Szerző: somogyadmin

Jelen dokumentumot készítette: a Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága Lezárás dátuma: 2020. 03. 14.

FINANSZÍROZÁS

A külföldről hazaérkező magyar állampolgárok a jelenleg hatályos szabályok szerint léphetnek be a magyar egészségbiztosítás rendszerébe, azaz biztosítási jogviszonyt kell létesíteniük vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsági feltételnek kell fennállnia, és a szünetelő TAJ-ukat újra kell érvényesíteniük. A külföldön dolgozó magyar állampolgárok a külföldi biztosítójuk által kiállított EU Kártyával vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatást Magyarországon. Továbbá azok, akik nem rendelkeznek TAJ kártyával, azok megállapodás keretében 24 + 1 havi járulék megfizetésével is rendezheti az egészségbiztosítási jogviszonyát.

Azonban a járványügyi helyzetben az egészségügyi ellátásokra és azok finanszírozására speciális szabályok alkalmazandók, mivel az állam jól behatárolt közegészségügyi érdeke a járvány megfékezése és megelőzése.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. §-a kimondja, hogy az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – az alapcsomag részeként – kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére a járványügyi ellátások közül többek között a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot, a kötelező orvosi vizsgálatot, a járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását, továbbá a mentést, amennyiben az adott személy azonnali ellátásra szorul. Sürgős szükség esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.

Ugyanezen jogszabály 142. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy – ha törvény kivételt nem tesz – az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani többek között a fenti ellátások, továbbá az egészségügyi válsághelyzeti ellátás költségének fedezetét.

A másik oldalról vizsgálva az is megállapítható, a Magyarország területén tartózkodó személyeknek a járványügyi ellátások igénybevétele kötelező, a járványügyi intézkedéseket tűrni kötelesek.

A jelenlegi koronavírussal összefüggő járványügyi helyzetben alkalmazandó járványügyi intézkedések kötelező érvényűek minden Magyarországon tartózkodó személyre és alapvetően állami közérdeket szolgálnak, ezért az állam egészségügyi felelősségvállalása keretében a központi költségvetésből kell megteremteni a pénzügyi fedezetet azon személyek járványügyi ellátására, akik egészségbiztosítással nem rendelkeznek.

TOVÁBBI  SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?

 Amennyiben további kérdés merül fel Önben, az alábbi elérhetőségeken állunk az Ön szíves rendelkezésére:

• telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456
• emailcím: koronavirus@bm.gov.hu
• honlap: https://koronavirus.gov.hu/
• facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/taj-szam-nelkuli-szemelyek-jarvanyugyi-ellatasa

KINÉL MAGASABB A KOCKÁZAT?

Eddigi ismereteink szerint magasabb kockázat áll fenn a COVID-19 súlyosabb kórlefolyására a következő személyeknél:

IDŐSEBBEK

Súlyos betegség kockázata magas 50 és 60 év között, illetve az idősebb személyeknél. Az idős betegcsoportok magasabb kockázattal bírnak a COVID-19 vírus okozta súlyosabb megbetegedésre, tekintve, hogy az ő immunrendszerük kevésbé jól reagál egy fertőzésre. A nem specifikus betegségtünetek, mint például láz, a legyengült immunrendszerük végett kevésbé jellemzőek, vagy akár hiányozhatnak is, feltehetőleg ezen betegek később fordulnak orvoshoz.

KRÓNIKUS BETEGSÉGGEL ÉLŐK

A különböző alapbetegségek, mint például szív-érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatos megbetegedések, máj és-vesebetegségek, kórtól függetlenül, súlyosbíthatják a kórlefolyást.
Idős embereknél a fennálló fent említett alapbetegségek és az idős kor együttesen magasabb kockázatnak számít, mintha csak egy tényező (életkorkor vagy alapbetegség) lenne jelen. Multimorbid betegeknél a kockázat még magasabban, mintha csak egy alapbetegség állna fel.
Immunszupprimált betegeknél (pl.: immundeficiencia miatt, immunrendszert elnyomó gyógyszeres kezelések, mint pl. szteroid, kemoterápia) szintén magasabb a kockázat.

Még nem kellően ismert, hogy a fenti kockázati tényezők más életkörülményekkel történő kombinációja milyen magas kockázatot jelent a betegség súlyosságát tekintve.

KINÉL NINCS MAGASABB KOCKÁZAT?

Eddigi ismereteink szerint nem áll fenn magasabb kockázat a COVID-19 súlyosabb kórlefolyására a következő populációban:

Eddigi kínai kutatások szerint a várandósok nem tekintendőek magasabb kockázatú betegcsoportnak a hasonló egészségügyi állapotú, nem várandós populációhoz képest.
A gyermekek körében eddig nem számoltak be a betegség súlyos kimenetelének magasabb kockázatáról.

MIT TEGYENEK A MAGASABB KOCKÁZATÚ SZEMÉLYEK?

Közegészségügyi tanácsok magasabb kockázatcsoportokba tartozó személyeknek:

ÓVINTÉZKEDÉSEK

Különösen fontos az általános óvintézkedések valamint a kontaktuscsökkentés szabályainak betartása az infekció elkerülése érdekében, így tehát:

1. Lehető legkevesebb emberrel kerüljön fizikai kapcsolatba! ▪ hozzátartozókkal, barátokkal, ismerősökkel telefonon, emailen, interneten tartsa a kapcsolatot

•  lehetõ legritkábban menjen boltba, közösségbe

2. Végezzen rendszeres kézmosást szappannal és vízzel, legalább 20 másodpercig!

3. Szellőztessenek gyakran!

4. Kerülje a közeli kontaktusokat, amennyire ez lehetséges (kézfogás és egyéb üdvözlési formák, ölelés stb.)!

5. Kerülje a tömeget, különösen rosszul szellőző helységekben. Amennyiben ez nem megoldható, tartózkodjon távol a legúti megbetegedésben szenvedő személyektől!

6. Kerülje az érintkezés betegekkel, aki köhög, tüsszög, lázas – legyen bármilyen okból a betegsége (influenza, bakterális fertőzés, egyéb)!

7. Szabad levegőn séta javasolt, de fontos, hogy ez ne csoportosan történjen.

8. Lehetséges mértékben kerülje a nyilvános helyeken a nagy tapintású felületek érintését (felvonógombok, ajtófogantyúk, kapaszkodók)! Amennyiben megérintette ezeket, mielőbb mosson kezet!

9. Otthonában tisztítsa a gyakran megérintett felületeket rutinszerűen (például: asztalok, ajtógombok, világítókapcsolók, fogantyúk, íróasztalok, WC-k, csapok, mosogatók és mobiltelefonok)!

10. Kerülje a felesleges utazásokat, ide értve a légi közlekedést, hajóutakat.

11. Ha közvetlen környezetében COVID-19 vírusról számolnak be, maradjon otthon!

12. Ha gyógyszeres kezelés alatt áll, kérje háziorvosától a szükséges gyógyszereinek hosszabb távú ellátását!

13. Győződjön meg róla, hogy otthonába rendelkezésre állnak-e vény nélkül is kapható gyógyszerek, amelyek segíthetik a vírus átvészelését (fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók). Amennyiben nem, keresse fel a legközelebbi gyógyszertárat!

HOZZÁTARTOZÓK, CSALÁDTAGOK

Fontos, hogy a családtagok is jobban figyeljenek idős hozzátartozóikra. Segíthetik őket bevásárlással, vagy a szokásos gyógyszereik beszerzésével. Ha valamely családtag korábban fertőzött területen járt, most lehetőség szerint kerülje az érintkezést idősebb szüleivel, nagyszüleivel!

TÜNETEK KORAI FELISMERÉSE

Fontos a tünetek korai felismerése, amelyek

• COVID-19 jellemző tünetei: láz, köhögés, légszomj
• ritkábban jelentkező tünetek: izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés, fáradtság, zavartság, mellkasi fájdalom.

Ha a fenti tünetek közül valamelyik igazolódik Önnél, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot háziorvosával, telefonon (ne menjen be a rendelőbe), vagy hívja zöld számok ( 06 80 277 455 vagy 06 80 277 456) valamelyikét további segítségért.

TOVÁBBI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?

Amennyiben további kérdés merül fel Önben, az alábbi elérhetőségeken állunk az Ön szíves rendelkezésére:

• telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456
• emailcím: koronavirus@bm.gov.hu
• honlap: https://koronavirus.gov.hu/
• facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/ovintezkedesek-magasabb-kockazatu-betegcsoportok-szamara-a-covid-19-virus-fertozessel-kapcsolatban

A kéz és a láb zsibbadásának számtalan egyszerű, kézenfekvő oka lehet, azonban ha a tünet visszatérően jelentkezik, akár komoly probléma is állhat a háttérben. Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban az alapbetegséget kell kezelni a kínzó tünetek megszűnéséhez.

PERIFÉRIÁS NEUROPÁTIA IS OKOZHAT ZSIBBADÁST

Ha a központi idegrendszeren kívüli idegrostok károsodása miatt nem megfelelő a kommunikáció az idegrendszer és az egyes testrészek közt, perifériás neuropátiáról beszélhetünk.  Akkor gyanakodhatunk erre a problémára, ha a végtagokban zsibbadás, bizsergés jelentkezik, vagy éppen érzéskiesést tapasztal a páciens. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem, vagy kevésbé érzi a fájdalmat, a hőt az adott testrészen. Ritkábban, de a karokban, lábakban olyasmit érez az érintett, ami valójában nem létezik. Ha az idegek tovább károsodnak, izomgyengeség is társulhat a tünetekhez, ami idővel akár izomsorvadássá is fajulhat. Ekkor már előrehaladott neuropátiáról beszélhetünk, amit semmiképp sem érdemes megvárni, és már az első tüneteknél orvoshoz kell fordulni.

MILYEN OKAI LEHETNEK A PERIFÉRIÁS NEUROPÁTIÁNAK?

Ha beütjük könyökünket, elzsibbad az alkarunk, ugyanis megnyomtuk a könyökideget. Ha azonban az ehhez nagyon hasonló zsibbadás vagy a fent említett bizsergés, érzéskiesés többször vagy tartósan jelentkezik, valószínűleg komolyabb dolog állhat a háttérben. Többek közt az alábbi betegségek, állapotok jöhetnek szóba:

• Traumák: egyes traumák során bekövetkezhet olyan idegsérülés, ami hosszabb távon neuropátiát okoz.
• Idegkárosodás: mérgezés, fertőzés, becsípődés vagy egyéb ok következtében is károsodhatnak úgy az idegek, hogy a végtagok zsibbadni, bizseregni kezdenek.
• Vérkeringési zavarok: érszűkület vagy perifériás-artériás betegség is állhat a háttérben.
• Polineuropátiák: gyakran cukorbetegség, autoimmun betegségek vagy alkoholizmus miatt alakul ki idegkárosodás.
• Hiányállapotok: többek közt a niacin (más néven nikotinsav, B3 vitamin) hiánya, de B1 és a B12-vitamin hiány is okozhat ilyesmit.
• Olyan betegségeknek is utána kell járni, mint a pajzsmirigy alulműködés, daganatos betegségek, sclerosis multiplex (SM) vagy a Parkinson-kór.
• Fertőzések: az idegrendszert is érintő vírusos (például övsömör) és bakteriális betegségek (például Lyme-kór) is okozhatnak zsibbadást.

A gyakori okokon kívül természetesen még számos, jóval ritkább oka is lehet a végtagokban jelentkező zsibbadásnak, érzéskiesésnek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az esetleges gyógyszer mellékhatást, a nyugtalan láb szindrómát, a hiperventillációs szindrómát és a pszichés okokat sem – hangsúlyozza dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. – Vagyis az egyszerűbben diagnosztizálható betegségeken túl a zsibbadás kivizsgálása sokszor összetett feladat, amelybe akár több szakterület képviselőit be kell vonni, az ortopédustól a reumatológusig. 

A KEZELÉS A DIAGNÓZISTÓL FÜGG

– Az orvosi vizsgálat első lépése annak megállapítása, hogy hol van a baj, mely testrész vagy testrészek az érintettek.  Az okot a tünetből kiindulva kell megkeresni, eldönteni, hogy a központi idegrendszer vagy a perifériás idegrendszer problémája, illetve károsodása okozza-e – ismerteti Jakab doktor. – A diagnózishoz széles körű fizikális vizsgálatok, többek közt hő- és fájdalomérzet-vizsgálat, illetve akár képalkotó diagnosztikai vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Maga a panasz akkor szüntethető meg, ha a hátterében meghúzódó alapbetegség gyógyítható. Például ha a betegség hátterében pajzsmirigy-működési zavar áll, akkor segíthet annak kezelése, a cukorbetegségnél természetesen a vércukorszintet kell rendben tartani, míg a hiányállapotoknál megoldást jelenthet a hiányzó anyag pótlása. Magát a perifériás neuropátiát azonban tünetileg is lehet kezelni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a torna, az izmok folyamatos erősítése. Az idegek ugyan regenerálódhatnak, de a neuropátia általában inkább csak karban tartható, a romlás lassítható vagy megállítható, tüneti kezelésre a későbbiekben is szükség lesz.

Forrás: Neurológiai Központ

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/zsibbadas-a-vegtagokban-%E2%80%93-periferias-neuropatia-is-lehet

Túl sok koffein, magas vérnyomás, koszorúér betegség… hány okot tudnánk még sorolni, ami szívritmuszavarhoz vezethet? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megismerni az okokat, amelyek a normális szívveréstől a szívritmuszavarig vezetnek.

EMIATT LEHET LASSABB VAGY GYORSABB A SZÍVVERÉS

A szívünk négy részből áll: a két felső pitvarból és a két alsó kamrából. A szív összehúzódásainak ritmusát „karmesterként” vezényli a szinuszcsomó, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. A szinuszcsomó percenként 60-100 elektromos impulzust produkál, amely beindítja a szívdobbanásokat, ugyanis arra késztetik a pitvarok izmait, hogy összehúzódjanak és vért pumpáljanak. Az elektromos impulzusok ezután eljutnak az AV-csomónak nevezett sejtekhez, amelyeknek szintén koordináló szerepük van. Rendszerint ez az egyetlen útja a jeleknek, hogy a pitvarokból a kamrákig jussanak, majd onnan vért pumpáljanak a tüdőbe vagy a test többi részébe.
Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy más ok miatt (például lázas betegség, fertőzés, pajzsmirigy betegség) gyorsabb vagy lassúbb működésre vált, a szív gyorsabban vagy lassabban fog verni. Több szívbetegség is okozhat szívritmuszavart, amely kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból, de vezetési zavar következtében is létrejöhet.

ILYEN OKOK VEZETHETNEK SZÍVRITMUSZAVARHOZ

1. genetikai hajlam,
2. diabétesz,
3. túl sok koffein, alkohol vagy tudatmódosító szerek fogyasztása,
4. magas vérnyomás,
5. dohányzás,
6. pajzsmirigy alul- vagy felülműködés,
7. alvási apnoe (éjszakai légzéskimaradás),
8. bizonyos gyógyszerek, és étrend kiegészítők,
9. koszorúér betegség,
10. szerkezeti változás a szív felépítésében (például kardiomiopátia),
11. előző szívinfarktus miatt károsodott szívizomszövetek,
12. éppen zajló szívinfarktus.

3 OK, AMI MIATT KARDIOLÓGUSHOZ KELL FORDULNI

– Három kiemelten fontos ok van, ami miatt feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni – figyelmeztet dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az egyik, ha a családban többeknél jelentkezett, jelen van bármilyen szívbetegség. Ebben az esetben évente, kétévente hasznos egy általános kardiológiai kivizsgálás. Ez még tünetmentesség esetén is szükséges, hiszen a szívritmuszavar például gyakran így „rejtőzködik”. Ugyanilyen jelentős a szív-érrendszeri szűrés, ha valaki olyan életmódot folytat, ami szívproblémákra hajlamosíthatja, például sok stressz éri, függőségei vannak, vagy éppen magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, diabétesz szerepel a kórtörténetében. A kardiológiai vizsgálatok elvégzésének harmadik oka, ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, izzadás, furcsa, remegő érzés a mellkasban, eszméletvesztés. Bármi is a kivizsgálás oka, számos eszközös vizsgálat áll rendelkezésre a diagnosztizáláshoz. Ha kiderül, hogy valóban szívritmuszavarról van szó, megkezdődhet a kezelés, amellyel akár a stroke vagy a szívinfarktus kockázatát is jelentősen csökkenthetjük. 

Forrás: KardioKözpont 

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/ismeri-a-12-okot-ami-szivritmuszavart-okozhat

A melanoma a gyakoribb daganattípusok közé tartozik, éppen ezért fontos ismerni azokat a rizikótényezőket, amelyek közül jónéhányon módunkban áll változtatni a megelőzés érdekében. Dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a legfontosabbakról beszélt.

ÍME, A FŐ RIZIKÓFAKTOROK

1. Életkor

Bár fiatalabb embereknél is kialakulhat melanoma, az idősödéssel nő a rizikó is. Nagy-Britanniában a diagnózisok közel fele 65 évesnél idősebb életkorban születik.

2. Ultraibolya sugárzás

Az ultraibolya sugárzás a legfőbb környezeti rizikófaktornak számít. Tanulmányok szerint, akiknél napfény okozta keratózis diagnosztizálható a fejen és a nyakon, azoknak növekszik a melanoma rizikója is ezeken a testtájakon és a végtagokon az évek, évtizedek alatt elszenvedett napfénykárosodás következtében.

3. Bőrszín és szeplők

A nagyon világos bőrű emberek, különösen, ha szőke vagy vörös a hajszínük és szeplősek, nagyobb rizikóval számolhatnak, míg a sötétebb bőrű személyek bizonyos természetes védettséggel rendelkeznek ebből a szempontból.

4. Időszakos erős napfényterhelés

Brit kutatók megfigyelései szerint azok az emberek, akik alapvetően nem napfényes tájon élnek, ám évente 2-3 hetet forró, napos vidéken töltenek – a britek szívesen töltik ilyen helyeken a nyaralásukat -, nagyobb arányban lesznek melanomások, mint azok, akik egyenletes napfényterhelésnek vannak kitéve, például a szabadtéri munkájuk miatt. 

5. Napégés

A túlzásba vitt napozás miatti leégés annál nagyobb mértékben növeli a melanoma rizikóját, minél többször történt napégés. Ráadásul e tekintetben nem csak a gyermekkorban elszenvedett leégésekre „emlékszik” a bőr, de minden életkorra.  

6. Szolárium használat

Számos tanulmány bizonyította már, hogy a túlzott szolárium használat minden bőrdaganat kialakulásának esélyét növeli, de az International Agency for Research into Cancer eredményei azt is kifejezetten megerősítették, hogy a melanoma kialakulásához is hozzájárul, különösen 35 éves kor alatt. A szakmai állásfoglalások szerint nem létezik biztonságos szolárium használat.

7. Fényvédő termékek

Folyamatosan vizsgálják a fényvédő termékek és a növekvő melanoma rizikó közti kapcsolatot, de egyelőre nincs bizonyos állásfoglalás. A legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy sokan – tévesen – azt gondolják, hogy fényvédő használata mellett bátran tölthetnek több időt napozással. Fontos tudni, hogy akkor is limitálni kell a direkt napfényben töltött időt, ha magas faktorszámú terméket használunk, valamint az ajánlások szerint 2 óránként újra kell kenni a bőrünket!

8. Anyajegyek

Minél több anyajegy található a testünkön, annál nagyobb a kockázat, különösen, ha atípusos alakú vagy méretű anyajegyek is vannak köztük. Ilyen esetben feltétlenül fontos a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés.

9. Veleszületett anyajegy

Már a születéskor is mutatkozhat néhány anyajegy a bőrön, amelyek teljesen különböző méretűek lehetnek. Mivel a nagyobbak kissé kockázatosabbak a melanomává alakulás szempontjából, ezeket rendszeresen ellenőrizni kell, sőt néhány esetben eleve az eltávolításuk a legbiztonságosabb.

10. Családi hajlam

Ha egy egyenes ági hozzátartozónknak volt melanomája, az növeli a mi rizikónkat is, különösen, ha 50-nél több anyajeggyel is rendelkezünk.

11. Korábbi bőr- vagy más típusú daganat

Azoknak, akik egyszer már volt melanomájuk, 8-15-ször nagyobb az esélye egy másodikra, mint más személyeknek. Ha ehhez a faktorhoz még társul az egyik szülőnél kialakult melanoma, a rizikó harmincszorosra nő. Ugyanakkor sajnos más típusú daganatok is rizikófaktornak számítanak.

12. Más jellegű betegségek

Bizonyos betegségek megnövelhetik a melanoma rizikóját, bár az összefüggések még teljesen tisztázottak. Ilyen a Parkinson-kór és a gyulladásos bélbetegségek, mint Crohn-betegség és a colitis ulcerosa.

13. Meggyengült immunrendszer

Az immunrendszer gyengülése – akár HIV, AIDS, akár az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt – teret nyithat a daganatos betegségek előtt, bár utóbbi esetben az előnyök messze felülmúlják a kismértékű kockázatot.

14. Túlsúly

Egyes kutatások összefüggést vélnek felfedezni a magasabb BMI (testtömeg-index) és a növekvő melanoma kockázat közt. Egyelőre nem egyértelmű a kapcsolat, de az mindenképpen ajánlott, hogy a túlsúllyal rendelkezők még elővigyázatosabbak legyenek a napozással kapcsolatban.

15. Hormonok

Mivel a nőknél nagyobb arányban diagnosztizálnak melanomát, mint a férfiaknál, a kutatók jelenleg is vizsgálják a női nemi hormonok, a fogamzásgátló és hormonpótló terápiák, valamint a várandósság hatásait a bőrrákra. 

MEGOLDÁS: ELŐVIGYÁZATOSSÁG ÉS RENDSZERES BŐRGYÓGYÁSZATI SZŰRÉS

– Mivel a melanoma és más bőrdaganatok kialakulása számos tényezőtől függ, amelyek közül még nem ismerünk mindent, a legfontosabb teendőnk az elővigyázatosság és bármilyen rizikófaktor megléte esetén a bőrgyógyászati ellenőrzés – hangsúlyozza dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. – Természetesen a bőrrák szűrés, illetve a teljes testtérképes anyajegyszűrés akkor is kiemelkedően fontos, ha bármilyen változást fedezünk fel a már meglévő bőrképleteinkben, anyajegyeinkben, vagy ha új képletet találunk.  

Forrás: Anyajegyszűrő Központ

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/ismeri-a-melanoma-15-rizikofaktorat

A bukás természetes jelenség csecsemőkorban, ám a tünetei nagyon hasonlóak a reflux betegséghez, ami viszont már orvosi kezelést igényel. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy milyen panaszok kapcsán forduljunk mindenképp orvoshoz.

A BUKÁS OKAI ÉS TÜNETEI

A bukások során a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, a hányás ezért rendszerint az étkezés utáni első két órában jelentkezik. A legtöbb ilyen epizód rövid és egyéb tünettel nem jár. Az esetek többségében a probléma kialakulása a nyelőcső záróizmának késleltetett fejlődésével függ össze. Ahogy a gyermek idősödik, a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom megerősödik. Emellett a csecsemő egyre több időt tölt ülő, álló vagy függőleges testhelyzetben, aminek eredményeképpen, a táplálékok visszaáramlása a gyomorból a nyelőcsőbe megszűnik.

A bukások általában nem vetik vissza a csecsemőt a fejlődésében, sőt gyakran éppen a „nagyevő, mohón szopó” csecsemők nyelnek levegőt és a fölösleges mennyiséget bukják ki. A bukások, amit „egyszerű refluxnak” is szoktak nevezni, – ha nem jár nagyobb mértékű visszaáramlással, hányással – egy éves korra megszűnik. Nagyon kevés számú csecsemőnél nem szűnnek meg a panaszok és „reflux betegség” alakulhat ki.

A bukások gyakorisága a tudományos felmérések szerint a csecsemőket a feltüntetett mértékben érinti:

• 3 hónapos korban a csecsemők 50%-ában • 4 hónapos korban 67%-ban
• 10-12 hónapos korban 5%-ban fordul elő visszatérő bukás és /vagy hányás.

A BUKÁSOK, VAGY EGYSZERŰ REFLUX KEZELÉSE

• Szoptatott csecsemő esetében a gyermekorvos által javasolt kis mennyiségű sűrítő tápszerrel előetetés, tápszeresek számára vannak eleve sűrűbb AR (antireflux) tápszerek.
• Hasznos az úgy nevezett pozicionálás, étkezés utáni böfiztetés, ültetés, ágyfejvég megemelése.
• A hason fekvést kerülni kell, nehogy a visszabukott tápszer a baba orrába menjen és azt aspirálja. Gyakoribb etetés javasolt.
• Az új orvos-szakmai álláspont szerint a bél baktérium összetétele a bukásokra is hatással van, ezért a kedvezőbb bélflóra kialakítása érdekében jól megválasztott probiotikum adása is javasolt.
• Gyógyszeres kezelés csak szövődményes reflux betegség esetében szükséges.

AMIKOR FELTÉTLENÜL SZAKEMBERHEZ KELL FORDULNI

Szövődményes reflux betegségről beszélünk abban az esetben, ha a csecsemő nagy mennyiséget bukik vissza, vagy napi többször nagyobb mennyiségeket hány. Ha nagy az elvesztett táplálék mennyiség, akkor a gyermek a súlyfejlődésben elmarad a korcsoportjától, sírósabb, nyűgösebb lehet, fájdalmassá válik a nyelés, az evést elutasítja, evés alatt ív alakban megfeszíti magát. A hányadékban vér található, gyakori köhögés jelentkezik, vérszegénység, vitaminhiány is kialakulhat. Szövődményes reflux orrmelléküreg-gyulladást és tüdőgyulladást is okozhat. Ezekben az esetekben a gyermekgasztroenterológus feladata pontos diagnózis felállítása, és ennek megfelelően gyógyszeres kezelés bevezetése.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/bukas-es-reflux-%E2%80%93-mikor-kell-orvoshoz-fordulni

Kardiomiopátiának hívjuk a szívizom olyan megbetegedését, amelynek kapcsán a megnagyobbodott és/vagy merevvé vált szívizom miatt gyengül a szív teljesítménye. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa szerint sokszor az indokolatlan gyengeség, kimerültség, mellkasi fájdalom hívhatja fel erre a betegségre a figyelmet.

A KARDIOMIOPÁTIA MIATT GYENGÜL A SZÍV

A kardiomiopátia (cardiomiophatia, CMP) a szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek összefoglaló neve, amelyek hátterében magának a szívizomnak a károsodása áll. Attól függően, hogy milyen eredetű ez a károsodás, több típust lehet megkülönböztetni.

• A dilatatív (tágulásos) kardiomiopátia mögött állhat például alkoholizmus, koszorúér-betegség, szívizomgyulladás, a szívet károsító gyógyszerek és bizonyos százalékban genetikai faktorok is.
• A hipertrófiás kardiomiopátia a szövetek megvastagodását jelenti, ami sokszor a sportolói szívhalál mögött álló ok is.
• Restriktív kardiomiopátiának a kamra tágulékonyságának károsodásával járó betegséget nevezik.
• Az arritmogén jobb kamrai kardiomiopátia a jobb kamra tágulásával és végül jobb szívfél-elégtelenséggel járó, ritka betegség.
• Az amyloidosis okozta kardiomiopátiában különleges szerkezetű fehérjeszerű anyag rakódik le a bal kamra falában, amelynek végső következménye akár a hirtelen szívmegállás is lehet.
• Néhány esetben ismeretlen eredetű kardiomiopátiát diagnosztizálnak, ez a diagnózis a gyerekeknél gyakoribb.

Bármilyen típusról is van szó, közös bennük, hogy a szív egyre kevésbé lesz képes betölteni a funkcióját, sem a vért nem tudja megfelelően pumpálni, sem a normál ritmust nem tudja fenntartani. A következmény éppen ezért lehet szívelégtelenség és szívritmuszavar is, valamint akár a szívbillentyű problémáknak is lehet ez a forrása.

A KIMERÜLTSÉGRE, LÉGSZOMJRA FEL KELL FIGYELNI

A kardiomiopátiánál előfordulhat, hogy valakinek hosszú ideig egyáltalán nincsenek tünetei, és az is gyakori, hogy csak a kezdeti stádium tünetmentes. Ilyenkor azoknak, akik nagyobb rizikónak vannak kitéve – tehát például cukorbetegek, alkoholbetegek, vagy a családjukban jelen van a szívbetegség – érdemes időnkét kardiológiai kontrollon részt venni. Azoknak pedig, aki az alábbi tüneteket tapasztalják, mindenképpen fontos a kivizsgálás:

• nehézlégzés, légszomj, különösen fizikai terhelés során,
• kimerültség nyilvánvaló ok nélkül,
• a végtagok, a has és nyaki vénák duzzanata,
• zavartság, hideg verítékezés,
• szabálytalan, túl gyors, lassú vagy erős, kimaradó szívverés,
• mellkasi fájdalom, főként mozgás után.

A DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSA ÖSSZETETT FELADAT LEHET

– Ahhoz, hogy felállítsuk a diagnózist, nagyon alapos anamnézist kell felvennünk, ki kell derítenünk például volt-e már kardiomiopátia, szívelégtelenség vagy szívinfarktus a családban, valamint fizikai és diagnosztikus teszteket kell végeznünk, mint a mellkas röntgen, a 24 órás Holter monitorozás vagy a szívultrahang – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Az is előfordulhat, hogy további, speciálisabb vizsgálatokra is szükség lehet, mint például szívkatéterezés, esetleg biopszia, azaz mintavétel a szívizomból. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a szívizom megbetegedéséről van szó, dönthetünk a kezelésről, amely épülhet az életmód orvoslásra, gyógyszeres kezelésre, és akár a szívritmust szabályozó készülék beültetésére, ritkán szívátültetésre is. A cél mindenképpen az, hogy visszaszorítsuk a tüneteket, csökkentsük a lehetséges szövődmények esélyét és megelőzzük az állapot romlását. 

Forrás: KardioKözpont

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/tul-gyorsan-kimerul-kardiomiopatia-is-okozhatja

Lezárult egy jelentős korszak a 2-es típusú cukorbetegség és a prediabetes kezelésében. Eddig a gyógyszeres terápia szükségességének esetén a metformin volt az elsődlegesen választott készítmény, ám az Európai Kardiológus Társaság által kiadott legújabb szakmai irányelv nagyobb hangsúlyt fektet a kardiovaszkuláris betegségek prevenciójára. Így lehetségesnek tartják, hogy bizonyos esetekben ne a metformin legyen az első választandó gyógyszer. Dr. Bibok Györgyöt, a Cukorbetegközpont diabetológusát kérdeztük a témában.

FÓKUSZBAN A KARDIOVASZKULÁRIS PREVENCIÓ

Mind a prediabetes-es állapotok, mind a 2-es típusú cukorbetegség magukban hordozzák a szív-és érrendszeri szövődmények rizikóját. A legújabb kardiológiai irányelvben a kardiovaszkuláris (CV) kockázat alapján több besorolásba kerülnek a betegek: mérsékelt, magas, nagyon magas.

• Mérsékelt CV kockázat: fiatal, egyéb CV kockázatokkal nem rendelkező beteg, aki kevesebb mint 10 éve cukorbeteg
• Magas CV kockázat: legalább egy (a diabetesen kívüli) egyéb CV kockázattal rendelkező beteg, akinél szervkárosodás még nem észlelhető, és több mint 10 éve cukorbeteg
• Nagyon magas CV kockázat: 1-es típusú diabetese van, vagy 2-es típusú diabetese legalább 20 éve tart, szív- érrendszeri betegsége és/vagy célszerv károsodása van

A legfrissebb tanulmányokon alapuló új irányelv (guideline) szerint a terápia attól függ, hogy melyik besorolásba kerül a beteg, így véget ér az a korszak, mely szerint minden esetben a metformin az elsődlegesen választandó készítmény (amennyiben nem elegendő az életmódterápia).

Az European Society of Cardiology (ESC) és az European Association for Study of Diabetes (EASD) közös irányelve alapján fontos szem előtt tartani a prediabetes-ben és a diabetesben szenvedő betegek kardiovaszkuláris kockázatát.

“Az elmúlt 5 év volt a diabetes kutatás eddigi legizgalmasabb időszaka, mivel több nagy klinikai vizsgálatban igazolták, hogy a 2-es típusú diabetes esetén a kardiovaszkuláris betegségben szenvedő, vagy nagyon magas kardiovaszkuláris kockázatú betegeknél az új vércukorcsökkentő szerek jelentős kardiovaszkuláris előnyökkel járnak”- hallható volt a 2019-es, párizsi ESC Kongresszuson.

Az új irányelv szerint, amennyiben a beteg igen magas kardiovaszkuláris besorolásba tartozik, úgy első antidiabetikumként kaphat SGLT-2 gátló, vagy GLP-1 receptor agonista kezelést metformin nélkül, vagy akár az eddigi metformin terápia mellé! (Ezzel szemben eddig a gyógyszeres terápia megkezdése minden esetben metforminnal történt.)

Az új guideline oka, hogy a legújabb, átfogó vizsgálatok bebizonyították, hogy a GLP-1 receptor agonisták csökkentik az arterioszklerózis okozta problémákat, míg az SGLT2 gátlók pedig csökkentik a szívelégtelenség kockázatát. Mindemellett az irányelv igen fontosnak tartja továbbá a 7% alatti HbA1c szint elérését.

MI MICSODA?

GLP-1 receptor agonista: 2005-ben jelentek meg, az inkretin mimetikumok csoportjába tartozó, nem inzulin hatású készítmények, melyet injekció formában a bőr alatti zsírszövetbe kell adagolni az inzulinhoz hasonlóan (ugyanúgy előretöltött adagoló tollal[pennel] kell beadni).
 A készítmény serkenti az inzulinelválasztást vércukorfüggő módon, így csökkenti a hiperglikémiát, elősegíti a fogyást (mivel teltségérzetet biztosít az agy jóllakottsági központon keresztül), valamint gátolja a glükagon hormon elválasztását. 2-es típusú diabetes esetén bizonyos esetekben jó alternatívája lehet az inzulin terápiának, mivel nem okoz hízást, sem hipoglikémiát (vagy csak nagyon ritkán) – mondja Dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

SGLT-2 gátlók: A glükóz legnagyobb része a vesében az ún. SGLT2 transzporter molekulák segítségével szívódik vissza a véráramba. Ezek a készítmények e molekulák működését gátolják, így csökkentik a cukor visszaszívódását és fokozzák a vesék glükóz ürítését. Ezáltal csökkentik a vércukorszintet, segítik a fogyást, valamint jó hatással vannak a vérnyomásra és a lipid szintre is.

Forrás: Cukorbetegközpont

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/uj-korszak-veszi-kezdetet-a-prediabetes-es-a-cukorbetegseg-terapiajaban

Amikor úgy érezzük, görcsöl a derekunk, tulajdonképpen az izmok akaratlan összehúzódásától vagy feszülésétől, illetve az izompólya megbetegedéseitől szenvedünk. Az érzés annyira fájdalmas lehet, hogy akár a mozgást is megakadályozza, dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa szerint házilagos és professzionális kezelésekkel is lehet rajta segíteni.

MIÉRT GÖRCSÖLHET A DERÉK?

Az alsó háti szakaszban jelentkező görcsnek oka lehet egy rosszul kivitelezett emelés, az izmok, ínak, ínszalagok, porckorongok, fascia (izompólya) és csigolya eltérések, sérülések. Igen gyakori az úgynevezett FDS (Fascia Dystorsios Syndroma) kialakulása is. Bizonyos sportok is vezethetnek görcshöz, hiszen például a fociban vagy a golfban a hirtelen és ismételt elfordulások, a csavaró, rotáló túlzottan igénybe vehetik az izmokat. A hátizmok sérülékenységét növeli a gyenge hasizomzat, amely máskülönben segítene megtámasztani a hátat. Ráadásul a gyenge és merev izmok nyilván könnyebben megsérülnek, mint az erős és hajlékonyabb izmok. Természetesen komolyabb betegségek is okozhatnak ilyen tünetet, ha például csigolyacsúszással, gerincferdüléssel, a porckorongok kopásával és sérülésével, ízületi gyulladással vagy csigolyarepedéssel küzdünk.
– Ahhoz, hogy megállapíthassuk, pontosan mi okozza a görcsös derékfájdalmat, ismernünk kell a részleteket: mióta fáj, milyen gyakran jelentkezik a görcs, milyen fokú a fájdalom, mi vált be eddig a fájdalomcsillapításban – ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa. – Sok esetben a fizikális vizsgálaton túl képalkotó diagnosztikára is szükség van, szóba jöhet például röntgen, ha törésre gyanakszunk, illetve MRI vagy CT, amivel az izmok és a szövetek, a porckorongok állapotáról is képet kaphatunk.

KEZELÉSI MÓDSZEREK OTTHON ÉS AZ ORVOSNÁL

Ha a görcs egy baleset vagy rossz mozdulat következménye, érdemes lehet kipróbálni a hideg-meleg váltott borogatást. A hideg csökkenti a gyulladást, a meleg pedig javítja a véráramlást. A rövidtávú deréktáji fájdalomnál beválhatnak a recept nélküli nem-szteroid gyulladáscsökkentők és az izomlazítók, amelyek gyorsan segíthetnek a helyzeten. Arnold doktor szerint ugyanakkor más a helyzet, ha tartós vagy visszatérő fájdalomról van szó.
– Ha diagnosztizáljuk a fájdalom okát, gyulladáscsökkentő injekciókkal sokat tudunk enyhíteni a kínzó, gyakran a mozgást is lehetetlenné tevő fájdalmon. Természetesen minden esetben mérlegelendőek az előnyök és az esetleges mellékhatások, de „elsősegély” gyanánt a gyors megoldások nagy megkönnyebbülést jelenthetnek a páciensnek. Hosszútávon azonban nyilván az a cél, hogy a kiváltó okot kezeljük, amelyet felderítve sok esetben ajánlható az orvosi akupunktúra és a neurálterápia. Ez utóbbi gyakorlatilag egy injekciós kezelésekre épülő rendszer, amellyel nem csak helyi érzéstelenítés érhető el, de úgynevezett idegrendszer áthangoló hatás is. Ez utóbbinak ráadásul van gerincvelői, illetve magasabb szintű, központi idegrendszert érintő hatása is. Külön előnye, hogy jól kombinálható más kezelésekkel is, mint például az orvosi kollagén injekció kúra, lágylézer terápia és  funkcionális  gyógytorna.

A KIÚJULÁST ÉRDEMES MEGELŐZNI

Természetesen nem garantálható, hogy a hatékony kezelések egyszer s mindenkorra kizárják a görcsös derékfájdalom visszatértét, de tudatos életmóddal magunk is dolgozhatunk a megelőzésen. Dr. Arnold Dénes Arnold szerint a túlsúly egy részének leadásával, a megfelelően kiképzett, alacsony sarkú cipő viselésével, a helyes testtartással, a rendszeres fizikai aktivitással, a szakember irányításával végzett szegment-stabilizáló gyógytornával, a has-hát imbalance korrekcióval, a túl sok ülés, fekvés kerülésével, sőt a személyre szabott megfelelő táplálkozással és stresszkezeléssel sokat tehetünk a derék izmainak megerősítéséért, a helyes struktúrák megőrzéséért, végső soron a szabad, fájdalommentes életért. 
 

Forrás: FájdalomKözpont

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/gorcsol-a-dereka-igy-lehet-segiteni-rajta

Ha a prosztatarák tüneteire gondolunk, leginkább a fájdalom, a vizelési panaszok jut eszünkbe, de dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa elmagyarázza, hogy hogy lehetséges, hogy egyes esetekben a hátfájdalom is utalhat erre.

A HÁTFÁJDALOM SOSEM AZ EGYETLEN TÜNETE A PROSZTATARÁKNAK 

– Fontos tudni, hogy bár lehet összefüggés a hátfájás és a prosztatarák közt, de ez sosem az egyetlen jele a betegségnek – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Az összefüggés abban állhat, hogy előrehaladott prosztataráknál a daganatos sejtek a prosztatából kiindulva más testrészekhez is eljutnak, és az áttétek általában először a csontokban jelennek meg. A hát alsó szakasza, a csípő, és a bordák pedig a prosztatához igen közel helyezkednek el. Tehát a hátfájdalom ebben az esetben nem a mozgásszervek problémáiból, vesebetegségből vagy valamilyen gyulladásból ered, hanem a daganat okozza.   

A PROSZTATARÁK LEGJELLEGZETESEBB TÜNETE A VIZELÉSI PROBLÉMA

A krónikus hátfájdalom számtalan ok miatt kialakulhat, és amennyiben prosztatarák okozza, valószínű, hogy már megszületett erről a diagnózis. Azonban fontos, hogy ne várjuk meg azt a stádiumot, amelyben már következmények panaszok is megjelennek, és már az első tünetek megjelenésekor forduljunk urológushoz. A korai felfedezés jelentőségét az orvosok nem győzik hangsúlyozni, hiszen ha az első stádiumokban elkezdődik a kezelés, igen jók a túlélési esélyek. Ugyanakkor a későn felfedezett esetek miatt még mindig a prosztatarák a vezető halálok a daganatos betegségek listáján.
Ezért azok a gyakori tünetek, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni:

• gyakori, sürgető vizelési inger, amely éjjel is jelentkezhet,
• probléma a vizelés elindításával és befejezésével,
• vizelet visszamaradás,
• vizelés és/vagy ejakuláció közben jelentkező fájdalom,
• vér megjelenése a vizeletben.

Ha ilyen jelenségeket tapasztalunk, nem szabad pánikba esni és a legrosszabbra gondolni, hiszen ezek lehetnek a prosztata megnagyobbodás és a prosztatagyulladás jelei is, azonban minden esetben fontos a kivizsgálás és a kezelés.

EZÉRT KELL ORVOSHOZ FORDULNI

– Minden vizelési vagy szexuális típusú problémánál érdemes orvoshoz fordulni, hiszen még az egyszerű gyulladások is gyorsabban rendeződnek, kevesebb szövődményt okozhatnak, ha korán megkezdődik a kezelésük. A prosztatarák azonban alattomosan is jelentkezhet, ami azt jelenti, hogy a kezdeti stádiumokban gyakran teljesen tünetmentes – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Mivel azonban urológiai kivizsgálással, PSA-szűréssel, tapintásos és ultrahangos vizsgálattal gyorsan kiszűrhető a betegség, 50 év felett tünet nélkül is ajánlott az urológiai kivizsgálás kétévente. Ideális esetben ennek a szűrésnek ugyanúgy be kellene épülnie a férfiak rutinjába, mint a nőgyógyászati kivizsgálásnak a nőknek. 

Forrás: Urológiai Központ 

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/hogyan-lehet-a-hatfajdalom-a-prosztatarak-tunete