Szerző: somogyadmin

Fémallergia esetén előfordulhat, hogy érmék, ékszerek vagy akár ajtógombok érintése is allergiás reakciót válthat ki. Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen tünetekre figyeljünk és hogyan tudhatjuk meg, hogy pontosan mely fémeket kell kerülnünk.

FÉMALLERGIA: HOGYAN REAGÁL A TEST

A fémallergia hasonló minden más típusú allergiás reakcióhoz. Amikor a bőr érintkezésbe kerül az allergénnel, az immunrendszer a fémmolekulákat ellenségnek véli, és támadást indít ellenük. A túlreagáló immunrendszer reakciójának eredményként az érintkezés helyén megjelenik a bőrpír, viszketés, duzzanat vagy kiütés.

MILYEN FÉMEK OKOZHATNAK TÜNETEKET?

Allergia bármely fémre kialakulhat, tehát teljesen egyénfüggő, hogy kinél mi okoz tüneteket. A leggyakoribb, a nők közel 30 százalékát érintő nikkel allergia, de a kobalt és a króm is sokaknál okoznak panaszokat. A gyártók gyakran nikkelt és kobaltot használnak más fémekkel való ötvözéshez. Ezeket a fémeket alacsonyabb minőségű ékszerekben, például bizsukban lehet megtalálni. Ilyen esetben a tünetek megszűnéséhez az ékszereket cserélni kell, az alábbi anyagokkal érdemes próbálkozni, ezek ritkábban okoznak allergiás tüneteket: réz, sárga – legalább 14 karátos arany, a fehérarany és a bevont ékszereket néha ötvözik nikkel vagy kobalt fémekkel – platina, rozsdamentes acél vagy ezüst.

„Kísérletezés helyett, ha biztosra szeretnénk menni, érdemes inkább allergia vizsgálatot végeztetni. Epicutan teszttel pontosan meg tudjuk állapítani, hogy melyik az a fém, ami a tüneteinket okozza és a továbbiakban csak azt kell elkerülnünk.”

MEGLEPŐ HELYEKEN IS ÉRINTKEZHETÜNK FÉMEKKEL

Az elkerülés azonban nem is annyira egyszerű, hiszen nemcsak az ékszerek, hanem számos egyéb, hétköznapi használati tárgy is tartalmazhat fémeket. Íme hat meglepő forrás

• :Kozmetikumok – A szemceruza és a szemhéjfesték is tartalmazhatnak fém összetevőket, így használatuk allergia esetén szintén tüneteket okozhat. Ha ismerjük az allergént, vásárlás előtt figyeljük az összetevőket, illetve lehetőség szerint ragaszkodjuk a bevált, problémamentesen használt termékekhez.
• Mobiltelefonok – Ha allergiás a nikkelre vagy a kobaltra, akkor a telefon is a bőrpanaszok lehetséges forrása.
• Szemüvegkeretek – Az ékszerekhez hasonlóan az üvegkereteket is nikkel vagy kobalt ötvözi. Panaszok esetén javasolt egyéb, például műanyagból készült keretre váltani.
• Ruházat – Fémallergia esetén a gombok, valamint a szegecsek és cipzárak is problémát okozhatnak. Ahol például a melltartó csat vagy a farmer gomb érintkezik a bőrrel, rövid időn belül bőrpír, vörösség, viszkető érzés jelentkezhet.
• Tetoválás – Ha tetoválást fontolgat, és korábban már jelentkeztek panaszai fémekkel való érintkezés kapcsán, akkor érdemes még a beavatkozás előtt kizárni a fémallergia lehetőségét. A tetováló festékekben lévő pigmentek ugyanis tartalmazhatnak kobaltot és más nehézfémeket.
• Orvosi és fogászati implantátumok – A beültetett implantátumok miatt jelentkező allergiás tünetek egyetlen kezelési módja, ha a panaszokat kiváltó implantátumot eltávolítják. A beavatkozások előtt ezért mindenképp javasolt allergiavizsgálat elvégzése.

Forrás: Budai Allergiaközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/femallergias-6-meglepo-hely-ahol-allergenekkel-erintkezhet

A várandósságot nem hiába hívják más állapotnak, hiszen ekkor több változás is történik a női testben. Bár mindegyiknek megvan a maga szerepe, hiszen a szülést és a magzat egészséges fejlődését hivatottak támogatni, ám mindennek megvan a maga kockázata is. Előfordulhat, hogy hiba csúszik a gépezetbe. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője egy ritka, ám annál veszélyesebb állapotról, a DIC- ről, annak kezeléséről és megelőzéséről beszélt, valamint arról, lehet-e a problémán átesett anyának újra gyermeke.

VESZÉLYES VÉRALVADÁSI ZAVAR

A várandósság során változás következik be a kismama véralvadási rendszerébe, mivel ekkor valamelyest fokozódik a véralvadás. Emiatt a gyermeket váró nők fokozott trombózis-rizikóval rendelkeznek, melynek eredménye az, hogy a terhesség alatt (és a gyermekágyi időszakban) gyakoribbak a vérrögök. Elsősorban mélyvénás trombózist okoz az állapot, ám ezen kívül más veszélyekkel is számolni kell.

Ilyen probléma az ún. DIC is (diffúz intravascularis coaguláció), mely főleg a várandós és frissen szült nőket sújtja. Ez egy igen ritka, ám nagyon súlyos, életveszélyes véralvadási zavar, mely során fokozott véralvadás és vérzés is jelen van.

“A DIC azért ilyen furcsa állapot, mert a véralvadási rendszer szinte dominószerűen dől össze. Először fokozott véralvadás figyelhető meg, mivel az alvadásban részt vevő faktorok aktiválódnak és bekerülnek az erekbe és ott vérrögöket hoznak létre. Majd a faktorok elhasználódnak és belőlük hiány keletkezik, akárcsak a vérlemezkékből, így később súlyos vérzések jelentkeznek, mert vérzékeny állapot alakult ki”- magyarázza dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője, aki hozzátette, mindez igen gyorsan következik be.

Sajnos a terhesség hajlamosít a DIC-re, mivel mind a magzatvíz, mind a placenta nagy mennyiségben tartalmazza a véralvadást beindító és leállító faktorokat, hogy a szüléskor ne vérezzen el a kismama, és hogy a lepény leválása után ne legyen túl nagy vérvesztés.

Hogy miért kerülnek bele az alvadást segítő faktorok a vérbe, több okra vezethető vissza. Közrejátszik benne pl. HELLP szindróma, méhet ért trauma, lepényleválás, magzatvíz embólia, fertőzés stb.

Tünetek

• Testszerte vérzések
• Kiütések
• Vérrögök
• Veseelégtelenség
• Légzési nehézségek
• Később több szerv elégtelensége

A diagnózishoz a tünetek mellett a vér laboratóriumi vizsgálatának van nagy szerepe, melynek során ellenőrzik többek között vérképet (vérlemezke számot, vörösvérsejt számot) a D-dimert, továbbá a véralvadási rendszert reprezentáló laboratóriumi értékeket./funkcionális teszteket, véralvadási és reguláló faktorokat.

MEGFELELŐ ÉS GYORS KEZELÉS ÉLETMENTŐ

DIC fennállása esetén nagyon fontos a mielőbbi szakszerű terápia. Ez esetben a legfontosabb a problémát kiváltó állapot kezelése. Ezen kívül – ha még nem áll fenn vérzékeny állapot-, véralvadásgátlóra van szükség, vérzés esetén pedig a hiányzó faktorok, vérlemezkék pótlására, transzfúzióra.

LEHET ÚJRA GYERMEKEM?

Amennyiben az anyuka ismét teherbe szeretne esni, megfogalmazódhat benne a kérdés, hogy egyáltalán lehet-e, illetve, ha igen, kell-e tartania attól, hogy megismétlődik a probléma.

Egy újabb terhesség DIC után alapos átgondolást igényel, hiszen, ha egyszer már kialakult, úgy fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődhet a probléma. Amennyiben kiderült, mi is okozta a zavart és az ok megszüntethető volt, tehát nem egy krónikus betegség miatt alakult ki (pl. autoimmun betegség, vagy más immunológiai eltérés, szívbillentyű betegség, véralvadási zavar), akkor újabb gyermeket lehet vállalni. Természetesen nagy odafigyeléssel kell gondozni a kismamát nőgyógyásznak, hematológusnak, immunológusnak kardiológusnak egyaránt.

Amennyiben úgy dönt a kismama, hogy ismét gyermeket szeretne, nagyon fontos, hogy a várandósság előtt, alatt és a gyermekágyi időszak során is szoros megfigyelésben, gyakori, rendszeres kontrollban, laborvizsgálatokban részesüljön, hogy mihamarabb fény derüljön az esetleges problémákra!

Forrás: Trombózis-és Hematológiai Központ, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/dic-eletet-is-kovetelhet-a-terhesseg-soran

A szabálytalan pulzus, vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogásérzés hátterében gyakran pitvarfibrilláció áll. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

FELGYORSULHAT, LELASSULHAT A SZÍVVERÉS

A kardiológusok több szempont alapján osztályozzák a szívritmuszavart, így például a kialakulás helye és a szívverés sebessége alapján. A felgyorsult szívverést tachycardiának nevezik, ilyenkor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. A lelassult szívverés neve bradycardia, ez esetben percenként 60-nál kevesebbet ver a szív. A felgyorsulás és a lelassulás természetesen nem csak szívbetegségre utalhat, hiszen például az edzés kapcsán természetesen is felszökik a pulzusszám, az alvás, a pihenés során pedig lelassul, lázas betegnek is magasabb a pulzusszáma.
A tachycardia a pitvarokban és a kamrákban is jelentkezhet, és amennyiben a szív pitvarait érinti a tachycardia, megkülönböztetünk pl. pitvarlebegést, supraventricularis tachycardiát, és Wolff-Parkinson-White szindrómát és a pitvarfibrillációt. A leggyakoribb forma ezek közül a pitvarfibrilláció, amely szabálytalan és gyenge szívverést eredményez, amely lehet gyors, de akár lassú is. Legsúlyosabb,és sajnos gyakori következménye a stroke. A pitvarfibrilláció kialakulását gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, légszomj, mellkasi fájdalom, szorongás, félelemérzet kísérheti. Ezt a probléma sokszor csak átmenetileg jelentkezik, de a kivizsgálás ebben az esetben is fontos, ugyanis nem mindig múlik el magától.

A PITVARFIBRILLÁCIÓ SOKÁIG CSAK „FIGYELMEZTETÉSEKET” PRODUKÁL

Svéd kutatók végezték azt a 10 éven tartó utánkövetéses vizsgálatot, amely a pitvarfibrilláció korai jeleire koncentrált. Bebizonyították, hogy már az első, szokatlan tüneteket is érdemes komolyan venni. A fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a gyors szívdobogás érzés, és az alkalmanként „kihagyó” szívverés ugyanis pitvarfibrillációra is utalhatnak. A szív felső üregeiben, a pitvarokban a fibrilláció hatására, a pangó vér miatt pedig akár vérrögök is keletkezhetnek, egy elszabaduló vérrög pedig elzáródást okozhat az agyban és más szervekben. Tehát nem csupán ártatlan jelenségről van szó, mindenképpen fontos a korai felismerés, hiszen vérhígító kezeléssel megakadályozható vérrögképződés kialakulása.
Egyes esetekben a pitvarfibrilláció lehet teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel, ami nagyon fontos, hiszen az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért kell már az enyhébb, szívritmusra vonatkozó figyelmeztető jeleknél, illetve családi halmozódás esetén időnként tünetmentesen is kivizsgáltatni magunkat.

A KIVIZSGÁLÁS LÉPÉSEI

– A kivizsgálás első lépése a páciens panaszainak és az előzményeknek a megismerése. Meg kell tudnunk többek közt, mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed az illető, milyen aktív életet él, illetve mennyire befolyásolja az adott állapot a páciens életét. A kapott információk, valamint az eszközös vizsgálatok alapján döntjük el a további tennivalókat, állítjuk fel a pontos diagnózist – mondja dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – A nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg további, például elektrofiziológiai vizsgálatokra. Amint sikerült beazonosítanunk a pitvarfibrilláció fennállását és okát, megkezdődhet a célzott kezelés. A kezelés során először a tromboembóliás kockázatot kell csökkentenünk véralvadásgátlókkal, ezután dönthetünk arról, hogy megkíséreljük-e a szabályos szinusz ritmus helyreállítását vagy csak a szívfrekvencia kordában tartására törekszünk. A cél a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód kialakítása.

Forrás: KardioKözpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/pitvarfibrillacio-ez-is-lehet-a-gyors-szabalytalan-szivveres-oka

A magas inzulinszint, az inzulinrezisztencia számtalan kellemetlen tünetekkel járhat, ám kevés szó esik arról, hogy a probléma megnöveli a refluxos panaszok fellépését. Ugyanis igen sokan panaszkodnak arra, ha megugrik az inzulin mennyisége, úgy előjönnek a gyomorsav okozta maró tünetek. A két állapot közti kapcsolatról és az IR orvoslásáról dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont IR és PCOS specialistáját kérdeztük.

Milyen panaszokat okozhat a reflux?

A reflux (GERD) igen szerteágazó tüneteket okozhat, többek között gyomorégést, gyomorfájdalmat, maró érzést, savas szájízt és gyakori böfögést, ám előfordulhat, hogy nem emésztőszervi panaszokban mutatkozik meg (pl. krónikus köhögés, rekedtség, torok köszörülés, gombócérzés, orrmelléküreg-gyulladás). Reflux esetén a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, a torkot és a gégét is irritálja. Mivel ezek nem ellenállók a savassággal szemben, így gyakran jelentkeznek olyan tünetek, amelyek nem az emésztéshez, hanem a légutakhoz kapcsolódnak.

A gyomor bejáratánál található egy “szelep”, ami az alsó nyelőcső záróizma (LES). Funkciója, hogy amint az étel keresztülhaladt rajta, összehúzódik, bezárul. Amennyiben a LES nem zár teljes mértékben vagy túl gyakran nyílik ki, úgy a gyomorsav visszarámolhat a nyelőcsőbe, ami gyomorégést, a nyelőcsőben maró érzést okozhat.

Mi köze a magas inzulinszinthez?

Sokan megfigyelték, hogy a refluxos panaszok gyakran akkor jelentkeznek náluk, amikor magasabb az inzulinszintjük a kelleténél. Erre a magyarázat a következő: a megemelkedett inzulinszint (főleg, ha már a vércukor értékek is magasak) a LES záróizom elernyedését okozza, így az nem zár majd tökéletesen, ezért a gyomorsav visszaáramolhat a nyelőcsőbe- mondja dr. Koppány Viktória a Budai Endokrinközpont IR és PCOS specialistája, aki hozzátette, hogy az inzulinszint normalizálásával a refluxos panaszok is megszűnnek.

Diéta, mozgás, gyógyszer

Az inzulinszint csökkentése, az IR kezelése több pilléren nyugszik. Az elsőszámú kezelési módszer az az életmódterápia: ekkor dietetikus személyre szabott értendet állít össze, melynek alapja a gyors és lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő napszaki elosztása meghatározott mennyiségben. Ezen kívül nagyon fontos szerepe van a rendszeres testmozgásnak is, mely csökkenti az inzulin-és glükóz szintet, továbbá segíti a túlsúly leadását is. Mindezeken kívül szükség lehet gyógyszeres kezelésre is, mely az életmódterápia támogatására szolgál. Erre általában csak bizonyos ideig van szükség,  ugyanis, ha az értékek javulnak, úgy a tabletták elhagyhatók (természeten az új életmódot tartani kell).

Forrás: Budai Endokrinközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/a-magas-inzulinszint-refluxot-is-okozhat

Az alkar tendonitis olyan íngyulladás, amely a csukló és a könyök közti részen okozhat komoly fájdalmat. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek megléte esetén fontos a diagnózis és a kezelés.

MILYEN TÜNETEI VANNAK AZ ALKAR TENDONITISNEK?

Az ínszalagok szerepe, hogy összekapcsolják az izmokat a csontokkal, és lehetővé tegyék az ízületeknek a hajlítás és a nyújtás kivitelezését. Éppen sokrétű feladatuk és túlterhelésük miatt azonban nagy az irritáció és a sérülés veszélye, az íngyulladás meglehetősen gyakori kórkép. Az alkarban jelentkező íngyulladás panaszokat okozhat a könyöknél, a csuklónál, a kéznél és ezek környékén is. Íme, a jellegzetes tünetek:

• Klasszikus gyulladásra utaló jelek, mint fájdalom, pirosság és duzzanat. 
• Gyengeség a karban, a fogáserősség csökkenése.
• Lüktető érzés az adott szakaszon.
• Zsibbadás a könyöknél, a csuklónál, a kéznél vagy az ujjaknál.
• Mozgatáskor jelentkező súrlódó érzés.
• Esetleg tapintható csomó megjelenése a gyulladt területen.

– A jellegzetes tünetek, a kikérdezés és a fizikális vizsgálat többnyire már meggyőző bizonyítékokkal szolgál annak megállapítására, hogy íngyulladásról van szó, de egyes esetekben szükség lehet röntgen, esetleg MRI felvétel készítésére is – ismerteti dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

R.I.C.E. MÓDSZERTŐL A HIALURONSAVAS INJEKCIÓIG

Amikor valaki a gyulladás tüneteivel szembesül, első lépésként érdemes kipróbálnia a R.I.C.E. módszert, amelynek elemei:

• Pihentetés (R, mint „rest”), különös tekintettel a sportra és azokra a tevékenységekre, amelyek az alkart terhelik.
• Jegelés (I, mint „ice”), ami annyit tesz, hogy egy konyharuhába csomagolt jégtasakot ajánlott az alkarra helyezni 10 percre, majd 20 perces szünetek után ezt néhányszor ismételni. A jegelés különösen felkelés után és lefekvés előtt jó hatású.
• Kompresszió (C, mint „compression”), ami leginkább az érintett terület fáslizását jelenti. 
• Felpolcolás (E, mint „elevation”), amit egy, a kar alá helyezett párnával érdemes megoldani, ülés és fekvés közben.

– Ha a fenti módszer és az recept nélküli fájdalomcsillapítók nem hoznak elég jó eredményt, ajánlatos szakértő segítséget keresni – hangsúlyozza Páll doktor. – Íngyulladás esetén ugyanis elrendelhetünk vényköteles gyulladáscsökkentőt, javasolhatunk fizioterápiás eljárásokat, beszélhetünk a szteroid injekciók használatáról, és innovatív megoldásként szóba jöhet a lágyrészbe adható hialuronsav injekció is, ami harmadával csökkenti a felépülési időt, és javítja a gyógyulás minőségét. Az injekció speciális befecskendezési technikája pedig segít, hogy a hatóanyag azonnal és veszteségek nélkül oda jusson, ahol ki tudja fejteni gyógyító hatását. Az injekció hialuronsavat tartalmaz, amely a lágyrészek (izmok, ínak, szalagok) alapvető alkotója, így a sérült testrész azonnali regenerációját teszi lehetővé. A hialuronsav emellett gyulladáscsökkentő, aminek köszönhetően már az első injektálás után is mérséklődnek a fájdalmak, de gyakran kúraszerű alkalmazásra van szükség.
Hosszútávon pedig – megelőzendő a krónikus íngyulladás miatt szükségessé váló műtétet – érdemes gyógytornász által betanított nyújtó és erősítő gyakorlatokat végezni, ha lehetséges, kerülni az alkart túlterhelő mozdulatsorok ismétlődését, illetve felhagyni az olyan, gyulladást fokozó szokásokkal, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a feldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása.

Forrás: FájdalomKözpont , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/gyulladas-miatt-is-kialakulhat-alkar-fajdalom

Sajnos bizonyos esetekben foghúzás válhat szükségessé. Ez már önmagában is igen kellemetlen, ám sok kérdés vetődhet fel azokban, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondja, miket kell ilyen esetekben tenni.

KISSÉ VÉRZÉKENY ÁLLAPOT

Akár terápiás, akár prevenciós célzattal, sokan kényszerülnek arra, hogy különböző véralvadásgátló készítményeket alkalmazzanak, hogy elkerüljék a fokozott vérrögképződést. Ezek a gyógyszerek úgy működnek, hogy némileg a vérzékenység irányába tolják a fokozott véralvadás-vérzékenység egyensúlyát. Éppen ezért tartanak a foghúzástól – és egyéb fogászati beavatkozástól- azok, akik valamilyen antikoagulánst szednek.

NEM MINDEGY, MILYEN FOGAT HÚZNAK KI

Hogy mit is kell tenni, szükséges-e kihagyni a véralvadásgátlót vagy sem a foghúzás idejére, az attól függ, hogy mennyi vérzéssel jár alapból a művelet. Hiszen, ha a fog már eleve laza, ráadásul egy gyökerű, úgy nem szükséges felfüggeszteni a terápiát, ám ha erősen kapaszkodik a fog, több gyökerű, nehezebb az eltávolítása, úgy meglehet, hogy ki kell hagyni a gyógyszert szedését. (Az alvadásgátló kezelésben részesülő beteget fogászati műtét előtti/utáni teendőiről minden fogorvos értesülhetett a fogorvosok szaklapjaiba írt cikkek alapján.)

NEM MINDEGY, MILYEN VÉRALVADÁSGÁTLÓT HASZNÁL

Érdemes tudni, hogy az sem mindegy, ki milyen véralvadásgátlót használ, hiszen mást kell tenni különböző készítmények esetén, mivel más a hatásmechanizmusuk, a hatástartamuk, így a fogászati kezeléssel kapcsolatos javaslatuk is. A véralvadásgátlóknak a következő csoportjait különböztetjük meg: heparinok/LMWH, kumarin származékok, új típusú véralvadásgátlók (NOAC/DOAC).

NEM MINDEGY AZ INR

Az, aki régi típusú véralvadásgátlót szed, jól tudja, hogy milyen fontos az INR szint elvárt tartományon belül való tartása (leggyakrabban 2-3). Amennyiben ebből az intervallumból kicsúszik, úgy a terápia módosítására van szükség. Fontos, hogy foghúzás- és egyéb fogászati kezelés előtt- ellenőriztesse a beteg az INR szintjét, hiszen, ha 3,5 felett van, úgy vagy más dózisra kell áttérni, vagy pedig LMWH injekcióra, esetleg intézeti beutalás is javasolt lehet. Ez utóbbira főleg akkor lehet szükség, ha olyan társbetegségei vannak az érintettnek, mely szintén befolyásolja a véralvadást (pl. májbetegség, vesebetegség).

NOAC SZEREK ESETÉN ERRE FIGYELJEN

Amennyiben új típusú véralvadásgátlót szed (NOAC), úgy lehetőleg a fogászati kezelés előtt több mint 1-3 órával vegye be a készítményt, de a legjobb az, ha a fogászati kezelés az közvetlen a gyógyszerszedés előtt történik. Ha a hátsó moláris fogak kihúzásáról, vagy állkapocsműtétről van szó, részletes szakmai leírás érhető el, de ilyen esetekben ajánlatos 2-3 nappal a műtét előtt a NOAC-ról LMWH-ra térni.

FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS

A véralvadásgátlók hatását a fájdalomcsillapítók befolyásolhatják- hívja fel a figyelmet prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája-. Érdemes ezért a kezelés után a NSAID (nem szteroid típusú) szerek helyett metamizolt használni fájdalomcsillapítás gyanánt.

Forrás: Trombózis-és Hematológiai Központ, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/foghuzas-veralvadasgatlo-kezeles-soran

Doktor Google korszakában meglepően sok „biztos” módszerről olvashatunk, amelyekkel akár otthon, önmagunk is megszabadulhatunk az anyajegyektől. Dr. Pánczél Gitta, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza arról beszélt, mi tekinthető biztonságos anyajegy eltávolításnak.

ANYAJEGY ELTÁVOLÍTÁS OTTHON – NEM BIZTOS, HOGY JÓ ÖTLET

Az emberek többségének általában 10-40 anyajegy található a bőrön, amelyek zömükben legfeljebb csak esztétikailag lehetnek zavaróak. Éppen ezért néhány embernek jó ötletnek tűnhet, ha orvosi segítség nélkül próbálják meg eltávolítani a kényelmetlennek ítélt képletet.  
Az interneten meg is található néhány olyan „bevált” szer, amelyet anyajegy eltávolításra, szemölcs eltávolításra, illetve pigmentfolt halványításra ajánlanak, többek közt fokhagyma, oregánóolaj, ricinusolajjal kevert mosószóda, citromlé, teafa- és lenmagolaj, vagy éppen banánhéj és hidrogén-peroxid. Ezekről a házi eltávolító módszerekről azonban tudni kell, hogy anyajegy eltávolításra egyáltalán nem alkalmasak, általában még a jóindulatú szemölcsök kezelése esetén sem hoznak 100 %-os sikert. Egyes esetekben pedig kifejezetten veszélyesek lehetnek. Éppen ezért az anyajegyeket, festékfoltokat, bizonytalan eredetű bőrelváltozásokat bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, hogy kiderüljön, áll-e kóros elváltozás a háttérben, egyúttal meghatározható az eltávolítás lehetséges, hatékony módja is. Kizárólag orvosi módszerrel próbálkozhatnak azok, akik valamilyen alapbetegséggel, például cukorbetegséggel rendelkeznek. Aki pedig mégis kipróbál valamiféle otthoni módszert, és kellemetlen reakciókat tapasztal, például pirosságot, duzzanatot, viszketést, vagy más gyanús tünetet, mindenképpen forduljon bőrgyógyászhoz.

A KIMETSZÉS A LEGBIZTONSÁGOSABB

– Anyajegyek eltávolítására a kimetszés az egyetlen, szakmailag is elfogadott módszer. Más eljárással (például lézer, kiégetés, fagyasztás) nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy a kezelés során pontosan milyen mélyen jár a kezelést végző orvos a bőrben, és sikerült-e eltávolítani az egész anyajegyet. A sebészi kimetszéssel viszont pontosan követni lehet az anyajegy vonalát, nem roncsolódik az anyajegy szövete, így nem okoz rosszindulatú elfajulást sem – mondja dr. Pánczél Gitta, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza. – Egy másik fontos érv az anyajegy kimetszése mellett, hogy a beavatkozás után az eltávolított bőrszövetből szövettani vizsgálat tud készülni, ami egyrészt megerősíti a klinikai diagnózist, másrészt rosszindulatúság esetén a kezelés további meghatározásához fontos információkat tartalmaz az orvos számára. A fagyasztás, az égetés és a lézer kiváló lehet vírusos szemölcsök, futószemölcsök vagy éppen időskori hámszemölcsök kezelésére.
Az anyajegy kimetszése helyi érzéstelenítésben történik, a beavatkozás nagyjából fél órát vesz igénybe. Az érzéstelenítést követően az anyajegyet szikével kimetszik a bőrből, majd a sebet összevarrják. A sebre steril kötés kerül, a varratszedésre pedig testtájtól függően, egy-három hét múlva kerül sor. A szövettani lelet a beavatkozást követően készül el, és ennek eredménye alapján történik a további teendők egyeztetése a szakorvossal. A rendszeres szűrővizsgálat nemcsak sok anyajegy esetén lehet hasznos, de a már bőrdaganat eltávolításon átesett betegek körében is fontos a további bőrdaganatok korai felismerésében.

Forrás: Anyajegyszűrő Központ , https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/otthon-is-el-lehet-tavolitani-az-anyajegyet

A nőgyógyász munkája igen szerteágazó, és előfordulhat, hogy a páciens állapota műtéti beavatkozást indokol. Dr. Józan Gyöngyit, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebészét arról kérdeztük, vajon melyek a leggyakoribb nőgyógyászati műtétek.

NŐGYÓGYÁSZATI KÜRET

A küret – vagy másnéven méhkaparás- mondhatni a leggyakoribb nőgyógyászati műtét, melynek során a méh nyálkahártyáját altatásban egy küretkanállal távolítják el. Leginkább vérzészavarok, erős vérzés esetén van rá szükség, ám sokszor rosszindulatú daganat fennállásának gyanújakor is el kell végezni, mivel ekkor szövettanra küldik az eltávolított nyálkahártyát, így kiderül, jelen van-e kóros sejtburjánzás.

MIÓMA MŰTÉT

A mióma egy jóindulatú daganat, ami a méh izomzatának sejtburjánzása. Kialakulásában nagy szerepet játszanak bizonyos hormonális zavarok (főleg az ösztrogéndominancia). Mérete igen változatos, lehet egészen apró, de akár ökölnyi méretű is. Attól függően, hogy mekkora és hol helyezkedik el, lehet tünetmentes is, de teherbeesési nehézségek, vérzészavarok, alhasi fájdalmak hátterében is gyakran szerepel.  Amennyiben apró, nem nő, panaszokat nem okoz, elég csak megfigyelni, ám ha nagyobb és valamilyen zavart generál úgy érdemes komolyabban foglalkozni vele. Kezelése enyhébb esetben lehet gyógyszeres, hormonterápia, de ha gyorsan nő, súlyos panaszokat okoz (pl. nyomást gyakorol egy érre), úgy műtéti beavatkozásra van szükség, és endoszkópos eljárással el kell távolítani. (Ritkán a méh eltávolítására is sor kerülhet).

MISSED AB MŰTÉT

Befejezetlen vetélés esetén indokolt lehet orvosi beavatkozás.  Ekkor embrió elhalása után nem megy végbe normál időben a vetélés, a kilökődés folyamata.  Tüneteit tekintve megegyezik a spontán vetélésével, vagyis hüvelyi vérzés, barnás folyás, hasi görcsök, derékfájás hívhatják fel rá a figyelmet, de az is lehet, hogy tünetszegény, és csak a nőgyógyászati kontroll UH során derül rá fény. Műtétre ekkor a tökéletes és gyorsabb tisztulás miatt van szükség, valamint akkor, ha a megkésett vetélés nagy fájdalmakkal jár, illetve, ha lelki szempontból jobb a nőnek az, ha gyorsan maga mögött tudhatja a folyamatot.

KONIZÁCIÓ

Amennyiben a méhnyakrákszűrés eredménye kóros elváltozásra utal, úgy a méhnyak kúp alakú kimetszésére van szükség, melyet konizációnak neveznek. Ez diagnosztikus és gyakran terápiás módszer is egyben, ugyanis gyakori, ami a kimetszés során eltávolításra kerül az egész kóros terület. A beavatkozás altatásban történik, és ha fennáll a tovább terjedés gyanúja, akkor ezzel egy időben küretre is sort kerítenek.  A konizációnak több módja is ismert: történhet szikével, illetve ún.loop kaccsal, melynek során elektromos “késsel” történik a kimetszés. (Ez utóbbi kevesebb lábadozási idővel, valamint kevesebb vérzéssel jár, továbbá nincsenek varratok sem)- mondja dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze.

INVAZÍV MEDDŐSÉGI VIZSGÁLATOK

A meddőségi kivizsgálások során szükség lehet invazív beavatkozásokra is (természetesen nem első körben). Ilyen pl. a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálata (HyCoSy, HSG), a méhtükrözés (hysteroscopia) is, de indokolt lehet laparoszkópiával is áttekinteni a reprodukciós szerveket. Gyakran ugyanis petevezető(k) elzáródás, a méhben való összenövések, endometriózis, mióma áll a teherbeesés útjában. Ezen eljárások jó oldala, hogy gyakran nem csak diagnosztikus, de terápiás eljárások is egyben.

Forrás: Nőgyógyászati Központ, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/a-leggyakoribb-nogyogyaszati-mutetek

Az RSV (respiratory syncytal virus) náthás tüneteket és kínzó, száraz köhögést is okoz. Az egyik leggyakoribb légúti kórokozó az őszi-téli időszakban, két-három éves koráig a gyermekek nagy része átesik a fertőzésen. Tüneteiről és kezeléséről dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Felnőttek is elkaphatják a fertőzést, ám ők és a nagyobb gyerekek rendszerint náthás tünetekkel átvészelik a betegséget. A kigyerekeknél és az 1 éves kor alatti csecsemőknél ezzel szemben akár kórházi kezelést is igénylő nehézlégzést, tüdőgyulladást is okozhat. A legveszélyeztetettebbek a koraszülöttek és az 1-3 hónapos újszülöttek, akik RSV fertőzés során, akár gépi lélegeztetésre is szorulhatnak.

„Az RSV kezdetben a legkisebbeknél is megfázásos tüneteket okoz. A komolyabb tünetek abból adódóan jelentkeznek, hogy a vírus a kislégutak nyálkahártyájának gyulladását okozza. A gyulladt, ödémás nyálkahártya és a gyulladás következtében jelentkező fokozott váladéktermelés beszűkíti, súlyos esetben elzárja a kislégutakat. Minél kisebb a gyermek, ezek a légutak annál kisebbek, így a szövődmények is súlyosabbak lehetnek.”

AZ RSV TÜNETEI

• náthás tünetek: orrfolyás, esetleg láz
• száraz, kínzó köhögés
• légzési nehézség
• zihálás
• sípoló légzés, szörtyögés, pattogásszerű légzési hang hallható a tüdők felett mind ki-, mind belégzésben
• nyögő légzés

A betegség lefolyása attól is függ, hogy a gyermek esetében a vírus melyik típusa okozza a fertőzést.

MIKOR FORDULJUNK ORVOSHOZ?

A náthás tüneteket otthoni praktikákkal tudjuk enyhíteni: fontos a rendszeres orrtiszítás, orrszívás, orrspray használat. Bőséges folyadékfogyasztás, szükség esetén lázcsillapító adása javasolt.

„Ha a gyermeknél magas láz jelentkezik, köhög, esetleg köhögőrohamai vannak, sűrű, tapadós orrváladék jelenik meg, nehézlégzése jelentkezik, akkor mindenképp orvoshoz kell vinni.”

HOGYAN KEZELHETŐ?

Az RSV diagnózisához vérvizsgálatot végezhetnek, vagy orrváladékból történhet RSV gyorsteszt meghatározás, hogy a kórokozót beazonosítsák. A vérkép és a gyulladásos paraméterek vizsgálata segít a bakteriális fertőzések kizárásában. A betegség során mellkasröntgen elvégzésére is sor kerülhet. Ha a gyermek állapota alapján indokolt, a kezelőorvos kórházba utalhatja a kis beteget, ahol tüneti – bizonyos súlyos, speciális esetekben – antivirális szereket és a kiszáradás megelőzésére infúziót is kaphat.

AMIT A MEGELŐZÉS ÉRDEKÉBEN TEHETÜNK

Az RSV kórokozó közösségekben gyorsan terjed, a fertőzések többsége az októbertől áprilisig tartó időszakra esik. Sajnos egy szezonban akár többször is el lehet kapni, így indokolt esetben a kezelőorvos javasolhatja a védőoltást a gyermek részére.

„RSV ellen létezik védőoltás, ez elsősorban koraszülöttek számára, veleszületett szívbetegség, vagy krónikus tüdőbetegség esetén javasolt. Az oltás során a gyermek nem a legyengített kórokozót, hanem az ellenanyagot kapja meg, éppen ezért az oltást rendszeresen ismételni kell: a téli időszakban havonta.”

A megelőzés egyéb lépései nem különböznek az egyéb téli betegségek elleni védekezéstől:

• gyakori kézmosás javasolt
• ha betegek vagyunk, amennyire lehet kerüljük a szoros kontaktust a gyermekkel
• mivel a vírus órákig életképes maradhat különböző felületeken, érdemes a téli időszakban időként fertőtleníteni a kisdedek által használt játékokat, használati tárgyakat, ill. például a kilincseket.

Forrás: Tüdőközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/rsv-a-virus-amit-a-kisgyerekes-szuloknek-fontos-ismerni

A melanoma a gyakoribb daganattípusok közé tartozik, éppen ezért fontos ismerni azokat a rizikótényezőket, amelyek közül jónéhányon módunkban áll változtatni a megelőzés érdekében. Dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a legfontosabbakról beszélt.

ÍME, A FŐ RIZIKÓFAKTOROK

1. Életkor

Bár fiatalabb embereknél is kialakulhat melanoma, az idősödéssel nő a rizikó is. Nagy-Britanniában a diagnózisok közel fele 65 évesnél idősebb életkorban születik.

2. Ultraibolya sugárzás

Az ultraibolya sugárzás a legfőbb környezeti rizikófaktornak számít. Tanulmányok szerint, akiknél napfény okozta keratózis diagnosztizálható a fejen és a nyakon, azoknak növekszik a melanoma rizikója is ezeken a testtájakon és a végtagokon az évek, évtizedek alatt elszenvedett napfénykárosodás következtében.

3. Bőrszín és szeplők

A nagyon világos bőrű emberek, különösen, ha szőke vagy vörös a hajszínük és szeplősek, nagyobb rizikóval számolhatnak, míg a sötétebb bőrű személyek bizonyos természetes védettséggel rendelkeznek ebből a szempontból.

4. Időszakos erős napfényterhelés

Brit kutatók megfigyelései szerint azok az emberek, akik alapvetően nem napfényes tájon élnek, ám évente 2-3 hetet forró, napos vidéken töltenek – a britek szívesen töltik ilyen helyeken a nyaralásukat -, nagyobb arányban lesznek melanomások, mint azok, akik egyenletes napfényterhelésnek vannak kitéve, például a szabadtéri munkájuk miatt. 

5. Napégés

A túlzásba vitt napozás miatti leégés annál nagyobb mértékben növeli a melanoma rizikóját, minél többször történt napégés. Ráadásul e tekintetben nem csak a gyermekkorban elszenvedett leégésekre „emlékszik” a bőr, de minden életkorra.  

6. Szolárium használat

Számos tanulmány bizonyította már, hogy a túlzott szolárium használat minden bőrdaganat kialakulásának esélyét növeli, de az International Agency for Research into Cancer eredményei azt is kifejezetten megerősítették, hogy a melanoma kialakulásához is hozzájárul, különösen 35 éves kor alatt. A szakmai állásfoglalások szerint nem létezik biztonságos szolárium használat.

7. Fényvédő termékek

Folyamatosan vizsgálják a fényvédő termékek és a növekvő melanoma rizikó közti kapcsolatot, de egyelőre nincs bizonyos állásfoglalás. A legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy sokan – tévesen – azt gondolják, hogy fényvédő használata mellett bátran tölthetnek több időt napozással. Fontos tudni, hogy akkor is limitálni kell a direkt napfényben töltött időt, ha magas faktorszámú terméket használunk, valamint az ajánlások szerint 2 óránként újra kell kenni a bőrünket!

8. Anyajegyek

Minél több anyajegy található a testünkön, annál nagyobb a kockázat, különösen, ha atípusos alakú vagy méretű anyajegyek is vannak köztük. Ilyen esetben feltétlenül fontos a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés.

9. Veleszületett anyajegy

Már a születéskor is mutatkozhat néhány anyajegy a bőrön, amelyek teljesen különböző méretűek lehetnek. Mivel a nagyobbak kissé kockázatosabbak a melanomává alakulás szempontjából, ezeket rendszeresen ellenőrizni kell, sőt néhány esetben eleve az eltávolításuk a legbiztonságosabb.

10. Családi hajlam

Ha egy egyenes ági hozzátartozónknak volt melanomája, az növeli a mi rizikónkat is, különösen, ha 50-nél több anyajeggyel is rendelkezünk.

11. Korábbi bőr- vagy más típusú daganat

Azoknak, akik egyszer már volt melanomájuk, 8-15-ször nagyobb az esélye egy másodikra, mint más személyeknek. Ha ehhez a faktorhoz még társul az egyik szülőnél kialakult melanoma, a rizikó harmincszorosra nő. Ugyanakkor sajnos más típusú daganatok is rizikófaktornak számítanak.

12. Más jellegű betegségek

Bizonyos betegségek megnövelhetik a melanoma rizikóját, bár az összefüggések még teljesen tisztázottak. Ilyen a Parkinson-kór és a gyulladásos bélbetegségek, mint Crohn-betegség és a colitis ulcerosa.

13. Meggyengült immunrendszer

Az immunrendszer gyengülése – akár HIV, AIDS, akár az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt – teret nyithat a daganatos betegségek előtt, bár utóbbi esetben az előnyök messze felülmúlják a kismértékű kockázatot.

14. Túlsúly

Egyes kutatások összefüggést vélnek felfedezni a magasabb BMI (testtömeg-index) és a növekvő melanoma kockázat közt. Egyelőre nem egyértelmű a kapcsolat, de az mindenképpen ajánlott, hogy a túlsúllyal rendelkezők még elővigyázatosabbak legyenek a napozással kapcsolatban.

15. Hormonok

Mivel a nőknél nagyobb arányban diagnosztizálnak melanomát, mint a férfiaknál, a kutatók jelenleg is vizsgálják a női nemi hormonok, a fogamzásgátló és hormonpótló terápiák, valamint a várandósság hatásait a bőrrákra. 

MEGOLDÁS: ELŐVIGYÁZATOSSÁG ÉS RENDSZERES BŐRGYÓGYÁSZATI SZŰRÉS

– Mivel a melanoma és más bőrdaganatok kialakulása számos tényezőtől függ, amelyek közül még nem ismerünk mindent, a legfontosabb teendőnk az elővigyázatosság és bármilyen rizikófaktor megléte esetén a bőrgyógyászati ellenőrzés – hangsúlyozza dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. – Természetesen a bőrrák szűrés, illetve a teljes testtérképes anyajegyszűrés akkor is kiemelkedően fontos, ha bármilyen változást fedezünk fel a már meglévő bőrképleteinkben, anyajegyeinkben, vagy ha új képletet találunk.  

Forrás: Anyajegyszűrő Központ, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/ismeri-a-melanoma-15-rizikofaktorat