak. Inkább menjen be többször a kórházba feleslegesen! Ráadásul a szívinfarktus is hasonló tünetekkel járhat, és ekkor az ún. Terápiás ablak – vagyis amikor még nem haltak el a szövetek – az 6 óra.”- tanácsolja Prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. A tüdőerekben lévő elzáródást korszerű gyógyszerekkel, un. fibrinolitikumokkal fel lehet oldani, ami gyors, látványos javulást eredményez, de ezután tartós alvadásgátló kezelés szükséges. A tüdőembólia legsúlyosabb szövődménye a tüdő ereinek magas vérnyomása, az un. pulmonalis hypertonia, ami egy nagyon súlyos, ma még jobbára gyógyíthatatlan betegség.

A tüdőembólia kezelésének második szakasza a prevenció, ugyanis ha valakinél egyszer már kialakultak vérrögök, úgy megnő az ismételt trombózis esélye. Hogy ez elkerülhető legyen, a betegnek meghatározott ideig – akár élete végéig- véralvadásgátló gyógyszert kell szedni. Ha a terápiával az INR szint kellő tartományban mozog (ez legtöbbször 2-3 közt van), úgy minimálisra csökkenthető az ismételt trombózis/tüdőembólia esélye, valamint megelőzhető az ún. Poszttrombotikus szindróma is (PTS).  (NOAC készítmények esetén INR ellenőrzésre nincs szükség).

Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ

Trombózisközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/mellkasi-nyomas-es-rosszullet-gyotri-ne-varjon-arra-hogy-hatha-elmulik

Bár a köszvény és a rheumatoid arthritis is az ízületeket érintő betegség, a kettő korántsem ugyanaz. Dr. Selyem Réka, a FájdalomKözpont reumatológus szakorvosa szerint panaszok esetén azért is fontos felkeresni a szakorvost, mert csak a pontos diagnózisra épülhet hatékony kezelés.

GYULLADÁS – DE NEM UGYANOLYAN

A rheumatoid arthritis (RA) és a köszvény is az ízületek érintő, fájdalmas gyulladás, azonban az okok egészen különbözőek. Az RA autoimmun eredetű betegség, amely során a szervezet „tévedésből” az ízületek synoviális szöveteinek egészséges sejtjeit támadja meg. (A synoviális szövet az ízületi tokot belülről bélelő hártya, melynek sejtjei termelik az ízületi folyadékot.) Következményként jelenik meg a gyulladás, a fájdalom és a duzzanat – többnyire a kezekben, a csuklókban, a bokákban és a térdekben.
A köszvény szintén gyulladással jár, ami akkor jön létre, ha a vérben felszaporodik a húgysav és a húgysav kristályai kicsapódnak és lerakódnak a synoviális szövetekben, ezáltal gyulladást okozva főként a nagylábujjakban, a kezekben, a lábfejekben, térdekben és a könyökben. Ez a betegség tehát anyagcsere- és immunológiai eredetű, de nem autoimmun betegség. Felmérések szerint az RA gyakrabban fordul elő nőknél, míg a köszvény több férfit érint. 

A TÜNETEK EGY RÉSZE HASONLÓ

Bár mindkét betegség komoly fájdalmat okozhat, az egyik nagy különbség a kettő közt, hogy az RA olyan hosszú távú következményekkel is járhat, mint a szívérrendszeri- és a légzőrendszeri betegségek vagy a csontritkulás, depresszió, rosszindulatú elváltozások. Az RA-s betegek az alábbi tüneteket tapasztalhatják rohamszerűen:

• fájdalom, merevség, duzzanat az ízületekben,
• mindkét oldalon- azaz szimmetrikusan- jelentkező ízületi panaszok,
• gyengeség, elesettség érzés,
• láz.

Hosszú távon pedig olyan következmények jelentkezhetnek, mint az ízületek károsodása, a kezek és a lábak mobilitásának és stabilitásának tartós változása, korai szívbetegségek, szemgyulladás, csontritkulás.
A köszvényesek szintén megélhetik a betegség kiújulását és elmúlását, attól függően, mennyi húgysavkristály rakódik le az ízületeikben. Kiváltó ok lehet olyan ételek és italok fogyasztása is, amelyek purinban gazdagok, mint az alkohol, a vörös húsok, a száraz hüvelyesek, a belsőségek és az üdítők. Valamint genetikai eltérések (pl. enzim-hiányok), fokozott sejtciklus (pl. tumorok) és anyagcserezavarok is (pl. elhízás, veseelégtelenség, dehidráció, bizonyos gyógyszerek: vízhajtók, szalicilátok) kiválthatják a köszvényt. Ha kialakul a roham, a betegek többek közt ilyen tüneteket tapasztalhatnak – leggyakrabban a nagylábujjukban:

• fájdalom és duzzanat, forróság érzése az ízületben, 
• asszimetrikusan jelentkező panaszok,
• az ízület korlátozott mozgása, gyengesége.

A RIZIKÓFAKTOROK KÖZT IS AKAD HASONLÓSÁG

Bár mind az RA, mind a köszvény esetében megfigyelhető a családi halmozódás, és mindkét betegség esetében rizikófaktor a túlsúly, az elhízás, ám míg az RA kockázati tényezői közé a dohányzás sorolható, addig a köszvény esetén ezek inkább a magas koleszterinszint és vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbetegségek.  Bizonyos gyógyszerek, mint a vízhajtók és egyes kezelések (sokszor az RA vagy a psoriasis ellen alkalmazottak) szintén növelik a köszvény rizikóját.
– Mivel a két kórképet sokan összekeverik, nagyon fontos lenne, hogy panaszok esetén forduljunk orvoshoz, aki már a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján is elindul a diagnosztizálás útján – mondja dr. Selyem Réka, a FájdalomKözpont reumatológus szakorvosa. – Természetesen fontos a vérvizsgálat is, hiszen így mérhető a húgysavszint és olyan jeleket is kereshetünk, mint a magas C-reaktív protein szint vagy a vérsejtsüllyedés, ami az RA-ra is utalhat. A képalkotó módszerek pedig azért lehetnek szükségesek, hogy lássuk, a betegség okozott-e károsodást a szövetekben vagy csontokban. Ha megszületik a diagnózis, a betegségnek megfelelő kezeléssel sokat lehet javítani az állapoton. Fontos, hogy mindkét esetben a gyógyszerelés mellett vállalni kell bizonyos étrendbeli és életmódbeli változtatásokat is, így a rizikófaktorok is kiküszöbölhetőek.

Forrás: FájdalomKözpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/koszveny-vagy-rheumatoid-arthritis

Az ételallergia kapcsán fellépő legsúlyosabb, életveszélyes allergiás reakció tüneteiről és ellátásáról dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa ad tájékoztatást.

EGY FALAT IS ALLERGIÁS TÜNETEKET OKOZHAT

Ha gyermekünk diagnosztizált ételallergiás, akkor a továbbiakban kerülnie kell azoknak az élelmiszereknek a fogyasztását, amelyek a tüneteit okozzák. A diéta betartása nagy odafigyelést igényel a beteg és a környezete részéről is, hiszen számos készen kapható élelmiszer tartalmazza a leggyakoribb allergéneket – tejet, tojást, búzát, földimogyorót vagy szóját. Ha az allergiás gyermek véletlenül fogyaszt ezek valamelyikéből – az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül – allergiás tünetei jelentkeznek. Az, hogy milyen mennyiségű étel okoz panaszokat, az egyénenként változó. A tünetek lehetnek enyhébbek vagy súlyosak. Ez utóbbi esetében beszélünk anafilaxiáról.

ENYHE ALLERGIÁS TÜNETEK LEHETNEK:

– arc, ajak vagy szemduzzanat

– viszkető érzés az ajkakon, szájban

– csalánkiütés (akár testszerte), viszketéssel járó egyéb bőrkiütés

– hányinger, hasi fájdalom vagy rossz közérzet

MIT TEGYÜNK, HA ENYHE ALLERGIÁS TÜNETEK JELENTKEZNEK?

Ilyen esetben maradjunk végig a gyermek mellett és figyeljük az állapotát. Ha nem változik, az allergiás tünetekre adhatunk szájon át antihisztamint.

AZ ANAFILAXIA JELEI

A Wold Allergy Organization meghatározása alapján a hirtelen – az étel elfogyasztását követően percektől néhány óra alatt – kialakuló rosszullét az anafilaxia. A következő tünetekről ismerhető fel:

– duzzadt (ödémás) nyelv, nyelési nehezítettség, rekedt hang vagy folyamatos köhögés

– légzési problémák (nehézlégzés, sípoló légzés, folyamatos köhögés)

– alacsony vérnyomás, sápadtság, ájulás Időnként a hirtelen jelentkező csalánkiütés és állandósult gasztrointesztinális tünetek (görcsös hasi fájdalom, hányás) jelenléte is utalhat anafilaxiára.

Fontos!

Az ételallergiát diagnosztizáló orvos minden esetben elkészíti azt az akciótervet, amely személyre szabottan tartalmazza a tennivalók leírását és a beadandó gyógyszerek nevét, illetve azt is, hogy milyen esetben van szükség sürgősségi ellátásra.

MIT TEGYÜNK ANAFILAXIA ESETÉN?

Amennyiben a gyermek vélhetően allergént tartalmazó ételt fogyasztott, és a tünetek alapján anafilaxiára gondolunk, akkor a következőt tegyük:

– fektessük le, de ha a légzés így nehezére esik, akkor ültessük inkább

– amennyiben elérhető, használjuk az önbelövős adrenalin tollat (epinephrine). Amennyiben az nem elérhető, azonnal hívjunk sürgősségi ellátást.

– ha az ételallergiás gyermek asztmás is, akkor az asztma rohamoldó inhalátort is alkalmazzuk

– hívjuk sürgősségi ellátást a beteg részére (minden esetben, ha anafliaxiára gondolunk).

NEM MINDEN ÉTELALLERGIA OKOZ ANAFILAXIÁT

Az allergének több komponensből állnak és az egyes összetevők eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ma már lehetőségünk van az allergéneket egészében és a komponenseiket is együtt, egy teszttel vizsgálni, erre alkalmasak a multiplex allergia tesztek – magyarázza dr. Balogh Ádám. Ez azért jó lehetőség, mert ha a gyermek egy vagy több ételre is allergiás, akkor egy vérvétellel lehet az összes vizsgálatot elvégezni.

A multiplex allergiatesztekkel ki lehet mutatni, hogy melyik komponens okozza az allergiát, és ez alapján időnként arra is lehet következtetni, hogy mennyire magas az anafilaxia kockázata a gyermeknél, vagy diétahiba esetén esetleg csak enyhébb allergiás tünetekkel kell számolni, illetve, hogy mekkora kockázatot jelent nála a „nyomokbanos” (nyomokban tartalmazhat felirattal ellátott) késztermékek fogyasztása.

Forrás: Budai Allergiaközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/mit-tegyunk-ha-anafilaxia-jelentkezik-etelallergias-gyermekunknel