Szerző: somogyadmin

A magasvérnyomás korunk népbetegsége, Magyarországon minden negyedik felnőtt embernél kialakul. Előfordulások illetve a hozzá kapcsolódó szövődmények kockázata az életkorral emelkedik, a 60 év feletti lakosságnak már több mint felét érinti. A betegség évekig panasz és tünetmentesen zajlik, azonban figyelmeztető jel lehet a gyakori szédülés, az álmatlanság, gyors kifáradás, az idegesség és a teljesítmény tartós csökkenése. 

A vérnyomás folyamatosan változik. Változik az életkorral- egyénenként eltérő mértékben – valamint a körülményektől függően is jelentős spontán ingadozást mutat. Az ilyen jellegű ingadozás természetes reakció, ami egészséges embernél nyugalom mellett visszaáll az eredeti értékre.  Ezért a magas vérnyomás- hypertonia megállapítása illetve a diagnózis felállítása csak többszöri különböző időpontokban végzett vérnyomásmérés alapján történhet. A magasvérnyomás betegség előfordul, hogy hosszú évekig nem okoz tüneteket, de kezelés nélkül növelik a szív-és érbetegségek, valamint az agyvérzés kockázatát.

A vérnyomás normális és kóros értékei 18 év felett

Magasvérnyomás kategóriák	Systolés vérnyomás ( Hgmm)	Diastolés vérnyomás(Hgmm)
Optimális	<120	<180
Normális	<130	<85
Magas-normális	130-139	85-89
Kóros I. fokozat (enyhe)	140-159	90-99
Kóros I. fokozat (határérték)	140-149	90-94
Kóros II. fokozat (középsúlyos)	160-179	100-109
Kóros III. fokozat (súlyos)	>180	>110

(Magyar Hypertonia Társaság)

A magasvérnyomás betegség legfőbb kockázati tényezői:

• Dohányzás
• Alkohol
• Elhízás
• Stressz
• Örökletes tényezők
• Túlzott sófogyasztás
• Magas koleszterinszint
• Mozgásszegény életmód
• Életkor ( előrehaladtával nő a kockázat)

Teendők

• Rendszeres vérnyomás ellenőrzés – Fontos, hogy minden felnőtt ember tudja, mennyi a vérnyomása, ennek érdekében ajánlatos megmérni a teljesen tünetmentes személyek vérnyomását is. A vérnyomás rendszeres ellenőrző mérése mellett szól az, hogy az emelkedett vérnyomástüneteket ritkán okoz, gyakoribb, hogy már súlyos következmények irányítják rá a figyelmet.
• Fontos a 21 év feletti lakosság vérnyomásának rendszeres évenkénti ellenőrzése.
• Tény, hogy a magasvérnyomás-betegség időben kezdett kezelése csökkenti az állapot későbbi súlyosbodásának valószínűségét, valamint az, hogy az emelkedett vérnyomás csökkentése mérsékli a szív és érbetegségek előfordulását és az azokból eredő halálozást. (minél alacsonyabb a vérnyomás annál kisebb az agyvérzés és a koszorúér események kockázata) 
• A kezelés megválasztásakor nem csak a vérnyomásértéket kell alapul venni, hanem az esetleges már meglévő szervi károsodások  illetve a társbetegségeket jelenlétét is.
• A kezelési stratégia kétféle gyógyszeres és nem gyógyszeres
• A nem gyógyszeres kezelés alappillérei: a testsúlycsökkentés, az egészséges energiabevitel, zsír és koleszterinszegény étrend, a rostban, káliumban, magnéziumban gazdag ételeknek a fogyasztása, az alkoholfogyasztás mérséklése, a konyhasó visszaszorítása, a dohányzás abbahagyása, a stresszmentes, fizikailag aktív életvitel.
• A gyógyszeres kezelés közvetlen célja a vérnyomás csökkentése, éspedig a legnagyobb tolerálható, azaz nemkívánatos mellékhatással nem járó mértékben. Fontos a megfelelő gyógyszer vagy gyógyszer kombináció kiválasztása úgy, hogy a célvérnyomás érték 140/90 Hgmm alá mérséklődjön, a napi vérnyomás egészséges ritmusa biztosítva legyen, a kóros vérnyomáskiugrásokat és kóros vérnyomás-ingadozásokat kiküszöbölhetőek legyenek. Lényeges, hogy ha már érrendszeri és szívkárosodás bekövetkeztének megszüntetése, a folyamat visszafordítása, és a szövődmények kivédése.  

Magasvérnyomás betegség kezelése

• Tény, hogy a magasvérnyomás betegség nem gyógyítható, azonban a beteg együttműködésével az ideális vérnyomás fenntartható és a későbbi szövődmények kivédhetőek.
• Élethosszig tartó odafigyelést, orvosi segítséget, ellenőrzést és kezelést indokol. Az odafigyelés fontos része a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás valamint a szükséges gyógyszerek rendszeres és pontos bevétele.
•  Gyógyszeres kezelésben csak akkor érhető el eredmény, ha a beteg mindennap lehetőleg azonos időpontban veszi be a gyógyszerét, havonta felkeresi kezelőorvosát és tájékoztatja az állapotában, közérzetében bekövetkezett változásokról.
• Téves hiedelem, hogy ha a vérnyomás tartósan normális a kezelés elhagyható, mert a nem kívánatos vérnyomás-ingadozás súlyos szövődményt eredményezhet.
• Súlyos tünetek és panaszok: a fulladás, a mellkasi fájdalom, átmeneti tudatzavar, a rohamszerű vagy tartós szívdobogásérzés, orrvérzés, szédülés, vagy ha végtagbénulás tünetei jelentkeznek-; ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.

A magasvérnyomás önálló betegség, a legnagyobb veszélye mégis a következményeiben, a későbbi szövődményeiben rejlik. A legjelentősebb a szív, agy, vese károsodása valamint egyéb érrendszeri elváltozások, a nagyerek tágulata és meszesedése. Ezért fontos, hogy egészsége megóvása és betegségének kezelése érdekében kövesse kezelőorvosa tanácsait.

Forrás: http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/egeszseges-eletmod-klub/13/a-magas-vernyomasrol

Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmadának az ideális 5,2 mmol/l felett van a koleszterinszintje, 60%-uk túlsúlyos vagy elhízott, mely gyakran más vérzsír-eltérésekkel jár. Az emberek nagyobb része nem tud vérzsír-eltéréseiről, pedig diétás és gyógyszeres kezeléssel a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető lenne.

Mi az a koleszterin?

A koleszterin valamennyi sejt számára nélkülözhetetlen zsírféleség. A koleszterin kb. 20%-a táplálékkal kerül a szervezetbe, a többi 80%-ot pedig a szervezet saját maga termeli a májon keresztül. A koleszterin különböző formákban van jelen a vérben (úgynevezett lipoproteinek), és ezek alapján megkülönböztetünk „jó” illetve „rossz” koleszterint. A jó koleszterin a HDL (nagy sűrűségű lipoprotein), amely a szövetek irányából a májba szállítja a koleszterint. A rossz koleszterin az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) pedig a májból a szövetek felé szállítja a koleszterint. A vérképet tekintve az a jó, ha a vérben magas a HDL és alacsony az LDL szint.                                                             

Hogyan mérhetjük?

A koleszterinszint-mérést a vércukorméréshez hasonló módon vérminta segítségével végezzük. A legegyszerűbben, otthoni készülékkel is mérhető eredmény az összkoleszterin-szint, ami a vérben keringő koleszterin teljes mennyisége.  

A vérzsírok értékei a vérben mmol/l-ban:

	Normális*	határérték	kóros
Összkoleszterin:	5,2 alatt	5,2-7,0	7,1 fölött
HDL-koleszterin:	1,42 fölött	0,9-1,42	0,9 alatt
LDL-koleszterin:	3,4 alatt	3,4-4,2	4,2 fölött
Triglicerid:	1,7 alatt	1,7-2,3	2,3 fölött

Vérvétel során a vér koleszterinértékének felső határa normális esetben 5,2 mmol/l. Amikor ez a szint megemelkedik, más zsírok mennyiségének emelkedését is maga után vonhatja.

Az LDL-koleszterin határértéke a vérben 3,4-4,2 mmol/l. E határérték fölött ugrásszerűen nő az érelmeszesedés és csökken az erek rugalmassága. Azok között, akiknél a felső érték 20 %-kal magasabb, kétszer annyian kapnak szívinfarktust. Az arterioszklerózis fő rizikófaktora a magas LDL-koleszterinszint, következésképp leginkább ezt kell csökkenteni, míg a HDL érvédő hatású, tehát ebből több kellene.

A trigliceridek normál értéke 1,7-2,3 mmol/l között van. Emelkedésével növekszik a vérben a vérrögök (trombusok) kialakulásának veszélye.

Mit jelent, ha magas a koleszterinszint?

Ha a vér koleszterinszintje magas, akkor szervezetünkben több van belőle a szükségesnél. Az emelkedett koleszterinszint alattomos dolog, mivel önmagában nem okoz panaszt, de közben károsítja az érfalakat, és érelmeszesedést okoz. Ha a vérben az átlagosnál több van belőle, akkor lerakódhat az erek falában, szűkíti azok keresztmetszetét, vérlemezkék, vérrögök tapadhatnak hozzá, elzárhatják az ereket. Ilyenkor a keringés megáll, nem jut oxigén a szövetekhez, és az fájdalom kíséretében elhal. Ha mindez a szívkoszorúerekben történik, akkor szívinfarktus alakul ki.

Az érelmeszesedés kockázati tényezői

A magas koleszterinszint oka lehet örökletes anyagcserezavar, a szervezet anyagcseréjének változása különböző betegségek miatt (pajzsmirigy alulműködése, ill. cukorbetegség esetén) mozgásszegény, egészségtelen életmód, és helytelen, túl sok zsírt tartalmazó táplálkozás.

Nem befolyásolható rizikófaktorok	Befolyásolható rizikófaktorok
Életkor	Dohányzás
Nem	Magas vérnyomás
Családi hajlam	Magas koleszterinszint
	Magas vércukorszint
	Magas koleszterinszint
	Elhízás/mozgásszegény életmód

Fontos: A rizikótényezők által jelentett kockázatok nem egyszerűen összeadódnak, hanem összeszorzódnak!

Megelőzés

A rizikófaktorok közül a koleszterinről bizonyították, hogy magas koleszterinszint mellett gyakoribb az infarktus kockázat és hogy a koleszterinszint csökkentésével ez a kockázat csökkenthető.

A vér koleszterinszintjét kétféleképpen lehet csökkenteni: a bevitt táplálék koleszterin tartalmának csökkentésével és a belső termelés gátlásán keresztül. A készen felvett koleszterin mennyiségét diétával tudjuk hatásosan befolyásolni, míg a szervezet által termelt koleszterin mennyiségének csökkenéséhez jellemzően gyógyszer alkalmazására is szükség van.

1. Táplálkozás: A koleszterinben szegény, egészséges táplálkozás kulcsszereplői a zöldségek, gyümölcsök és a gabonafélék.  Húsból minél kevesebbet fogyasszunk, lehetőleg sovány, bőr nélküli szárnyast vagy halat. A belsőségek (vese, máj, agyvelő) nagyon sok koleszterint tartalmaznak, ne fogyasszunk belőle sokat.
   • A telített zsírok fogyasztásának csökkentése: A legtöbb telített zsír álltai eredetű rejtett zsír formájában a vörös húsokban (sertés, marha, bárány) és a nem lefölözött tejtermékekben fordul elő. A telített zsírok jó részét hamburger, valamint a divatossá vált, egészségesnek nevezett sajtok fogyasztásával vesszük fel. A telített zsírok bevitelének csökkentése a legfontosabb a magas koleszterinszint diétájában.
   • A koleszterin bevitel csökkentése: Koleszterin csak az állati eredetű táplálékokban fordul elő: velő, tojás, vaj, nyelv, csirkehús bőre.
   • A növényi eredetű zsírok fogyasztása, a telített zsírok telítetlen zsírokra történő cseréje: A telítetlen zsírok fő forrása a növényekből készült, szobahőmérsékleten folyékony olajok- napraforgóolaj, repceolaj, olívaolaj, avokádó, szójaolaj. Omega-3 zsírsavak forrásai a tengeri halak (makréla, lazac).
   • A rostfogyasztás növelése: cereáliák, barnakenyér, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, müzlik, gyümölcsök, bab, zöldségek.
   • Változtatás a szénhidrát fogyasztásában: Nagy az üres, luxus kalóriának számító cukorfogyasztás, ezért gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek fogyasztásának növelése ajánlott.
   • A kalóriabevitel csökkentése: telített zsírok, koleszterin, cukor, alkohol bevitelének korlátozása
2. Mozgás
   • Heti 3-4-szer pulzusszámot erősen megemelő 15-45 perces mozgás
   • Az egészséges táplálkozás mellett figyeljünk a rendszeres testmozgásra is, ugyanis ez kedvezően befolyásolja a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezőjének alakulását
   • A mozgásszegény életmód önmagában 1,5-2-szeresére növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát

Kezelés

A már kialakult, tartós magas koleszterinszint csökkentése életmódváltást és gyakran gyógyszeres kezelést is igényel.

Életmódunkban a táplálkozás és a mozgás játszik jelentős szerepet. Magas koleszterinszint esetén diétára van szükség, de figyeljünk oda, hogy azt is tudatosan alakítsuk ki:

• Első lépés: kezdjünk táplálkozási (diétás) naplót vezetni, és ez alapján számoljuk ki a szokásos energia bevitelünket
• Fontos a megfelelő mértékű folyadékbevitel (minimum 2 liter naponta)
• Minden változás fokozatos legyen! A hirtelen váltás hosszabb távon a legtöbbször eredménytelen.
• Nagyon alacsony energiatartalom mellett javasolt a nyomelemek, vitaminok kiegészítő bevitele tabletták, pezsgőtabletták formájában.
• A tartós és reálisan elérhető fogyás heti 0,5-1 kb., 1200-1500 kalória bevitele mellett
• Ne feledkezzünk meg a testmozgásról sem! (Legalább heti 3 alkalommal fél óra közepes intenzitású aktivitást végezzünk!)

A szív és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban. Sok egyéb rizikótényező mellett az egyik legfontosabb a koleszterin. Ezért nagyon fontos szem előtt tartani, hogy megfelelő életmóddal, étrenddel és szükség esetén a megfelelő gyógyszeres kezeléssel lehetőség van ezeknek a sokszor halálos kimenetelű betegségeknek a megelőzésére.

Forrás: http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/egeszseges-eletmod-klub/12/a-magas-koleszterinszint

Hogyan lehet leadni szinte a teljes túlsúlyt, és eltüntetni a testedről a zsírt – ráadásul mindezt mozgás nélkül? A Slow-Carb, lefordítva lassú felszívódású szénhidrát diéta a válasz, ami egy könnyen betartható, éhezés nélküli fogyókúra.

A diéta megalkotója, Tim Ferriss a The 4 Hour Body című könyvében foglalta össze a diéta alapjait.

Mi gyors és mi lassú felszívódású szénhidrát?

Gyors felszívódású szénhidrátok például a finomított szénhidrátok és a keményítős ételek, tehát a rizs, a burgonya, a kukorica, természetesen a cukor, illetve a gyümölcsök – fruktóztartalmuk miatt -, és a tejtermékek a tejcukor miatt. Ezeknek az ételeknek egyrészt nagyobb az inzulinválasza, könnyebben alakítja őket zsírrá a szervezet. Illetve glikémiás indexük is magas, a vércukor szintjének ingadozása pedig fokozottabb éhségérzetet vált ki. Ezeknek a szénhidrátoknak a megvonása igencsak felgyorsítja a fogyást. Kattints ide, hogy megtudd, miért!

Lassú felszívódású szénhidrát például minden hüvelyes. Ezek fehérje- és rosttartalma is magas a szénhidrát mellett, nem egyszerre adnak nagy löketet a szervezetnek, hanem fokozatosan biztosítanak energiát a nap folyamán. De más, alacsony glikémiás indexű étel is idesorolható – ezeket korábbi cikkünkben összeszedtük, kattints!NÉZEGESS KÉPEKET!10 kiló plusz van rajtad? 6 táplálék, ami segít megszabadulni tőle

Mit egyél-igyál, és mi kerüljön tiltólistára?

Rengeteget fogyaszthatsz:

• tojást,
• halat,
• ellenőrzött ökológiai tenyésztésből származó marhahúst, sertést, baromfit,
• olívaolajat,
• hüvelyeseket – például lencsét és babot,
• zöldségeket – kivéve a keményítőt tartalmazókat,
• cukrozatlan erjesztett ételeket – például savanyú káposztát,
• hántolatlan barna rizst,
• gyümölcsök közül paradicsomot, citromot, avokádót
• cukrozatlan teákat – sok gyógynövénytea fogyasztó hatású,
• cukrozatlan feketekávét,
• gyógynövényeket, fűszernövényeket,
• nagyobb mennyiségű vizet – 2,5, de inkább 3 litert naponta.

Mérsékelt mennyiségben beleférnek a diétába:

• olajos magvak – dió, sótlan földimogyoró, mandula, kesudió, napraforgómag, tökmag, illetve ezek lisztjei,
• természetes édesítők – eritriol vagy nyírfacukor,
• tejsavófehérje – például italpor formájában,
• túró vagy cottage cheese
• száraz vörösbor.

A diéta tiltólistán említi a:

• kenyérféléket,
• tejtermékeket,
• szóját,
• finomított szénhidrátokat, tehát fehér rizst, cukros, lisztes dolgokat,
• keményítős ételeket – kukoricát, krumplit, édesburgonyát, zabpelyhet,
• mesterséges édesítőket,
• gyümölcsöket, fruktózzal édesített nassolnivalókat,
• olajban sült és rántott ételeket,
• alkoholos italokat a vörösboron kívül.

Mintaétrend

1. nap

Reggeli: tükörtojás két tojásból, bébispenóttal, paradicsommal.
Ebéd: chilis bab marhahússal, kukorica nélkül.
Vacsora: avokádós kerti saláta cottage cheese-zel.

2. nap

Reggeli: túrókrém házilag citrommal, pirított magvakkal, kevés eritrtittel elkeverve.
Ebéd: fűszeres sült csirkecomb grillezett gyökérzöldségekkel.
Vacsora: brokkolikrémleves pirított magvakkal.

3. nap

Reggeli: két buggyantott tojás két evőkanál barna rizzsel, zöldségekkel.
Ebéd: lencsefőzelék kolbásszal.
Vacsora: olajos hal paradicsommal, paprikával, uborkával.

Uzsonna, tízórai

Bár sport nélkül is fogyást ígér a diéta kitalálója, azért érdemes némi mozgást beiktatnod, ha feszesedni, szálkásodni akarsz. Sokat segít, ha tojásfehérjeporból vagy olcsóbb tejsavóporból készítesz fehérjeturmixot, és ezt iszod a köztes étkezések helyett. Ehetsz kis marék magot is, illetve bármilyen nyers zöldséget, répát, karalábét, zellerszárat is rágcsálhatsz.

Forrás: https://femina.hu/fogyokura/lassu-felszivodasu-szenhidrat-dieta?fbclid=IwAR1PFE8xDmjxKnsysGFN4ckuMjf0eNJhB5I6ScvZqwMV_5bTRO_DlHfmAd0

Az egészségesétel-függőséget, más néven orthorexia nervosát az 1990-es évek végén írták le először, egy meglehetősen „friss” betegségről van szó.

A klasszikus evészavarokhoz képest, ahol az étel mennyisége játszik döntő szerepet, itt érezhetően áttevődik a hangsúly az ételek minőségére. Az orthorexia legfontosabb kritériuma a kényszeres személyiségvonások mellett a túlzottan egészséges táplálkozás, ami drasztikus életminőség változással és gyakran szociális izolációval jár. Az orthorexiában szenvedő személyek kényszeresen ragaszkodnak az egészséges, pontosabban az általuk egészségesnek tartott ételek fogyasztásához. A tiltó listán elsők közt szerepelnek a mesterséges anyagok, tartósítószerek, színezékek, adalékok, viszont preferálják a nyers zöldségek fogyasztását, a bio és természetes élelmiszereket. Önmagában ez akár egy követendő példa is lehetne, azonban ezeket az elveket kényszeresen követik, ami erőteljesen befolyásolja életminőségüket. Ha választás elé kerülnek, inkább az éhezést választják mintsem „tisztátalan” ételt fogyasszanak.

A tiszta ételek evésének spirituális jelentése is van. Az ételt érzelmekkel ruházzák fel, illetve speciális érzelmeket társítanak hozzájuk: „veszélyes”, „mesterséges”, „egészséges”, „vitalizáló”. A diéta pontjait – csak úgy, mint a vallásos parancsokat – következetesen be kell tartani, megszegése bűntudatot kelt, amit szigorú vezekléssel tudnak csak feloldani. A spiritualitáshoz tartozik az is, hogy az orthorexiához nagyon gyakran társul felsőbbrendűségi érzés. Az egészségesétel-függők lenézik a mindenféle „szemeten” élő átlagembereket, vagyis mindazokat, akik nem fordítanak kellő figyelmet az ételük megválogatására.

Nincs betegségtudat

Csak úgy, mint anorexiában, nincs betegségtudat, hiszen az egészségesnek vélt táplálkozásukkal ők éppen az egészségükért tesznek, s nem tekintik ezt kórosnak. Az ortorexiások a betegség következtében kényszeres-fóbiás személyiségvonásokkal rendelkeznek.

• Ritualizált étkezési szokásokat alakítanak ki, vagy vesznek át olyanoktól, akik ugyancsak ebben a zavarban szenvednek.
• Sokan állandóan hordanak maguknál „egészséges” ételeket, minden eshetőségre felkészülve.
• Mindennapjaik központi témája az evés és annak megszervezése.
• Nagyon sok időt szentelnek az alapanyagok beszerzésének és az ételek elkészítésének.
• Nem csak az általuk egészségesnek tartott ételekhez ragaszkodnak kényszeresen, hanem gyakran az ételek származásához („megbízható” termelőkhöz, termékekhez, pl. biobolt, biopiac) és összetételéhez, illetve mindezek ellenőrzéséhez is.
• Gyakran kiragadnak egy-egy ételt, élelmiszer alapanyagot, illetve terméket, aminek túlzott jelentőséget tulajdonítanak (pl.: tönkölyliszt, szőlőmag, köles, stb.)
• Bizonyos táplálkozással kapcsolatos hiedelmek és városi legendák kritikátlan elfogadása szintén jellemzi az orthorexiásokat: gyilkos margarin, halált okozó kóla, emberhúst felszolgáló kínai gyorsbüfék stb.
• Orthorexiában merev szabályok vonatkoznak az edények anyagára és típusára, illetve a főzési eljárásokra is, például, nem használhatnak alumínium edényt vagy teflon serpenyőt.

Rögeszmévé válik

A merev szabályoknak és a rugalmatlan gondolkodásnak köszönhetően az egészséges táplálkozás egy bizonyos ponton átcsap patológiás mértékű rögeszmévé, ami hosszú távon szociális elszigetelődéshez vezethet. Sok esetben a szociálisan teljesen izolált személy életében az étkezési rituálék pótolják az emberi kapcsolatokat.

Ez a merev viselkedés azonban nagyon törékeny olykor. Hevesebb érzelmek esetén – akár pozitívak akár negatívak – leküzdhetetlen vágyat éreznek az evésre. Ilyenkor a szigorú diétát falásroham töri ketté. A falásrohamok alatt az orthorexiások főként olyan ételeket esznek nagy mennyiségben, melyek az általuk megszabott diéta szerint kifejezetten tiltottak. Ha valamilyen kihágást követ el, vagyis megszegi a szent étkezési előírásokat, akkor a bűntudat csökkentése miatt vezekelnie kell. Egy még szigorúbb diéta követésével „bűnbocsánatot nyerhet” saját maga előtt, ezzel azonban csak fokozza kényszeres rítusait és tovább nehezíti mindennapi életvitelét.

Az orthorexia előzménye gyakran valamilyen betegség, amely vagy magát a személyt vagy valamelyik családtagját érinti. A betegség legyőzésére, vagy megelőzésére vált az egyén egészségesebb életmódra. Sok beteg ember fordul az alternatív gyógyászat felé, ha a hagyományos orvostudomány nem tud segíteni az állapotukon, s ekkor találkoznak először az egészséges táplálkozással, mint alternatív kezeléssel. A betegségből felgyógyultak gyakran az esetükben is bevált alternatív medicinális módszerekkel kezdenek foglalkozni, és így terjesztik nézeteiket.

Az élelmiszer piac komoly lehetőségeket lát a túlhangsúlyozott egészséges táplálkozásban, s a markáns haszon reményében különféle „követendő” divatirányzatokat alakítanak ki a táplálkozásban. Fontos tehát, hogy ezeket az információkat fenntartással kezeljük és csak hiteles forrásokra támaszkodjunk.

Forrás: egeszseg.hu http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/egeszseges-eletmod-klub/54/kell-felni-az-egeszseges-etel-fuggosegtol

A folsav egy B-vitamin, amire a testünknek minden nap szüksége van ahhoz, hogy egészséges maradjon. Csökkentheti a kockázatát a szívbetegségeknek, a vastagbél daganatnak és az agyvérzésnek.

Ha még a baba vállalása előtt elkezdi szedni a folsavat, nagymértékben csökkentheti az esélyét annak, hogy a születendő gyermekének olyan veleszületett rendellenessége alakuljon ki, ami az agyat és a gerincet érinti.

A folsav segít a magzat idegcsövének megfelelő kifejlődésében, ami azért fontos, mert később ebből alakul ki az agy- és a gerincvelő. Az agyat és gerincet érintő veleszületett rendellenességeket összefoglalóan idegcsőzáródási rendellenességnek nevezzük. Az egyik leggyakoribb ilyen rendellenesség a nyitott gerinc vagy más néven Spina bifida, ami a vezető oka gyermekek körében a bénulásoknak.

A szakemberek ajánlása szerint, minden fogamzóképes korú nő mielőtt várandós lesz, kezdjen el 400 mikrogram folsavat szedni minden nap. Az idegcsőzáródási rendellenességek kialakulásának esélye ezzel felére csökkenthető.

Ugyan a folsav megtalálható a legtöbb élelmiszerben, de nehéz a megfelelő mennyiséget kizárólag étkezéssel bevinni a szervezetbe. Például párolt spenótból ahhoz, hogy az ajánlott 400 mikrogrammos bevitelt elérjük, naponta 35-40 dkg kellene megennünk. Ezért, hogy biztos legyen abban, hogy a szükséges mennyiséget bevette, szerezzen be olyan multi-vitamint, amely 400 mikrogramm folsavat tartalmaz. A folsav nem vényköteles gyógyszer, tehát elég, ha a gyógyszerész tanácsát kéri ki, hogy a pénztárcájának megfelelő vitamint vehesse meg.

Abban az esetben, ha epilepsziás, cukorbeteg, vagy a családban már előfordult idegcsőzáródási rendellenesség, akkor több mint 400 mikrogram folsavra lehet szükség. Ezért beszéljen az orvosával vagy egy egészségügyi szakemberrel mielőtt gyermeket vállalna.

Tartsa észben…

• Minden nap vegyen be 400 mikrogram folsavat tartalmazó multivitamint.
• Egyen folsavban gazdag élelmiszereket, zöld leveles zöldségeket, babot, lencsét, mogyorót, spárgát, borsót és folsavval dúsított gabona készítményeket.
• Kérdezze meg orvosát, ha valamiben nem biztos, vagy úgy érzi, hogy segítségre van szüksége.

Forrás: egeszseg.hu                 http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/egeszseges-eletmod-klub/42/folsav-szedesevel-a-baba-egeszsegert               

Az iparilag feldolgozott növényi zsiradékokat az élelmiszeripar a könnyebb kezelhetőség érdekében fejlesztette ki és kezdte el használni. Ennek azonban komoly ára van az egészségünkre nézve – érdemes tehát jól megnéznünk, hogy a polcról leemelt termék pontosan milyen növényi zsírokat tartalmaz.

Mik azok a transz-zsírsavak?

Növényi zsiradékokat azért kezdett el használni az élelmiszeripar sok évvel ezelőtt, hogy kedvező módon helyettesítse az állati eredetű zsírokat. Bizonyos kezelések – mint például a hidrogénezés – azonban épp ezeket a kedvező élettani hatásokat ássák alá. A mesterséges transz-zsírsavak növényi olajok részleges hidrogénezésével előállított vegyületek.

Miért károsak a transz-zsírsavak?

Bevezetésük után hamarosan vizsgálni kezdték a mesterséges transz-zsírsavak szervezetre kifejtett hatásait. Az utóbbi évek kutatásaiból kiderült, hogy a transz-zsírsavak a következő egészségügyi problémákkal állhatnak összefüggésben:

• szív- és érrendszeri megbetegedések (például szívinfarktus, agyvérzés, érelmeszesedés)
• cukorbetegség
• gyulladásos folyamatok
• egyes daganatos megbetegedések
• hasi elhízás
• Alzheimer-kór
• meddőség

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) hivatalos álláspontja szerint „a lehető legkevesebbet” fogyasszunk mesterséges transz-zsírsavakból, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt az irányelvet vallja, hogy napi két gramm lehet a maximálisan bevitt érték.

Hogyan ismerhetjük fel őket?

Ha egy termék összetevői között a „részlegesen hidrogénezett növényi olaj, zsír vagy zsiradék” kifejezéseket látjuk, joggal gyanakodhatunk arra, hogy mesterséges transz-zsírsavat tartalmaz. Manapság sajnos rengeteg ilyen termék áll az élelmiszerboltok polcain, így az alábbi terméktípusok címkéit mindenképpen érdemes tüzetesen megnézni, mielőtt a kosarunkba tennénk őket:

• csokoládé, bevonó masszák, csokifigurák, szaloncukor
• édes kekszek, nápolyik, teasütemények
• sós kekszek, krékerek, chipsek
• müzli, müzliszelet, gabonapehely
• gofri, pattogatott kukorica
• egyes étkezési margarinok
• levesporok
• pékáruk, tésztafélék, egyéb péksütemények  
• habporok, kávéfehérítők, instant kávék, kakaós italporok, pudingporok
• majonézek, salátaöntetek

Tovább nehezíti dolgunkat a tény, hogy gyakran cukrászatok és gyorséttermek is használnak olyan ipari zsiradékokat, amelyek jelentős transz-zsírsav tartalommal bírnak. Ezeket sajnos tényleg nehéz kiszűrni, hiszen a cukrászdák, pékségek, illetve gyorséttermek ritkán tüntetik fel tételesen és jól látható módon termékeik hozzávalóit. Az ilyen csomagolatlan termékek esetén bátran kérdezzük meg az eladót, hogy milyen zsiradékkal készült.

Forrás: egeszseg.hu http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/egeszseges-eletmod-klub/39/a-transz-zsirsavak

A világon 2,7 millió életet lehetne megmenteni évente pusztán azzal, ha mindenki megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt fogyasztana, ugyanis korunk leggyakoribb súlyos betegségei nagymértékben táplálkozásfüggők, vagyis túlnyomórészt saját magunk hozunk döntést az egészségben eltöltött éveinket illetően. A vastagbélrákért 70%-ban, illetve a prosztatadaganatért 75%-ban a táplálkozás a felelős, a mellrák kialakulását pedig 50%-ban befolyásolja az étrendünk. Az öt kiemelt táplálkozási kockázati tényező közül az első a túl sok só, a második a túl sok telített zsírsav, a harmadik a túl sok transzzsírsav bevitele, a negyedik a túlzott cukorfogyasztás, az ötödik pedig a kelleténél kevesebb zöldség és gyümölcs az étrendünkben.

A gyümölcsök és zöldségek fontos részei egy egészséges és kiegyensúlyozott étrendnek, legyenek akár egy főétkezés részei vagy nassolnivalók. Sok vitaminhoz, ásványi anyaghoz, rosthoz és némi energiához (főként cukor formájában) juttatnak hozzá bennünket, valamint bizonyos kisebb alkotóelemekhez, ún. fitokemikáliákhoz, avagy másodlagos növényi termékekhez, amelyek jótékony hatással bírnak egészségünkre. Epidemiológiai tanulmányok kapcsolatot mutattak ki a nagymértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a krónikus betegségek kockázatának csökkenése között, különösen a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, és bizonyos típusú daganatos megbetegedések, mint a száj-, a garat-, a gége-, a nyelőcső-, a gyomor- és a tüdődaganat esetén.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi minimum 400 g gyümölcs- és zöldség bevitelét javasolja, és ebbe nem számítja bele a burgonyát és más keményítőtartalmú gumós növényeket, pl. a maniókát. Európában az ajánlások országonként változnak. Általában összhangban vannak a WHO ajánlásával, de van olyan ország, pl. Dánia, ami nagyobb mennyiséget, napi minimum 600 g-ot javasol. Az európaiak többsége nem éri el a WHO által ajánlott gyümölcs- és zöldségbeviteli értéket. Mivel a javasolt mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása segít biztosítani az egészséget és megelőzni a betegségeket, alacsony bevitel esetén az egészségre nézve negatív következményekkel lehet számolni. A WHO becslése szerint az elégtelen gyümölcs- és zöldségbevitel felelős világszerte a gyomor- és bélrendszeri daganatok miatti halálozások 14%-ért, az ischeamiás szívbetegségek miatti halálozások kb. 11%-ért, és a stroke okozta halálozások 9%-ért.

Az alvás is nyugodtabb lehet és az ideális testsúly is könnyebben megőrizhető, ha az esti étkezések során könnyebb ételeket választunk. Vacsorára ezért ideális, ha önmagában, vagy köretként zöldségeket fogyasztunk. Készíthetünk nyers zöldségekből salátát, főzhetünk főzeléket, de grillezhetünk, párolhatunk is. A párolás során vitamin tartalmuk ugyan némileg csökken, de annak, akinek panaszai vannak az emésztésével, puffadásra hajlamos, mégis ez az elkészítési mód javasolható.

Egyet bizonyosan kijelenthetünk: a zöldség és a gyümölcs esetében nincs olyan szint, amin felül ártalmat okozna, ezért minél többet fogyasztunk, annál jobb!

Forrás: http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/cukorbeteg-klub/90/zoldseg–es-gyumolcsfogyasztas

Az allergiára való hajlam örökölhető, azonban a környezeti tényezők szintén fontos szerepet játszanak az allergia kialakulásában, hiszen nem maga a betegség, hanem az arra való hajlam öröklődik, melyet különféle környezeti hatások hívhatnak elő. A várandós anya már terhessége alatt sokat tehet azért, hogy születendő gyermekénél csökkentse az allergia kialakulásának esélyét. Ha kerüli a dohányzást és a füstös helyiségeket, valamint a szoptatás ideje alatt megfelelően táplálkozik, valamint ügyel arra, hogy a kisgyermek ideje nagy részét tiszta levegőjű környezetben töltse, már sokat tett azért, hogy gyermekénél elkerülje az allergiás panaszok kialakulását.

A táplálékallergiás megbetegedések száma – a preventív törekvések ellenére – az egész világon emelkedik. Ennek oka – többek között – az iparosodásban, a növekvő környezetszennyeződésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításakor alkalmazott eljárásokban keresendő.

A táplálékallergia kialakulásában örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Nem maga a betegség, hanem a hajlam örökölhető, és az allergia a környezeti tényezők hatására alakul ki. Az allergiára való öröklött hajlamot atópiának nevezzük.

A kórelőzmény, a családi anamnézis adatai a szakemberek számára egyértelműen jelzik, hogy fennáll-e a gyermeknél fokozott kockázat. Ha az egyik szülő atópiás, a születendő gyermeknél a táplálékallergia kialakulásának  lehetősége – a negatív családi anamnézisűekéhez képest – két-háromszorosára – kb. 20-35 százalékkal – növekszik; ha mindkét szülő atópiás, akkor négy-ötszörösére nő a kockázat. Abban az esetben, ha mindkét szülő azonos típusú allergiás megbetegedésben szenved, például asztmája vagy szénanáthája van, az utódok veszélyeztetettsége elérheti az 50-70 százalékot is. Akkor is fokozott azonban a kockázat, ha a szülőknek ugyan nincs allergiás megbetegedésük, de mindkettőjük családtagjai között előfordult ilyenfajta megbetegedés. Kétségtelen tény azonban az is, hogy az atópiás gyermekek egyharmadának családjában nem volt senkinek allergiája.

Hogyan csökkenthető a kockázat?

Az kétségtelen, hogy az allergiás hajlam öröklődik, ez azonban nem jelenti azt, hogy az allergiás megbetegedés kialakulása elkerülhetetlen.

A megelőzés arra irányul, hogy már az élet korai szakában csökkentsük a gyermek környezetében a potenciális allergének, és az allergiás reakciót “beindító” faktoroknak a jelenlétét.

Az allergének táplálékkal az emésztőcsatornán vagy a légutakon át, illetve a bőrön keresztüli kontaktus útján jutnak be a szervezetbe. Ezért a megelőzésnek mind a táplálék-, mind a légúti, mind a kontaktallergia kivédésére kell irányulnia.

• A terhes anya étrendjének megszorítása nem bizonyult eredményesnek a születendő gyermek allergiás megbetegedésének kivédésében; a szükségtelen megszorítás hiányállapot kialakulását eredményezheti, ami a magzat megfelelő fejlődését is veszélyezteti, ezért ma már a szakemberek nem tanácsolják.
• Az viszont indokolt lehet, hogy semmilyen ételből ne egyen egyszerre túl nagy mennyiséget, étkezzen változatosan. Arra is vigyázni kell, hogy ne hízzon túl sokat, mert ez is megnövelheti a túlérzékenység kialakulásának a veszélyét.
• A terhes anya dohányzása kockázatnövelő tényező, s egyébként is ártalmas a magzatra (a nikotin érösszehúzó hatású, csökkenti a méhlepényben a keringést, rontja a magzat tápanyagellátását, a szén-monoxid és a szén-dioxid pedig rontja az oxigénellátást). Legjobb már a fogamzást megelőzően abbahagyni. A csecsemő környezete is legyen füstmentes, mert a passzív dohányzás is növeli az allergiára való hajlamot.
• Svéd vizsgálók kimutatták, hogy a poros, füstös levegő károsító hatása miatt gyárak közelében élő gyermekek között több az allergiás, mint a tiszta levegőjű területeken élők között. A légszennyeződés allergiakockázat-növelő hatását azzal is csökkenteni lehet, ha például a konyhában gáztűzhely helyett elektromos tűzhelyet használnak, ha erre nincs lehetőség, a gyakori szellőztetés is segít. A lakás gyakori porszívózása, a gondos takarítás, a nedves portörlés mindenképpen jó hatású. Háziállatok ne menjenek be a csecsemő szobájába!
• A szoptató anya – fokozott kockázat fennállása esetén – ne fogyasszon nagy allergiás potenciállal rendelkező ételeket (tej, tojás, hal stb.), vagy legalábbis csökkentse ezek mennyiségét, mert az allergének az anyatejben is megjelenhetnek. Ilyen esetekben a szoptató anya ne igyon többet napi 200 ml tejnél és ne egyen meg csak heti két tojást. Gondoskodni kell arról is, hogy az étrendi megszorítás miatt kieső tápanyagokat (például: fehérjét, kalciumot, vitaminokat) egyéb forrásból pótolják.
• Az anyatej az ideális táplálék a csecsemő számára. Nem tartalmaz idegen fehérjét, minél tovább tart a kizárólagos szoptatás, annál később következik be az allergén expozíció. Az anyatej védőanyagai csökkentik az idegen fehérjék allergiás potenciáját, s gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Védelmet nyújtanak a bélfertőzésekkel szemben, ennélfogva csökkentik a fertőzések kapcsán kialakuló allergia kockázatát. Javasolt a 4-6 hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás, s a szoptatás – a leválasztás megkezdése után is – lehetőleg egyéves korig folytatódjon. Ha nincs elegendő anyatej, az orvos speciális, úgynevezett hipoallergén, illetve hipoantigén tápszert fog ajánlani. A leválasztás fokozatosan történjen, és halasszuk el az új ételek bevezetését, ha beteg a csecsemő.
• Egyéves kor előtt ne kapjon olyan ételeket (például: tojás, hal, csokoládé), amelyek gyakran idéznek elő allergiás tüneteket. Mogyorót 3 éves kor előtt ne adjunk a kicsiknek.
• Minden fertőzés esetén fokozottan törekedni kell arra, hogy az allergéneket a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk vissza. Az első életév alatt végzett műtéti beavatkozás, antibiotikumos kezelés, légúti és bélfertőzés stb. is hozzájárulhat a túlérzékenység kialakulásához, ezért ha például a műtétet későbbre lehet halasztani, érdemes ezt megtenni. Vannak, akik a műtét időpontjának beütemezésénél azt is figyelembe veszik, hogy az lehetőleg ne pollenszezonban történjen.
• Tervezett terhességnél arra is érdemes gondolni, hogy ne pollenszezonban szülessen a csecsemő. Kevesebb az allergiás megbetegedés azoknál a gyerekeknél, akik a téli hónapokban születtek, és életük első hónapjait jól temperált szobában, tiszta levegőjű környezetben töltötték.

Az is igaz viszont, hogy a gyengébb higiénés viszonyok között élő gyerekek ritkábban allergiásak – ezt számos felmérés is kimutatta.

Nem könnyű megtalálni a középutat, hiszen szeretnénk megvédeni a gyermekeinket a fertőzésektől.

A környezet levegőszennyezettségének mértékéről és a pollenkoncentráció alakulásáról a védőnőtől és a háziorvostól tájékozódhatunk, de közlik a napilapok is.

Forrás: nepbetegsegek.hu http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/egeszseges-eletmod-klub/88/megvedhetjuk-gyermekunket-a-taplalekallergiatol

Szervezetünknek szüksége van a zsírbevitelre, de ma már szinte mindenkinek egyértelmű, hogy a túlzott zsírfogyasztás komoly veszélyekkel jár. Segítünk, hogy meg tudja tartani a megfelelő egyensúlyt. Kis mennyiségű  és megfelelő minőségű zsiradékra a szervezetnek szüksége van, hiszen egyebek mellett energiát biztosít a szervezet számára, szükséges a  zsírban oldódó vitaminok felszívódásához, hozzájárul az idegrendszer kialakulásához és a testhőmérséklet állandó szinten tartásához. A  túlzott  zsírbevitel azonban  jelentősen növeli az étrend energiatartalmát, elhízáshoz vezethet, ami növeli számos megbetegedés, például a szív- és érrendszeri elváltozások, valamint egyes daganatok és az időskori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ezért fontos a zsírbevitel mennyiségét szem előtt tartani, legfeljebb a napi összes energiabevitel 30 százaléka legyen.

Néhány tipp a a zsírbevitel csökkentésre:

• Egyen kevésbé zsíros ételeket. Különösen fontos ez a keveset mozgó, ülő foglalkozású emberek számára, hisz a zsiradék, legyen növényi vagy állati eredetű, a legnagyobb kalóriát  adó tápanyagunk.
• Testsúlycsökkentés  esetén  törekedni kell arra, hogy a megadott kalórián belül a zsírokat jobban korlátozzuk, mint a szénhidrátokat, előbbiek ugyanis jobban hizlalnak.
• Az állati zsírok helyett növényi zsiradékot használjon, napraforgó-, kukorica- vagy olívaolajat. Olyan olajokat és margarinokat válasszon, amelyek magasak egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban. A termékek címkéjéről tudakozódhat.
• Növényi eredetű zsiradékból is csak kis mennyiséget használjon. Fogyasztásuknál és felhasználásuknál vegye figyelembe, hogy az azonos mennyiségű növényi olaj és állati eredetű zsiradék energiatartalma megegyezik!
• Részesítse előnybe a zsírszegény ételkészítési  módokat, a gőzölést, a párolást, a grillezést, a fóliában, teflonedényben,  sütőzacskóban, fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben sütést, a kukta és egyéb párolóedények használatát. Rántás  helyett csökkentett  zsírtartalmú  tejföllel,  joghurttal habarja a leveseket, főzelékeket és egytálételeket.
• A látható zsiradékot távolítsa  el a húsról, szedje le a szárnyasok bőrét. Zsírtalanítsa az elkészült levest, pörköltet, paprikást: szedje le a felszínén összegyűlt zsiradékot. Húsok tűzdelésére a szalonna, a bacon helyett válassza az aromás zöldségeket, gyümölcsöket és a gombát. Húsok töltésére, a megszokott szalonnás,  májas töltelék  helyett  próbálja  ki a friss fűszernövényekkel ízesített  párolt  zöldségeket.
• Ne, vagy csak kis mennyiségben használja fel a hússzaftot vagy pecsenyelét ízesítéshez, mártások készítéséhez.
• Szendvicsekbe sovány csirke-,  pulykahúst, halat tegyen a zsírdúsabb szalámik helyett.
• Majonézes   mártások   helyett   készítsen  saját  maga  zöldfűszeres, kefires salátaönteteket.
• Nassolásnál a különböző chipsek, édes, vajas kekszek, csokoládék helyett válasza a friss és aszalt gyümölcsöket, müzliszeleteket. Vajas, töpörtyűs pogácsa   helyett süssön korpás-, túrós-, sajtos-, tökmagos-,  napraforgós  pogácsát. Vajas, vajkrémmel  töltött  süteményeket váltsa fel túrós, gyümölcsös, pudingos  édességekkel,  de ezeket is csak mértékkel fogyassza.
• Vásárláskor válassza  a  soványabb  húsokat  és húskészítményeket, a zsírszegényebb tej és tejtermékeket, az alacsonyabb zsírtartalmú margarinokat. Fagyasztott termékeknél ne az előre panírozott húsféleségeket válassza, vagy ha ilyet szeretne fogyasztani, a kínálatból a szárazon, sütőben, plusz zsiradék hozzáadása nélkül elkészíthető fomákat keresse.
• Halkonzervek közül válassza például a paradicsomosakat a saját olajában kínált termékek helyett, így sok kalória spórolható.
• Érdemes tudni, hogy majdnem minden élelmiszer tartalmaz rejtett zsiradékot. A  csokoládéban, a jégkrémben, az  édességekben, a zsiradékban sült szirmokban, a chipsekben, az olajos magvakban, a kolbász- és szalámifélékben, a felvágottakban és a sajtokban is van több-kevesebb zsír, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
• Próbáljon meg minél több halat enni, lehetőleg hetente  egyszer, amely legfőbb forrása a többszörösen telítetlen, esszenciális  omega-3 és omega-6 zsírsavaknak. Kerüljön terítékre, lehetőleg soványan elkészítve tonhal, szardínia, lazac, makréla, hering, a hazai halak közül főleg az 1 kilogrammos vagy az alatti tömegű folyami hal, például a busa.
• Figyeljen a koleszterinbevitelre! Érdemes tudni, hogy koleszterint csak az állati eredetű termékek tartalmaznak – azaz a hús- és húskészítmények, a tej- és tejtermékek. Különösen magas a koleszterintartalma a belsőségeknek, a tojássárgájának, a szárnyasok bőrének és a vajnak, ezért ezek fogyasztása csak ritkán, kis mennyiségben  ajánlott.

Forrás: egeszseg.hu http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/cukorbeteg-klub/73/a-zsiradekok

Bizonyára sokan döntenek úgy, hogy hirtelen formába hozzák magukat, akár a strandszezonra vagy egy különleges alkalomra. Mivel a legtöbben gyorsan szeretnének látványos eredményt elérni ezért ilyenkor drasztikusan csökkentik a kalóriabevitelüket. Általában ilyenkor az emberek a saját bőrükön tapasztalják meg, hogy ezek a kampányszerű diéták hosszútávon nem hoznak eredményt, sőt további testsúlynövekedéssel is járhatnak.

Éppen ezért érdemes elgondolkodni, hogy ha türelemmel állunk hozzá a testsúlycsökkenéshez és inkább a mértékletességre és a kiegyensúlyozott, rendszeres étkezésre helyezzük a hangsúlyt, hosszútávon jobb eredményeket könyvelhetünk el.

Az már talán közismert, hogy 1 kg súlyfelesleg (zsír) kb 7700 kcal-nak felel meg. A táplálkozási szakemberek ajánlása, hogy heti 1/2 kg-nál ne legyen több a tervezett testsúlycsökkentés, ami azt jelenti, hogy hetente 3850 kcal-val, azaz naponta 550 kcal-val legyen kevesebb a javasolt energiabevitel. Ezáltal biztosítható az egészséges mértékű, fokozatos testsúlycsökkenés.

Hogyan lehet mindezt  megvalósítani?

Nem nagy ördöngösség, igaz, feltételez némi ismeretet az egészséges táplálkozásról.

Gondolunk itt a napi többszöri étkezésre, a zöldségek, gyümölcsök, és a teljes őrlésű pékáruk fogyasztására. Higgyék el kis változtatásokkal nagy tettekre vagyunk, lehetünk képesek! Egy példán keresztül bemutatjuk, hogyan is lehetséges ez.

Az illusztrációnak szánt napi menüben az elfogyasztható ételek mennyiségét nem módosítottuk, a kalóriacsökkentést egyrészt a helyes nyersanyag-válogatással, másrészt a zsírszegényebb konyhatechnológia alkalmazásával értük el (a táblázatban eltérő színnel jelöltük a változtatásokat). Ezért első lépésben szánjunk egy kicsivel több időt a bevásárlásra, tanulmányozzuk át a címkére írtakat és csak utána válasszunk – kalóriaszegényebb, egészségesebb élelmiszereket, amelyek energiatartalmát az elkészítés során lehetőleg ne növeljük tovább.

Forrás: egeszseg.hu

Forrás: http://efi.kenezykorhaz.hu/cikkek/cukorbeteg-klub/62/500-kaloria-napi-minusz-ugyanannyi-etellel