Szerző: somogyadmin

Borok, pezsgő, sajtok, diós sütemény és csokoládé – csak néhány azok közül az ételek közül, amelyek sok hisztamint tartalmaznak. Ha a szervezetünk ezt nem tudja megfelelően lebontani, akkor nagyon sok féle tünetünk jelentkezhet, ezek egyike az étkezések során jelentkező arcpirulás és kimelegedés. A hisztamin intolerancia kezeléséről dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

AZ ARCPIRULÁS ÉS KIMELEGEDÉS OKAINAK BONYOLULT FELDERÍTÉSE

A hisztamin intolerancia annyira szerteágazó tüneteket okozhat, hogy az érintettek gyakran több szakrendelést is végig járnak, mire a problémájukra fény derül. Arcpirulás és kimelegedés miatti, klimax-szerű panaszaikkal – a hisztamin intolerancia fájdalmas, erős menstruációs görcsöket is okozhat – nőgyógyászhoz fordulnak. Ha orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás is jelentkezik, akkor fül-orr-gégészhez, esetleg allergológushoz. Alacsony vérnyomás, szapora szívverés miatt kardiológiai problémára gondolnak. A csalánkiütéses, bőrviszketéssel járó tüneteikkel kapcsolatban pedig bőrgyógyász véleményét kérik. A fokozott fáradékonyságnak, szédülésnek, alvászavarnak és fejfájásnak pedig akár belgyógyászati, hormonális vagy neurológiai oka is lehet.

A leggyorsabb diagnózis a gyomor- és bélrendszeri tünetek kapcsán születhet Ha a betegeknél az arcpirulás és kimelegedés mellett gyomorégés, hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hasmenés vagy székrekedés jelentkezik, akkor rövid időn belül gasztroenterológushoz fordulnak. Amennyiben az egyéb tünetek is megerősítik a gyanút, a kivizsgálás célzottan – a hasonló tüneteket okozó betegségek kizárásával – hisztamin intolerancia irányába kezdődhet meg.

MI OKOZZA AZ ARCPIRULÁST?

A hisztamin intolerancia tüneteit a szervezetben termelődő, hisztamin lebontását végző diamino-oxidáz (DAO) enzim csökkent termelődése, illetve csökkent aktivitása okozza. Értékét vérvizsgálattal lehet meghatározni. A DAO enzim csökkenése bekövetkezhet allergiák, gluténérzékenység vagy kontaminált vékonybél szindróma miatt, de okozhatja a hisztamin felszabadulását segítő, vagy a DAO enzim működését gátló gyógyszerek (pl. antibiotikumok, fájdalomcsillapítók) szedése, vagy ételek és italok fogyasztása.

EZEKET AZ ÉTELEKET KERÜLJE, HOGY MEGELŐZZE A TÜNETEKET!

Ha DAO enzim értéke alacsony, a panaszok megszűnéséhez diétázni kell. Ilyenkor a magas hisztamin tartalmú vagy a szervezetben a hisztamin felszabadulását fokozó élelmiszereket kerülni kell.

A bor és a pezsgő mellett kerülendők bizonyos sajtok, sörélesztő, kagyló, a halak többsége, a halkonzerv. Ezen kívül a paradicsom – különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup – a spenót, csirke, sertés, marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. Minden fermentált zöldség és szója termékek, a szója szósz, csokoládé és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák, ezért nem javasolt fogyasztani a diétában. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé és az ananász.

A diéta minden esetben személyre szabott, egyéni tolerancia függvénye, hogy bizonyos élelmiszereket teljesen ki kell zárni vagy elég a fogyasztását csökkenteni. Ha mégsem akarunk lemondani bizonyos ételekről, alkalmanként DAO enzim tartalmú tablettát az étkezések előtt bevéve, megelőzhetjük a kellemetlen panaszok kialakulását.

Forrás: Budai Allergiaközpont , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/betegseget-jelezhet-ha-etkezesek-utan-kipirul-az-arca

Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.

EZÉRT HORKOLUNK

Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.
A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság.

A LÉGZÉSKIMARADÁS NEM CSAK A FÁRADTSÁG MIATT VESZÉLYES

Aki éjszakai légzéskimaradássalküzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára. Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é.  Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar,  csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.

NEM KELL BELETÖRŐDNI A HORKOLÁSBA

– A horkolásra épülő légzészavar diagnózisát és annak súlyosságát éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudjuk megállapítani. Mivel a felső légutak szabad átjárhatósága lényeges szempont, a kivizsgálás elengedhetetlen része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Amennyiben itt kiderül valamilyen anatómiatat rendellenesség, meg kell vizsgálni ennek akár műtéti megoldását is, például orrsövényferdülés műtéttel, garatplasztikával, orrpolipok eltávolításával – ismerteti Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. – Ahhoz azonban, hogy hatékonyan léphessünk fel a horkolás és az alvési apnoé ellen, szükség lehet életmódváltásra is, így túlsúly esetén fogyásra, a dohányzással való felhagyásra és az alkoholfogyasztás minimalizálására. Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny tágító tapasz. Súlyos esetben szüksége lehet, a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot. Fontos tisztán látni, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen, de az életminőség is határozottan javul – a páciensnél és a hálótársnál is.

Forrás: JóAlvás Központ , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/a-horkolas-nem-csak-kellemetlen-de-veszelyes-is-lehet

A szív-érrendszeri betegségek esetén is az egyik legfontosabb lépés az időben történő felismerés, és szükség esetén a szakszerű kezelés. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint éppen a saját egészségünk érdekében fontos eloszlatni az idevágó tévhiteket.

1. FIATALON SEMMI ESÉLYEM A SZÍVBETEGSÉGRE

A fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen magas kockázatú életmód esetében. A stressz, az elhízás, a mozgáshiány, a dohányzás, az inzulin rezisztencia és a cukorbetegség miatt egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek. Az életmódfaktorokon kívül bizonyos genetikai okok is hozzájárulhatnak az erekben megjelenő plakkok kialakulásához, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.

2. A SZÜLEIM KÖZT VOLT SZÍVBETEG, BIZTOSAN ÉN IS AZ VAGYOK

Bár a genetikai hajlam valóban öröklődhet, mindenkinek lehetősége van nagy mértékben csökkenteni a betegség valódi megjelenésének esélyét. A prevenciónak két alapköve van: a rendszeres kardiológiai kontroll, és szükség esetén kezelés, valamint az életmód megújítása, amelyben kardiológus és életmód orvos is segíthet.   

3. NEM FÜGG ÖSSZE A CUKORBETEGSÉG ÉS A SZÍV-ÉRRENDSZERI BETEGSÉG

– A kezeletlen cukorbetegség kiemelt rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek. Tény, hogy a diabétesz kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de a kockázat ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez olyan további kockázati tényezők megléte esetén, mint magas vérnyomás, dohányzás, túlsúly – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

4. NEM KELL FOGLALKOZNI A KOLESZTERINSZINTEMMEL 50 ÉVES KOROMIG

Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente fontos a koleszterinszint mérés. Még a fiataloknak is évente ellenőriztetni magukat, ha a családjukban van szív- és érrendszeri beteg, hiszen a magas koleszterinszint már fiatalkorban is betegségek rizikófaktora lehet.

5. CSAK A STRESSZ OKOZZA A GYORS PULZUSOMAT

A stressz és az edzés valóban felpörgetheti a pulzust, de a szívritmus számtalan más okból változhat. A túl lassú, túl gyors vagy szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, ezért ha ilyesmit tapasztalunk, feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.

6. NINCS SEMMIFÉLE TÜNETEM, NYILVÁN NEM VAGYOK MAGASVÉRNYOMÁS BETEG

A magas vérnyomás csak a legritkább esetekben okoz tünetet, nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak. Leggyakrabban csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre, amelyeket természetesen több alkalommal kell mérni ahhoz, hogy magasvérnyomás betegségről beszélhessünk. Ugyanakkor az olyan bizonytalan eredetű tüneteknek is érdemes utánajárni, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció és egyensúlyérzék, a múló látászavar. A magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, az agyvérzés, vagy a vesekárosodás.

7. A PULZUS ÉS A VÉRNYOMÁS EGYSZERRE EMELKEDNEK ÉS SÜLLYEDNEK

A vérnyomás és a pulzus valóban gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például vészhelyzetben mindkettő megugrik. Ám ez nem jelenti azt, hogy ha a vérnyomás megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a pulzus és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszútávon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez vezethet.

8. SZÍVBETEGSÉGGEL NEM MOZOGHATOK

Ennek a tévhitnek éppen az ellenkezője az igaz. Azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint a mozgásszegények élőknek. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához azért érdemes kardiológus és életmód orvos segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, és az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.  

Forrás: KardioKözpont , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/8-tevhit-a-sziv-es-errendszeri-betegsegekrol

A nagy sikerű minisorozat, a Csernobil nézők millióit kötött és köt le napjainkban is a TV elé, mely minden idők egyik legsikeresebb sorozatává nőtte ki magát. Köztudott, az itt lévő atomerő katasztrófája megannyi betegségért tehető felelőssé, köztük a pajzsmirigyrákért is. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája az összefüggésekre mutatott rá.

1986. Április 26- ez a dátum már örökre beleégett a történelembe, ugyanis ekkor történt az emberiség egyik legismertebb és legveszélyesebb atomkatasztrófája. A csernobili atomerőműben óriási robbanás történt, melynek hatására radioaktív anyagok kerültek a levegőbe (jódizotóp is többek között), melyek a légáramlással messzire kerültek, és pár nap alatt már a kontinens másik végén is mérhető volt a sugárzás. Ebből bár nem nagy mértékűt, de hazánk is kapott.

A Csernobil című minisorozatban kitérnek az atomkatasztrófa okozta sugárzás rövid-és hosszútávú egészségügyi veszélyeire, így arra is, hogy bizony a pajzsmirigyet sem kímélte. Hogy pontosan milyen károsodásokat okozott?

PAJZSMIRIGY ÉS A RADIOAKTÍV SUGÁRZÁS

Az atomkatasztrófa hatására megnőtt a daganatos megbetegedések és a pajzsmirigyzavarok száma- főleg a pajzsmirigydaganatoké. Ez utóbbi a radioaktív jódnak tudható be, mely nagy mértékben felhalmozódik a pajzsmirigyben. (A radioaktív jód szennyezett táplálékkal is bekerülhet a szervezetbe). Ezért is emelkedett meg anno a pajzsmirigyrákkal diagnosztizált gyermekek száma a térségben. Szerencsére Magyarországon nem járult hozzá a sugárszennyezés a rákos megbetegedésekhez, hazánk lakosainál nem mutattak ki több pajzsmirigyrákos esetet a katasztrófa után.

De hogy miért is okoz a radioaktív jódizotóp pajzsmirigyrákot?

“A pajzsmirigynek a hormontermeléshez jódra van szüksége, és a légkörbe nagy mennyiségű radioaktív jódizotóp került a reaktor robbanása után. Éppen ezért szedettek a lakosokkal jódtablettát, hogy túltelítsék a pajzsmirigyet jóddal, hogy kiszorulhasson a káros 131-es jódizotóp”- magyarázza dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

A LEGJOBBAN KEZELHETŐ RÁKTÍPUS A PAJZSMIRIGYRÁK

Bár a pajzsmirigyrák rosszindulatú, ám szerencsére az egyik – ha nem a legjobban- gyógyítható ráktípus. Ehhez természetesen fontos a mielőbbi diagnózis és terápia. Tünetei közt szerepelhet a kitapintható göb, a nyelési nehézség, torokban lévő gombócérzés, de tünetmentes esetek is előfordulnak. A pontos diagnózishoz a laborvizsgálaton kívül UH-os vizsgálatra, izotópos vizsgálatra és aspirációs citológiára van szükség. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigyrák, úgy a kezelés a szerv műtétjével és meglepő módon radioaktív jódizotóppal történik, valamint szükség esetén hormonterápiával, kemo/sugárterápiával.

Forrás: Budai Endokrinközpont , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/csernobil-es-pajzsmirigyrak-hogy-fugg-ossze-pontosan

Azok, akik véralvadásgátlót szednek, tudják, hogy a készítmények legnagyobb veszélye az fokozott vérzés. Enyhe esetben ez lehet csupán erősebb orrvérzés, ám életveszélyes vérzéseket is produkálhatnak! Felvetődhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha valaki véralvadásgátlót szed és műtét előtt áll. Mi a teendő ilyenkor? A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája válaszolja meg.

HOGY HATNAK A VÉRALVADÁSGÁTLÓK?

A véralvadásgátlók olyan készítmények, melyek megakadályozzák azt, hogy az illetőnél trombózis alakuljon ki (vagy annak valamilyen szövődménye, pl. tüdőembólia). Ezt úgy érik el, hogy a vérzékenység/véralvadás egyensúlyát kissé a vérzékenység irányába tolják (kumarinoknál az INR 2-3). A terápiához használt gyógyszereknek több típusuk is van, és mindegyik típusnak más-más a hatásmechanizmusa, ám a végeredmény ugyanaz. Hogy ki mennyi ideig szorul véralvadásgátló kezelésre, az változó, ám gyakori, amikor a betegnek élete végéig alkalmaznia kell.

BŐVEBB VÉRZÉST TAPASZTALHAT

Gyakori, amikor a betegek erős menstruációs vérzésre, hosszabb vérzési időre, gyakori fogíny/orrvérzésre panaszkodnak a terápia során. Ez lehet egészen ártalmatlan is, de azt is jelezheti, hogy nem jó az alkalmazott készítmény vagy a dózis, így módosításra van szükség.

MI A HELYZET A MŰTÉTEKKEL?

Sajnos előfordulhat, hogy a páciens kénytelen valamilyen műtéti beavatkozást elszenvedni. Ekkor sokak fejében megfordulnak az alábbi kérdések: kell tovább szednek a gyógyszert? Nem fogok elvérezni? Mi van, ha sürgős műtétre van szükségem?

Hogy mi a teendő, az a beavatkozás mértékétől függ. Ha pl. egy egyszerű, minimális mértékű fogászati beavatkozásról van szó, úgy nyugodtan lehet folytatni a véralvadásgátló szedését. Ám ha komolyabb műtétre készül a beteg, akkor szükséges LMWH profilaxisra áttérni. A Magyar Trombózis és Hemosztázis Társaság 20 éve adja ki egy modernizáltabb állásfoglalásait és konszenzus konferenciáinak eredményeit, amiben gyakorlatilag már minden operatív szakma benne van és egyetértésüket bírjuk a kialakítandó gyakorlatot illetően. Ezért nagyon fontos, hogy az operáló orvos és az anesthesiologus ezeket az útmutatókat pontosan ismerje. Ezekben megtalálható, hogy a műtét előtt és alatt, valamint a műtét után milyen dózisban mit adunk és mennyi ideig. Ezek az un. szakmai kollégiumi állásfoglalások ma is érvényben vannak és jogi alapot is szolgáltatnak, ha e gyakorlattól indokolatlanul el kíván térni orvos (nagyon meg kell írásban indokolnia, mit tesz és miért).

Természetesen az eljárások függenek a szakmai területtől (másképp jár el egy idegsebész, mint egy fogorvos), a műtét súlyosságától (pl. daganatos műtétek), a műtétek időtartamától, stb.  Ez ma már világszerte jól bevált eljárások szerint történik, ettől eltérni csak ritka és megindokolt esetben lehet. Az új típusú alvadásgátlók (NOAC, DOAC) bevezetésekor épp a legnagyobb probléma az alvadásgátlás hirtelen felfüggesztésének igénye volt, de ma már rendelkezünk törzskönyvezett készítményekkel és eljárásokkal, amik segítségével az ilyen gyógyszereket szedő betegek is acutan megoperálhatók. 

Összegezve, minden adatot figyelembe véve lehet csak meghozni a döntést, ezért fontos, hogy műtét előtt beszéljen erről az orvosokkal a beteg- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.

Forrás: Trombózis-és Hematológiai Központ , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/mutet-es-veralvadasgatlok-hogy-egyeztetheto-ossze

A pajzsmirigy betegségek zöme gyógyszeresen kezelendő, és nem ritka, amikor a páciensnek élete végéig kell szednie az adott készítményt. Felvetődhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha az illető pajzsmirigygyulladással küzd? Hiszen a probléma nem mindig jár hormonszint eltéréssel, és ha mégis, gyakran -akár spontán- gyógyul. A választ dr. Békési Gábortól, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistájától tudtuk meg.

TÖBB FORMÁJA IS VAN A PAJZSMIRIGY GYULLADÁSÁNAK

Hogy kell-e valamilyen kezelés a szerv gyulladása esetén vagy sem, annak eldöntéséhez fontos tisztázni a gyulladás típusát, ugyanis annak több típusa is lehet.

Talán a leggyakoribb az a pajzsmirigy krónikus, autoimmun gyulladása, ami a Hashimoto betegség. Ekkor a szerv antitesteket termel, melyek megtámadják a pajzsmirigyet, így az gyulladásos állapotba kerül. Az állapot – mivel hatással van a hormontermelésre is-, gyógyszeres úton kezelhető, melyet a betegnek sokszor élete végéig alkalmaznia kell.

Szintén gyakorinak számít a szubakut pajzsmigygyulladás, amit csendes pajzsmirigygyulladásnak is neveznek, mivel nem feltétlen jár figyelemfelhívó tünetekkel, így van, hogy észre sem veszik. Bár okozhat túl-és alulműködést is, spontán gyógyulhat, így elegendő a megfigyelés, ám érdemes tudni, hogy krónikussá válhat-ez esetben tartós gyógyszeres terápia indokolt. Ide tartozik a szülés után fellépő pajzsmirigygyulladás is.

Van a pajzsmirigygyulladásoknak fájdalommal járó típusa is, melyet vírusok, baktériumok okoznak, és gyakran felső légúti megbetegedés szövődménye. A mirigy fájdalmas megnagyobbodásával, lázzal, hidegrázással jár. Az állapot hirtelen lép fel, és bár hormonszint eltérésekkel járhat, antibiotikummal kell kezelni, melynek hatására rendeződik a probléma.  Szerencsére ritka mivel a mirigy alapból ellenálló a fertőzésekkel szemben.

Legfontosabb vizsgálatok gyulladás gyanúja esetén

• TSH
• T3/T4
• TPO
• TG
• UH

KELL GYÓGYSZER PAJZSMIRIGYGYULLADÁS ESETÉN?

Látható, hogy a pajzsmirigy gyulladásnak több típusa is létezik, és mind más-más természetű. Általánosságban elmondható, hogy élete végéig csakis azoknak a betegeknek van szükségük gyógyszeres hormonterápiára, ha autoimmun eredetű a probléma (Hashimoto)- mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája. A többi esetben gyakran elegendő a megfigyelés, esetleg csak meghatározott ideig kell a betegnek gyógyszert szednie (ez lehet hormon, gyulladáscsökkentő, antibiotikum is).

Forrás: Budai Endokrinközpont , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/pajzsmirigygyulladas-mikor-van-szukseg-gyogyszerre

Egy-egy új anyajegy megjelenése sokakat megijeszt, holott ez az esetek nagy részében ártalmatlan jelenség. Dr. Pánczél Gitta, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza a folyamat okaira és azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén fontos a bőrgyógyászati kontroll.

40 ÉVES KOR FELETT RITKÁN JELENIK MEG ÚJ ANYAJEGY

Már magzati korban megjelennek a bőrben, a szövetekben, a szemben az ún. melanociták (festéksejtek), vagyis azok a sejtek, amelyek melanin pigmentet termelnek. A melanin sötét színű festékanyag, amelyek egyrészt a bőrszínért felelősek, másrészt kiemelkedő szerepük van a fényvédelemben, mivel képesek kiszűrni a bőrt érő, rákkeltő hatású UV sugarak nagy részét. A nyári lebarnulásunk sem más, mint egy védekező reakció, hiszen ahogyan elkezd nőni a napsütéses órák száma, úgy a melanociták elkezdenek festékanyagot termelni, hogy védjenek a káros UV-sugárzástól.
Másrészt, ha a bőrben egy bizonyos ponton több melanocita gyűlik össze, amelyek a környező szövetekhez kapcsolódnak, anyajegyek jöhetnek létre. Ezek megjelenhetnek a bőr felszínével egy szintben és ki is türemkedhetnek abból. Ez a folyamat többnyire 20 éves korunkig lezajlik, serdülőkorban és terhesség alatt azonban fokozódhat az új anyajegyek megjelenése. 40 felett meglehetősen ritkán alakulnak ki új anyajegyek, és a meglévőknél is megfigyelhető, hogy a kezdeti besötétedés után sok anyajegy visszahalványul, és szép fokozatosan eltűnik.

AZ ÚJ ANYAJEGYRE VAGY A MEGVÁLTOZOTT ANYAJEGYRE KELL FIGYELNI?

– Először is fontos tudni, hogy mindenkinek van anyajegye, van, akinek csak néhány tucat, másoknak akár több száz is lehet. Méretük változó, leggyakrabban néhány milliméter nagyságúak. Színük a vörösesbarnától a feketéig terjedhet, lehetnek sima vagy egyenetlen felszínűek, alakjuk kör alakú vagy szabálytalan, szegélyük azonban mindig határozott. A populáció közel tizedének van úgynevezett dysplasiás, vagyis atípusos anyajegye, amely szabálytalan alakú, egyenetlenül pigmentált. A melanoma szempontjából fokozott kockázatot jelent, ha ezek száma meghaladja a 10-15-öt, még akkor is, ha ezek régóta megvannak. Ez tehát egy olyan jelenség, amit időről időre bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni, hiszen egy laikus számára nem különíthetők el sem a közönséges anyajegyek az atípusos anyajegyektől, sem az esetleg kialakult bőrráktól – hangsúlyozza dr. Pánczél Gitta, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza. – Természetesen akkor is érdemes szakértő ellenőrzését kérni, ha új anyajegyet vélünk felfedezni, bár ez még egyáltalán nem feltétlenül veszélyes, de jobb az óvatosság. Vagyis minden gyanús bőrjelenségnél ajánlatos orvoshoz fordulni, legyen szó az anyajegy színének, formájának megváltozásáról, szélének elmosódásáról, vérzésről, vagy új bőrképletről.

A SZÁMÍTÓGÉPES SZŰRÉS SEGÍT A VÁLTOZÁSOK DETEKTÁLÁSÁBAN

Évente egyszer mindenféleképpen érdemes anyajegyszűrésen részt venni, amikor a bőrgyógyász dermatoszkóppal megvizsgálja az anyajegyeket.
– Ez az eszköz tulajdonképpen egy sokszoros nagyítást biztosító, bőrre helyezett mikroszkóp. A hámnak azt a rétegét világítja meg, amely szabad szemmel nem jól látható, így minden részlet jobban vizsgálhatóvá válik – ismerteti Pánczél doktornő. – Az anyajegyek nagy részénél elegendő is ez a fajta vizsgálat, ugyanis egy gyakorlott bőrgyógyász dermatoszkóp segítségével nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy szükséges-e valamilyen további lépést tenni, vagy csupán jóindulatú pigmentációról van szó.  A teljes testtérképes anyajegyszűrésnek és a fotókkal rögzített dokumentációnak pedig elsősorban akkor van nagy jelentősége, amikor fokozott melanomarizikóval kell számolnunk (nagyszámú anyajegy, családban előforduló rosszindulatú melanoma vagy egyéb bőrdaganat). Ilyen körülmények között nagyon fontos tudni, melyik anyajegy változott és melyik az, amelyet el kell távolítani. Ebben jelent fontos segítséget a számítógépes szűrés, amellyel évről évre nyomon követhetjük a változásokat és korai felfedezéssel akár súlyos következményeket is megelőzhetünk.

Forrás: Anyajegyszűrő Központ , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/uj-anyajegy-mikortol-es-meddig-alakulhat-ki

A petefészek ciszta igen gyakori nőgyógyászati kórképnek számít, és gyakran különösebb beavatkozás nélkül felszívódik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha fájdalmas panaszokat okoz, vagy ha nem tűnik el? Vajon műteni kell? A kérdéseket dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze válaszolja meg.

ÁRTALMATLAN KÉPZŐDMÉNY VAGY AGGÓDNOM KELL?

Először is érdemes tudni, hogy a petefészek ciszta több állapotot is takar, mely lehet jó-és rosszindulatú elváltozás is. Leggyakrabban a petefészek ciszta a fogamzókorú nőket érinti, amikor hormonális elégtelenség miatt nem alakul ki domináns tüsző, ami megrepedhetne, hanem helyette több, kisebb-nagyobb folyadékkal teli ciszta keletkezik (PCOS). Ez megfelelő diétával, mozgással, esetleg gyógyszeres kezeléssel orvosolható, és gyakran elegendő a ciszta megfigyelése komolyabb beavatkozás nélkül. Érdemes tudni, hogy a petefészek ciszta endomertiózis következtében is kialakulhat, ezért ekkor az alap betegséget is kezelni kell ahhoz, hogy hosszútávú megoldást lehessen elérni

Sajnos előfordulhat, hogy a petefészek ciszta rosszindulatú daganat jelenlétére hívja fel a figyelmet, főleg, ha az nagy méretű, panaszokat okoz és nem szívódik fel.

A petefészek ciszta tünetei

A petefészek ciszta jelenléte gyakran tünetmentes, ám ha mégis okoz panaszokat, akkor azok a következők:

• Alhasi fájdalom (mely lehet egyoldali is)
• Éles fájdalom a ciszta megrepedése miatt lehetséges, ekkor sürgős orvosi beavatkozás indokolt
• Puffadás
• Gyakori vizelési inger
• Fájdalmas közösülés
• Menstruációs zavarok

MIKOR KELL MŰTENI?

Hogy kell-e műtétre sort keríteni vagy sem, az a következőktől függ: a ciszta mérete, felszívódási hajlandósága, rosszindulatúság esélye, kezelésre nem reagáló, nem múló panaszok. Amennyiben valamilyen invazív beavatkozás indokolt, úgy 2 lehetőség áll a páciensek előtt:

• Vagy a hüvelyen keresztül leszívják a ciszta tartalmát (ekkor fennáll a kiújulás esélye)
• Vagy laparoszkópiával eltávolítják a teljes cisztát/cisztákat. Nagyobb méret esetén hasmetszés indokolt.

A ciszta eltávolítása után szövettanra küldik a mintát, mely során bővebb információhoz jutunk- mondja dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze.

Forrás: Nőgyógyászati Központ , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/petefeszek-ciszta-mikor-szukseges-muteni

Az ekcéma folyamatos karbantartást igényel, de ha romlik a helyzet, különösen fontos az orvosi kezelés. Vajon miért nem lehet örökre megszabadulni ettől a kínzó, viszkető betegségtől? Dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus válaszolt a kérdésre.

AZ EKCÉMA TÍPUSAI

Az ekcéma (más néven dermatitis) egy viszketéssel, a bőr kipirosodásával, esetleg nedvezésével járó, nem fertőző bőrgyulladás, amelyről az érintettek tudják, hogy hol „elmúlik”, hol belobban. Mivel gyermekeket és felnőtteket is érint, valamint több típusa ismert, ezért nehéz pontosan megmondani, mi ront, és mi javít a helyzeten, bár vannak olyan szabályszerűségek, amelyekkel érdemes tisztában lenni.

ATÓPIÁS DERMATITIS

A legtöbbször már csecsemő- vagy gyermekkorban jelentkező tünetekhez (nedvedző, viszkető hólyagok, kipirosodás) felnőttkorban leggyakrabban a bőrszárazság is társul, ami a vakarással súlyosbítva gyakran vezet kisebesedéshez, ami akár felül is fertőződhet. Ez esetben elég nagy az öröklődés szerepe, sokaknak a családjában előfordul allergia és/vagy asztma, bár kialakulhat kontaktallergia talaján is. Az ekcéma állapotán gyakran ront a stressz, így ennek oldása is jótékonyan hathat a betegségre. 

SEBORRHEÁS EKCÉMA

A faggyúmirigyek túlműködése miatt alakulhat ki ez a hámlással járó típus, amely elsősorban a homlokon, homlok- hajas fejbőr határán, az orr mellett és a fejbőrön jelentkezik, és piros, szárazon hámló, olykor zsíros foltokkal mutatkozik meg.

KONTAKT DERMATITIS

Ez a típus úgy jön létre, hogy a bőrrel kontaktusba, kapcsolatba kerülő bizonyos anyag hatására allergiás reakció lép fel. Ezek az anyagok többnyire kozmetikumok, illatosító anyagok, fémek. Főként a vegyi anyagokkal dolgozókat érinti egy másik ekcéma típus, az irritatív ekcéma, amelynek lényege, hogy irritatív hatású anyagokkal érintkezve a bőr kipirosodik, esetleg hólyagok jelennek meg rajta. Ennek krónikus verziójára jellemző, hogy az anyaggal érintkező bőrterület megvastagodik, barnássá színeződik.

FOTOALLERGIÁS KONTAKT EKCÉMA

Ez az ekcéma típus akkor alakul ki, ha a bőrön lévő valamilyen anyag (leggyakrabban kozmetikum, parfüm, napozótermék) és a napfény együttes hatására viszkető, vörös foltok jelentkeznek. Ez lehet a mellékhatása néhány, ún. fényérzékenyítő gyógyszernek is.

MIÉRT NEM MÚLIK EL?

– Az ekcéma kezelésének fő nehézsége abban keresendő, hogy számos tényező hozzájárulhat a kialakulásához és a kiújulásához. Nem csak a stressz, az egyes allergén vagy irritatív anyagok, de az erős genetikai hajlam is, amelyet nyilván nem lehet befolyásolni – hangsúlyozza dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. – Természetesen, ami beazonosíthatóan hozzájárul a tünetek fennmaradásához, azt lehetőleg ki kell iktatni, legyen szó élelmiszerről, ruhaanyagról, fémről vagy kozmetikumról, tisztítószerről. Elhagyhatatlan teendő a hidratálás, az elveszített zsírok, lipidek pótlása, amely tünetmentes állapotban is fontos, hiszen enélkül könnyen romlanak a tünetek. Nem ajánlott azonban illatosított, színezett bőrápolókat választani, legjobb kikérni a bőrgyógyász véleményét és speciálisan az ekcémás bőr ápolására kifejlesztett illatanyag- és színezékmentes készítményeket használni.
Mindent egybevetve azonban a gondos életvitel ellenére is időnként számolni kell a tünetek fellángolásával. Az orvos által elrendelt helyi gyulladáscsökkentő készítmények rövid idő alatt szüntetik meg a gyulladást, ami komoly fellélegzés a páciensnek. A tünetek javulásakor immunmoduláló helyi készítményeket, krémeket, kenőcsöket is alkalmazunk, amelyekkel fenntartható a hosszabb tünetmentes állapot. A személyre szabottan kiválasztott immunmoduláló szerek úgy akadályozzák meg a gyulladás kialakulását, hogy közben nem károsítják a bőr szerkezetét és hosszú távon is biztonságosak. A sikeres kezelésben az állapottól függően más kiegészítő eljárás is szóba jöhet, mint például viszketéscsillapító szerek, speciális orvosi fényterápiára, gyógyszerek.

Forrás: Dermatica , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/miert-nem-mulik-el-az-ekcema

A köszvény egy nagyon fájdalmas és meglepően gyakori betegség, amely anyagcsere eredetű, így egyáltalán nem mindegy, milyen étrendet folytat az érintett. Dr. Selyem Réka, a FájdalomKözpont reumatológusa a nyári csábítások veszélyeire hívta fel a figyelmet.

MIÉRT ALAKUL KI A KÖSZVÉNY?

A köszvény egy gyulladással járó betegség, ami akkor jön létre, ha a vérben felszaporodik a húgysav és annak kristályai kicsapódnak és lerakódnak az ízületi tokot belülről bélelő hártyában. Ezen folyamat következményeként alakul ki a gyulladás, főként a nagylábujjakban, a kezekben, a lábfejekben, térdekben és a könyökben. A köszvény tehát anyagcsere- és immunológiai eredetű, de nem autoimmun betegség, ami főként a középkorúakat és az idősebbeket érinti.
A probléma gyökere tehát a húgysav, amit a purin tartalmú élelmiszerek, italok fogyasztásakor állít elő a szervezet. Vannak olyan magas purin tartalmú élelmiszerek, amelyek képesek belobbantani egy köszvényes rohamot. A rossz hír, hogy ezek közé tartozik a nyáron igen népszerű sör és a magas cukor-, valamint fruktóz tartalmú üdítők. Mivel kell még óvatosnak lenni az érintetteknek?

• Minden alkohol, a sörön kívül főként a magas alkohol- és cukor tartalmú likőrök.
• Vörös húsok és belsőségek, mint a máj és a vese, amelyek gazdagok a telített zsírsavakban.
• Tenger gyümölcsei, mint rákfélék, szardínia, tonhal, makréla, polipok.
• Minden előre feldolgozott élelmiszerek.
• A szárnyasok közül a pulyka kerülendő.
• Zöldségek közül a spárgában, karfiolban, gombafélékben magasabb a purin tartalom.
• A vaj és a magas zsírtartalmú öntetek (dresszingek) csökkentik a szervezet húgysavkiválasztó képességét, emiatt kerülendők.
• A cukros ételek (vagyis az ezek talaján kialakuló elhízás és a cukorbetegség) ronthatják a köszvény tüneteit.
• A kávé a magas koffein tartalma miatt vízhajtó hatású, és ha dehidratálódik a szervezet, a húgysav kristályok lerakódhatnak az ízületekben.

MIT EHETÜNK A ROHAM ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN?

A köszvényeseknek tulajdonképpen egy élethosszig tartó egészséges életmódot kell kialakítani, amely hozzájárul a rohamok elkerüléséhez. Ez elsősorban az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, zöldségek, teljes kiőrlésű pékáruk, diófélék, magvak fogyasztását jelenti. A jó hír, hogy egy ilyen étrend a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is redukálja. Mit érdemes még beépíteni az étrendbe?

• Legalább 8 pohár víz naponta.
• Alacsony zsírtartalmú joghurtok, túró, tejtermékek.
• Tojás.
• Alacsony cukortartalmú gyümölcsök, mint málna, egres, alma. A cseresznye is hatásos a tünetek csökkentésében.
• Rengeteg zöldségféle. (Pl. uborka, paradicsom, spenót.)
• Növényi olajok, mint olíva, napraforgó, repce.
• Napi 500-1000 gramm C-vitamin.
• Zsírmentes tej.
• Sok víz.
• Magvak és teljes kiőrlésű lisztek.
• Néhány kocka étcsokoládé és egészséges desszertek (pl. gyümölcs szorbet) energiát adnak.

KÖSZVÉNYNÉL AZ ORVOSI SEGÍTSÉG IS ELENGEDHETETLEN

– Elsősorban egy alapos kivizsgálás keretében meg kell győződni arról, hogy valóban köszvényről és nem például rheumatid arthritisről van szó – hangsúlyozza dr. Selyem Réka, a FájdalomKözpont reumatológusa. – Annak is utána kell járni, nem áll-e valamilyen genetikai eltérés (pl. enzim-hiányok), fokozott sejtciklus (pl. tumorok) vagy anyagcserezavar (pl. elhízás, veseelégtelenség, dehidráció, bizonyos gyógyszerek: vízhajtók, szalicilátok) a köszvény kialakulása mögött. Ha megszületik a diagnózis, elsősorban természetesen az életmódra kell felhívni a beteg figyelmét, de feladatunk a gyulladás és a fájdalom csökkentése is, különös tekintettel a nagy fájdalommal járó rohamokra. Életmóddal és megfelelő kezeléssel a köszvény jó eséllyel kordában tartható.

Forrás: FájdalomKözpont , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/sor-udito-es-tenger-gyumolcsei-koszvenyesek-fontos-a-tudatossag