JÓ ZSÍROK VS. ROSSZ ZSÍROK

Éveken át azt hallgattuk, hogy a zsírfogyasztás növeli a koleszterinszintet és számtalan egészségügyi problémát okoz, de ma már kutatások bizonyítják, hogy a zsír és zsír között is van különbség.

Míg a „rossz zsírok” tönkreteszik az étrendedet, és növelik bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát, a „jó zsírok” védik a szívet és jó hatással vannak az agyműködésre is. Sőt, az egészséges zsírok – mint pl. az Omega-3 – létfontosságúak a megfelelő fizikai és érzelmi jóléthez, és még a fogyást is elősegítik.

A zsír is egyfajta makrotápanyag. Csakúgy, mint a fehérjére és a szénhidrátra, erre is szüksége van szervezetünknek a vitaminok feloldásához, a szív és az agy egészségének védelméhez, és ebből is energiát nyer a testünk.

Koleszterinszint

A zsír szerepet játszik a koleszterinszint szabályozásában is.

A koleszterin egy zsíros, viasz-szerű anyag, amelyre a szervezetnek szüksége van a megfelelő működéshez. Ha túl magas a koleszterinszint, annak negatív hatásai lehetnek az egészségedre.

  • HDL koleszterin: ez a „jó” fajta koleszterin a vérben
  • LDL koleszterin: „rossz” koleszterin

 Az egészség kulcsa az LDL szint alacsonyan tartása, és a HDL magas szintjének megtartása.

Az LDL-koleszterin a vérben feldúsulva az erek falában rakódik le, ennek következtében érelmeszesedést okozhat.

„Jó” zsírok:

Amióta a zsír fontos részét képezi a táplálkozásnak, és egyre kevésbé népszerűek a low-fat diéták, sokkal jobban fókuszálunk a zsírbevitel minőségére is.

Egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírok:

  • Csökkentik az LDL-koleszterin szintet
  • Csökkentik a szívinfarktus és a stroke kockázatát
  • Csökkentik a vérnyomást
  • Szívritmusra is jó hatással van
  • Forrásai: avokádó, diófélék, mogyoróvaj, olíva, tofu, napraforgómag, szezámmag, tökmag, lenmag, szójabab, zsíros halak: lazac, tonhal, makréla, szardínia stb.

„Rossz” zsírok:

Transzzsír:

Ez a legrosszabb zsírfajta, hiszen nemcsak, hogy csökkenti a jó HDL-szintet, de növeli az LDL koleszterin szintjét is. A természetben csak kis mértékben fordul elő, leginkább mesterséges előállítás során keletkezik. Gyulladást okozhat, hozzájárul az inzulinrezisztenciához is.

Elsődleges forrásai: péksütemények, fánk, muffin, torta, pizza tészta, csomagolt snackek, margarin, és bármilyen termék, ami hidrogénezett vagy részben hidrogénezett növényi olajat tartalmaz.

Telített zsírok:

Bár nem annyira káros, mint a transzzsír, a telített zsír is képes megemelni az LDL koleszterin szintet, és negatívan befolyásolhatja a szív egészségét, így mérsékelten fogyaszd (a legtöbb táplálkozási szakértő azt javasolja, hogy a napi kalóriaadagod 10%-át ne haladja meg).

Elsődleges forrásai: vörös húsok, tej, tejszín, sajt, vaj, jégkrém, disznózsír, pálmaolaj

Esszenciális zsírok:

Nélkülözhetetlenek a sejtjeink számára, és fontos szerepet játszanak az ér- és az idegrendszer működésében. Sajnos a szervezetünk nem képes önmagában előállítani, így a táplálkozáskor kell bevinnünk őket. Az esszenciális zsírsavaknak két fontos alcsoportja van: omega-3 és omega-6 zsírsavak.

Az Omega-3 ereje:

Az omega-3 zsírsavak – DHA és EPA – jótékony hatásai közül a legismertebb a szív- és érrendszerre gyakorolt hatás, melyet az 1970-es években ismertek fel a kutatók.

Az Omega-3-ban gazdag étrend segíthet:

  • csökkenteni a depresszió, az ADHD és a bipoláris zavarok tüneteit
  • csökkenteni a szívbetegség, stroke és a rák kockázatát
  • támogatja a terhesség alatti egészséget
  • élesíti a memóriát, megszünteti a hangulatingadozásokat
  • csökkenti a demencia kialakulásának lehetőségét

A legjobb Omega-3 források:

Halak:

A legszéleskörűbben elérhető EPA és DHA források a különböző hidegvízi halfajtáka lazac, a hering, a makréla, a szardella és a szardínia.

Növényi források:

Alga, len, chia mag, kanola, dió, bab, kelbimbó, kelkáposzta, spenót

A zsír mennyisége az étrendünkben:

A napi energiamennyiségünk 25-30%-át próbáljuk meg zsírból biztosítani. Ha makrotápanyag szükséglettel számolsz, akkor 0,5-1g/testsúlykilogrammal kalkulálj. 1 gramm zsír = 9,3 kcal.

A megfelelő hormonműködés és idegrendszer miatt zsírok tekintetében van egy minimum mennyiség, ami alá nem mehet a fogyasztásod. Ez a nők esetében 30g, férfiaknál pedig 20g. Ha ennél kevesebbet viszel be, akkor a zsírban oldódó vitaminok nem tudnak hasznosulni a szervezetedben.

Forrás: https://www.egeszsegpalace.hu/jo-zsirok-vs-rossz-zsirok-37

Annyi zsírt felfalunk, hogy belehalunk

A felnőttek és a gyerekek napi ajánlott kalóriamennyiségének legfeljebb 10 százalékát kellene kitenniük a telített zsírsavaknak és mindössze 1 százalékát a transzzsíroknak – figyelmeztetett pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint a telített és a transzzsírok fogyasztásának visszafogásával csökkenthető a szívbetegségek kockázata. 

Az egyelőre csak javaslatként közzétett ajánlás célja, hogy megfékezzék a nem fertőző betegségeket – élükön a szív- és érrendszeri betegségekkel –, amelyek az évente világszerte bekövetkező 54,7 millió haláleset 72 százalékáért felelősek.

„A telített zsírsavak és a transzzsírsavak különösen nagy aggodalomra adnak okot, mivel nagy mennyiségben való fogyasztásuk összefügg a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával” – mondta Francesco Branca, a WHO vezető munkatársa, hozzátéve, hogy az elmúlt 15 évből származó tudományos bizonyítékokra alapozva fogalmazták meg mostani ajánlásukat.

Az ENSZ szakosított szerve, amely utoljára 2002-ben foglalt állást a témában, június 1-jéig várja a nagyközönség észrevételeit, amelyek nyomán várhatóan az év végén véglegesíti ajánlását.

A telített zsírok olyan állati eredetű élelmiszerekben fordulnak elő, mint a vaj, a tehéntej, a hús, a lazac és a tojássárgája, valamint néhány növényi eredetű termékben is, mint a csokoládé, a kakaóvaj, a kókusz és a pálmaolaj.

Egy aktív felnőttnek nagyjából 2500 kalóriára van szüksége naponta. „Ez azt jelenti, hogy körülbelül 250 kalóriányi telített zsírról beszélünk, ami egy kicsivel kevesebb mint 30 gramm telített zsírt jelent” – mondta Branca. Ennyi zsír nagyjából 50 gramm vajban, 130-150 gramm 30 százalékos zsírtartalmú sajtban, egy liter teljes tejben, vagy 50 gramm pálmaolajban található.

A transzzsírsavak természetes módon előfordulnak a húsokban és a tejtermékekben is, ám elsődlegesen iparilag állítják elő őket: megtalálhatóak a sült krumpliban, a fánkban, a rágcsálnivalókban és az éttermek, valamint az utcai árusok által gyakran használt, részlegesen hidrogénezett sütőolajokban és zsírokban.

A WHO ajánlása szerint a túlzott mennyiségű telített és transzzsírt többszörösen telítetlen zsírsavakkal, például hal-, repce- és olívaolajjal kellene helyettesíteni. „A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése és többszörösen telítetlen zsírsavakkal, vagy teljes kiőrlésű gabonákból nyert szénhidráttal való helyettesítése a koszorúér-betegség kockázatának jelentős csökkenésével áll összefüggésben” – írták a szakemberek.

Hangsúlyozták továbbá, hogy az egészségtelen súlygyarapodás elkerülése érdekében a napi zsírfogyasztásnak nem szabadna meghaladnia a napi kalória-bevitel 30 százalékát.

A mostani javaslat összhangban van a WHO egyéb, többek között a korlátozott cukor- és nátriumbevitelre vonatkozó ajánlásaival.

https://index.hu/tudomany/2018/05/04/annyi_zsirt_felfalunk_hogy_belehalunk/

MINDEN, AMIT A FEHÉRJÉKRŐL TUDNI SZERETNÉL

Amikor meghalljuk, azt a szót, hogy „fehérje”, mindenkinek rögtön egy óriási steak, egy energiaszelet, vagy hatalmas izmokat ígérő protein shake jut eszébe. A fehérje viszont ennél jóval több, és úgy gondolom, hogy a fehérjebevitel minősége éppen annyira fontos, mint a mennyisége.

Mi is a fehérje valójában?

A fehérje egy létfontosságú tápanyag a szövetek, sejtek és szervek építéséhez, karbantartásához és javításához. 20 aminosavból épül fel, ezek felelnek a testünk alap növekedéséért és energiaellátottságáért. Ezek befolyásolják a hangulatot, csökkenthetik a depresszió és szorongás tüneteit, javíthatják az általános kognitív funkciókat.

Két típusa van:

Állati eredetű fehérjék: A legegyszerűbben állati eredetű fehérjék fogyasztásával biztosíthatjuk a szervezetünk számára szükséges mennyiséget. Elsősorban az alacsonyabb zsírtartalmú fehérjéket részesítsük előnyben: hal, csirke- vagy pulykahús, tojás, tejtermékek

Növényi eredetű fehérjék: A növényi eredetű fehérjékből bizonyos aminosavak hiányoznak, így önmagukban nem biztosítanak teljes értékű fehérjét (kivéve, ha kombináljuk egymással). Legjobb fehérjeforrások: szója, lencse, sárgaborsó, bab.

A legtöbb állati eredetű fehérjeforrás minden olyan aminosavat biztosít, amire a szervezetünknek szüksége van, viszont a növényi eredetűek nem, de a változatos étrenddel elérhető a szervezet megfelelő aminosav ellátottsága.

Pozitív hatásai:

  • Megőrzi az immunrendszer és a szív egészségét
  • Javíthatja a hangulatot, növelheti a stressz ellenálló képességet
  • Segíti az egészséges testsúly fenntartását, extra energiát biztosít az edzések során
  • Elengedhetetlen a növekedéshez, izomgyarapításhoz, fejlődéshez

Mennyi fehérjére van szükségem?

Az átlagos ajánlott napi fehérje mennyiség egy felnőtt ember számára 0.8g/testsúlykilogramm, de persze ez a szám változik, ha fogyni, vagy izmosodni szeretnél, tehát ez a szám a minimum létfenntartásra elegendő csak. 1 gramm fehérje = 4,1 kcal.

Heti 3-4 edzés esetén az ajánlott napi fehérjebevitel 1,5-2g/testsúlykilogrammra nő, ennyi szükséges a fejlődéshez. Diéta esetén, mivel zsírt szeretnénk veszíteni, nem pedig izmot, szintén növeljük meg a fehérjebevitelünket nagyjából 2g/testsúlykilogrammra (mert a szénhidrátot vagy zsírt csökkented majd).

Jó minőségű vs. rossz minőségű fehérjék

Akkor támogatja a szervezetünket jól a fehérje, ha teljes értékű, azaz tartalmazza az esszenciális aminosavakat.

Próbáld meg az ételeidet te magad elkészíteni, mert ilyenkor garantált az étel tisztasága, azaz tudod, hogy mi kerül az asztalra. Gyakran a rendelt, vagy előre feldolgozott, konyhakész húsoknak nagyon magas a sótartalma, így magas vérnyomást és egyéb egészségügyi betegséget okozhatnak. Kerüld a sózott magvakat, dióféléket és próbálj meg alacsony nátriumtartalmú termékeket vásárolni.

Jó források: hal, baromfi hús, tejtermékek, bab, borsó, diófélék, magvak, tofu, szója

Protein porok, turmixok, szeletek

A legtöbb esetben a teljes értékű élelmiszerek fogyasztása tökéletesen biztosítja a szükséges tápanyagokat, azonban az életmódunk szempontjából előnyös lehet a fehérjeturmixok, protein szeletek fogyasztása is.

Erőnléti edzések után a gyors felszívódású fehérje fogyasztása ajánlott (20-25g), mert ezek biztosítják a legoptimálisabban a fejlődést, és az izomépítéshez szükséges aminosavakat.

Forrás: https://www.egeszsegpalace.hu/minden-amit-a-feherjekrol-tudni-szeretnel-35


TEGYEN FOGADALMAT, DE NE AKARJA MINDJÁRT MEGVÁLTANI A VILÁGOT!

Tudta, hogy azok, akik tesznek újévi fogadalmakat, tízszer nagyobb eséllyel változtatnak is életükön, mint azok, akik egyáltalán nem fogadkoznak év végén? Legalábbis a Scrantoni Egyetem kutatása szerint, amiből az is kiderült, hogy az emberek nyolc százaléka éri el kitűzött céljait, míg 49 százalékuknak hol összejön, hol nem. Ha ön is a sikeresebbek közé szeretne tartozni, görgessen tovább hasznos tanácsokért!

Éljen egészségesebben!

„Amikor az életmódváltás elsődleges célja a súlyvesztés, tipikus hiba, hogy túl sokat akarunk egyszerre, ami aztán felülírja kapacitásunkat vagy kitartásunkat, így ki is ábrándulhatunk az egészből. Nem jó ötlet például teljesen kiiktatni a szénhidrátokat, hiszen a kiegyensúlyozott étrend nélkülözhetetlen elemei a zöldségek és gyümölcsök, amibe sok elszánt fogyókúrázó talán bele se gondol. Mások elhatározzák, hogy este 6 után már nem esznek semmit, pedig ahhoz, hogy a vércukorszint egyenletes maradjon, és reggel ne falással indítsuk a napot, érdemes vacsorára lassan felszívódó szénhidrátban gazdag ételt fogyasztanunk” – javasolja Török Eszter dietetikus. „Ha tudatosan figyelünk a táplálkozásra ahelyett, hogy ész nélkül koplalunk és edzünk, akkor hosszú távon is eredményes és sikeres életmódot alakíthatunk ki. Ha pedig nem kiiktatjuk kedvenc ételeinket, hanem inkább türelmesen kísérletezünk és megreformáljuk azokat, akkor szenvedés helyett egy izgalmas folyamat lesz az életmódváltás, az ízek újraértékelésével ráadásul megtanulunk minőségi ételeket szeretni és mértéket tartani” – fűzi hozzá Török Eszter.

Talán elcsépelt trükk, de a szakértők szerint is működik a hűtőszekrényen virító fotó egykori önmagunkról vagy egy számunkra ideális alakról. „A sóvárgásért felelős primitív agyi központ igen fogékony a vizuális hatásokra, ezért nehezebb helyzetekben is segíthet jó döntést hozni egy-egy motiváló kép – legyen szó fogyókúráról, készségek elsajátításáról vagy spórolásról” – nyilatkozta a WebMD-nek Christopher Willard, a Tufts Egyetem munkatársa.

„Nagyon fontos, hogy reális legyen a célunk. Ne akarjunk 3 hét alatt 15 kilótól megszabadulni, vagy az eddigi inaktív életmódunk után heti 10 órát edzeni. Ha valaki csak most kezdene el mozogni, akkor januárban járjon el hetente egyszer, februárban kettő, márciustól pedig heti három alkalommal edzeni. A lényeg a fokozatosság. Mielőtt azonban belevágnánk, gyűjtsünk magunk köré olyan barátokat, akik tudnak támogatni, esetleg velünk tartani ezen az úton, így a motiváció is tovább fennmarad” – javasolja Erdei Lilla személyi edző és dietetikus. Fogadja meg tehát, hogy ezentúl nem hallgat azokra az ismerősökre, akik visszahúzzák vagy azt mondogatják, hogy ugyan már, tavaly sem jött össze, kár a gőzért!

Soha nem késő

“Ne legyen kifogás az sem, hogy én már túl öreg/gyenge vagyok az életmódváltáshoz, hiszen rengeteg időskori betegség kialakulását elkerülhetjük, ha lehetőségeinkhez mérten minél többet mozgunk és megfelelően táplálkozunk. A demenciák közül például az Alzheimer-kór előfordulási gyakorisága emelkedő tendenciát mutat, és mivel nincs még ismert hatékony gyógymódja, a megelőzésre kell összpontosítani. Az utóbbi évek kutatásaiból kiderült, hogy agyunk igen nagy plaszticitási képességgel rendelkezik, amit egészséges táplálkozással és mozgással, folyamatos mentális stimulálással, minőségi és mennyiségi alvással, a stresszhelyzetek megfelelő kezelésével, valamint a transzzsírok, az alkohol és a dohányzás kerülésével befolyásolhatunk” – mondta a Díványnak dr. Forrai Márta háziorvos és természetgyógyász.

Legyen egy új hobbija vagy tanuljon nyelveket!

Ahelyett, hogy tévézéssel vagy céltalan online böngészéssel üti el szabadidejét, elevenítsen fel egy régi hobbit vagy kezdjen bele egy teljesen új projektbe, amivel összekötheti a kellemest a hasznossal. Nemrég írtunk arról, hogy mennyire jó hatással van közérzetünkre és szellemi fejlődésünkre egy olyan, látszólag unalmasnak tűnő hobbi is, mint a horgolás. Ha pedig inkább más kultúrák és nyelvek érdeklik, gondoljon arra, hogy egy idegen nyelv elsajátítása nemcsak a kommunikációs készségeket fejleszti, de a munkahelyi célok, egy jobb pozíció vagy álláslehetőség is múlhat rajta.

„Vannak, akik azt hangoztatják, hogy dolgozzunk a gyenge pontjainkon és próbáljuk fejleszteni azokat, ami tapasztalataim szerint nem egy nyerő stratégia. Hiába javítgatunk ugyanis gyengeségeinken, mindig lesz valaki, aki jobb nálunk. Az erősségeinkből viszont tényleg nagy hasznot húzhatunk, ezért inkább arra kellene minél több időt szentelnünk, hogy azt az oldalunkat fejlesszük, amiben igazán jók vagyunk. Sokan azt gondolják, hogy ha jó szándékkal rámutatnak a ballépéseinkre és a hibáinkra, azzal támogatnak. De az az igazság, hogy mi is pontosan tudjuk, mikor nem sikerült a legjobban a túrós rétes. Szóval a nyelvtanulóknak érdemes megfogadniuk, hogy idén nem hallgatnak a negatív kritikákra” – mondta a Díványnak Szalai Gabriella, az AngolNyelvTanítás.hu alapítója.

„Egy idegen nyelv elsajátítása jól felépített rendszert és rendszerességet igényel. Hónapról-hónapra fel kell adnunk magunkból valamit ahhoz, hogy egy új dolog beleférjen az életünkbe. A kérdés az, hogy kinek mi az az egyetlen dolog, amit ebben a hónapban feladna” – fűzte hozzá a szakértő. Ön gyakorolna esténként egy órát a kedvenc sorozata helyett? Vagy gondolt már arra, hogy eredeti szinkronnal nézze a külföldi filmeket? A tapasztalatok szerint beválik.

A január a lehető legrosszabb időzítés

Statisztikailag sem a legjobb időszak az új szokások bevezetésére az év legeleje, hiszen az ünnepi hangulat és lazítás után egyébként is sokkal nehezebb visszarázódni a hétköznapokba. A hideg, szürke és lehangoló időjárás miatt erőtlennek és motiválatlannak érezhetjük magunkat, hogy változtassunk megszokott rutinjainkon, ráadásul a nyár ilyenkor még mindig fényévekre van, ezért kényelmesebb azt hajtogatni, hogy ráérünk arra még. „Sokkal egyszerűbb nagy terveket szövögetni, amikor körülöttünk mindenki más is így tesz, aztán a január úgy telik el, mintha meg sem fordult volna a fejünkben az “új év, új élet gondolata”, vagy éppen a nagy kezdeti hajrá vezet hamar kudarcokhoz. A legjobb időzítés az életmódbeli változtatásokhoz a nyár vége, ősz eleje, amikor minden sokkal mozgalmasabb és a körülmények is motiválóbbak – szemben a téli hónapokkal, amikor olyan érzésünk van, mintha megállt volna az idő” – írja Cheryl Muir életmód tanácsadó a Huffington Post oldalán.

Amire figyeljen

Ha ön mégis nagyon elkötelezett, lehetőleg néhány hét alatt elérhető célokat tűzzön ki maga elé, hogy nyomon követhesse a fejlődést. Csizmadia Dóra Dalma pszichológus jó néhány olyan szempontot említ honlapján, amit érdemes figyelembe vennünk, hogy betarthassuk a fogadalmakat.

1. Nemcsak teljesítmény alapú lehet egy fogadalom, hanem azt is megfogadhatjuk, hogy többet pihenünk és a családunkra több időt szánunk a munka mellett.

2. Egy fogadalom fontos funkciója, hogy egyről a kettőre jussunk, fejlődjünk, büszkék lehessünk magunkra, ezért olyat válasszunk, amitől ezt érezhetjük.

3. Ha külső elvárásoknak szeretnénk megfelelni, akkor lehet, hogy nem tudjuk hosszú távon betartani a magunknak tett ígéretet. A kitartáshoz szükséges, hogy mi magunk akarjuk megvalósítani az adott célt.

4. Közelíthetünk az én-ideálunkhoz is, vagyis ahhoz, hogy milyenek szeretnénk lenni, hiszen az önbizalmat növeli, ha a jelenlegi énünk és ideális énünk “közeledik” egymáshoz, ezt pedig mi alakítjuk.

5. Fontossági sorrendben haladjunk, mert az általunk legjelentősebbnek tartott célért tudjuk a legtöbbet tenni, leginkább az hoz sikert.

6. Három célnál többet ne tűzzünk ki egyszerre.

7. Reális, elérhető célokat fogalmazzunk meg!

8. Konkrétan fogalmazzuk meg, hogy mit jelent, ha megvalósul, pontosan mit várunk magunktól, mivel lennénk elégedettek?

9. Érdemes fokozatokban, lépésekben gondolkodni, és kidolgozni a célunk felé vezető utat. Ne “minden vagy semmi” alapon nézzük az elkövetkezendő heteinket.

10. Könnyebbé teszi az utat, ha előre kitűzött időszakonként megjutalmazzuk magunkat.

11. Segíti a megvalósítást, ha határidőket tűzünk ki magunk elé.

12. Egy új szokás 21 nap alatt alakul ki. Érdemes elhatározni, hogyha néha meg is akadunk vagy hibázunk, a 21 napot mindenképpen végigcsináljuk azért, hogy lássuk az eredményt.

13. Ha hibázunk, folytassuk onnan, ne adjuk fel, adjunk időt magunknak a váltásra.

14. Újra és újra erősítsük meg a motivációnkat, gondoljuk át, hogy mit miért csinálunk, mi tudja fenntartani a kitartásunkat.

15. A korábbi sikereinkből erőt meríthetünk.

16. Segít, ha valakivel összefogunk, és együtt haladunk a célunk felé.

17. Gyűjthetünk másoktól is tapasztalatot. Hogyan csinálták, akiknek már sikerült?

https://divany.hu/eletem/2016/01/02/tegyen_ujevi_fogadalmat_de_ne_akarja_mindjart_megvaltani_a_vilagot/

ATTÓL, HOGY EGÉSZSÉGES ÉTELEKEN ÉL, MÉG SIMÁN HÍZHAT

Magától értetődő, hogy ha fogyni szeretnénk, a feldolgozott élelmiszereket és gyorsételeket jobb minőségű fogásokra, a hűtő tartalmát pedig minél frissebb összetevőkre cseréljük le. Egy új tanulmány szerint azonban, amikor egészségesnek vélt ételeket eszünk, hajlamosak vagyunk az ajánlott adagnál jóval többet fogyasztani azokból, így a végén még hízhatunk is, amikor épp súlyvesztésre számítunk.

A szakértők szerint az élelmiszerek címkéjén szereplő olyan – sokszor megtévesztő – kifejezések, mint az „energiaszegény”, a „csökkentett zsírtartalmú” vagy a „cukormentes” hozzájárulnak az egészséges élelmiszerek bűntudat nélküli mértéktelen fogyasztásához, és így az elhízáshoz.

A Cornell Egyetem és a Gröningen Egyetem kutatói egy sor vizsgálatot végeztek fiatal felnőttek bevonásával, hogy kiderítsék, milyen kapcsolat van étkezési szokásaink és a között, hogy mennyire véljük (hízás szempontjából) ártalmatlannak az általunk gyakran fogyasztott ételeket.

Az első felmérés során ötven egyetemi hallgatónak tettek fel olyan alapvető kérdéseket, hogy mennyire tartanak egészségesnek bizonyos ételeket, és mennyire éreznék magukat jóllakottnak azok elfogyasztása után. A kísérlet vezetői azt találták, hogy minél egészségesebbnek bélyegeztek meg a résztvevők egy ételt, annál kevésbé találták azt laktatónak.

A második fordulóban 40 fiatal éhségszintjét mérték meg egy sütemény elfogyasztása után, amit az alanyok egy részének egészségesnek, a többieknek pedig egészségtelennek írtak le. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy miként befolyásolja az étel leírása az éhségszintet.

Végül egy 72 főből álló csoport viselkedését vizsgálták valóságos helyzetben: miután az alanyok egy étteremben ebédet rendeltek, egy rövidfilmet játszottak le nekik, hogy megfigyeljék, van-e összefüggés a film és az elfogyasztott ételmennyiség között.

Mindhárom vizsgálat eredményei igazolják, hogy amikor kevésbé hizlalónak vélünk egy ételt, hajlamosak vagyunk az ajánlott adagnál jóval többet fogyasztani belőle. „Az utóbbi években elterjedt egészséges élelmiszercímkék ironikus módon mintha hozzájárulnának az elhízáshoz – ahelyett, hogy csökkentenék annak mértékét”- jegyezte meg Brian Wansink professzor, a tanulmány vezető szerzője.  

Éppen ezért kell odafigyelnünk, hogy a tápanyagban gazdag élelmiszerek közül reggelire például a lassan felszívódó szénhidrátokat fogyasszuk – hogy tovább tartson a teltségérzet – nassolni valónak pedig válasszunk mogyoró- és dióféléket, amikből tényleg nem kell sok, hogy az ember jóllakjon. 

https://divany.hu/eletem/2016/01/07/attol_hogy_egeszseges_eteleken_el_meg_siman_hizhat/

MIÉRT KÍVÁNOM ANNYIRA A GYORSKAJÁT?

Német tudósok szerint, ha alváshiányban szenvedünk, kevésbé tudunk ellenállni a junk food kísértésének, és könnyebben elcsábulunk az elhízáshoz vezető gyorsételek és édességek irányába.

A Kölni Egyetem idegtudományi kutatócsapata azt vizsgálta, miként dolgozza fel agyunk az evéskor kapott ingereket, és vajon milyen kapcsolat lehet elménk bizonyos állapotai és aközött, hogy éppen milyen ételeket kívánunk meg – számol be cikkében a The Guardian. Jan Peters professzor, a kutatás társvezetője szerint vizsgálataik bebizonyították, hogy fáradt, kialvatlan állapotban kevésbé vagyunk kritikusak az általunk fogyasztott ételek iránt.

Egy átvirrasztott éjszaka után kelendőbbek a gyorsételek

A tudósok harminckét, 19 és 33 év közötti férfit vontak be vizsgálataikba, akiknek ugyanazt a vacsorát tálalták fel, mely tésztából és borjúhúsból, egy almából, illetve egy eperjoghurtból állt. Ezután a résztvevők felét egy alvásvizsgáló készülékkel testükön hazaküldték aludni, míg a többiek egész éjszaka ébren maradtak, különböző játékokkal elfoglalva magukat.

Másnap reggel az összes résztvevő étvágyát és éhségszintjét, továbbá huszonkilenc alany esetében vércukrukat és bizonyos, a stresszel és az éhséggel összeköthető hormonjaik szintjét is megmérték a kutatók. Ezután mindegyiküknek képeket mutattak a tudósok, melyeken huszonnégy különböző gyorsétel vagy édesség, illetve huszonnégy nem ehető használati tárgy, például egy sapka vagy egy bögre volt látható, majd az alanyoknak válaszolniuk kellett, hogy mennyit áldoznának az adott tárgyra nulla és három euró között.

Miután megállapodtak egy lehetséges árban, a tudósok a résztvevők agyát funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI-vel) tapogatták le, miközben arról érdeklődtek, vajon a kialkudott áron megvennék-e a szóban forgó dolgokat. Ezzel a kutatók feltérképezhették, hogy milyen agytevékenység zajlik le valakiben, mikor amaz meglátja az adott étel vagy tárgy képét. Egy héttel később a vizsgálatot megismételték, felcserélve az alvó és az ébren maradó csoport tagjait egymással.

Hamburgert! Most!

Az eredmények azt mutatták, hogy habár az összes kutatásban részt vevő személy ugyanannyira volt éhes felkelés után, illetve vércukor- és hormonszintjük is hasonló volt. Mégis, azok, akik egész éjjel nem aludtak, jóval nagyobb összegeket voltak hajlandóak kínálni az egyes gyorsételekért és édességekért, továbbá vérükben nagyobb mennyiségben fordult elő a des-acyl ghrelin nevezetű peptid, mely az „éhséghormonnak” becézett ghrelinnel összefüggő anyag, bár funkcióját egyelőre még nem ismerik a tudósok.

Az fMRI-vizsgálatok pedig arra derítettek fényt, hogy az alváshiánnyal küzdő alanyok esetében az érzelmi reakciók feldolgozásában fontos szerephez jutó amigdala nevű agyi neuroncsoport, továbbá a fogyasztást szabályozó hipotalamusz is nagyobb mértékben aktivizálódott mikor különböző ételek képét mutatták nekik, mint az éjszakát átdurmoló társaik esetében.

A tudóscsapat ellenben nem talált közvetlen kapcsolatot a résztvevők megnövekedett szintű des-acyl ghrelinje, illetve agyuk fentebb vázolt funkcióváltozásai között. Ennek oka a kutatók szerint talán az, hogy az alanyok mindegyike erősen éhes volt, függetlenül attól, hogy aludtak-e vagy sem az éjszaka. Mindez arra mutathat rá, hogy nem kizárólag hormonális okok állnak a különböző ételek által kiváltott ingerekre adott agyi reakcióink hátterében.

Christian Benedict, a svédországi Uppsalai Egyetem munkatársa szerint német kollégáinak vizsgálata azt bizonyítja, hogy ha nem alszunk eleget, agyunknak több energiára van szüksége a működéshez, ezért olyan impulzusokat küld számunkra, melyek az evésre ösztönöznek, ahelyett, hogy a mérlegelésre pazarolná energiáit.

Benedict szerint ellenben a vizsgálat eredményei annyiból kifogásolhatóak, hogy a kutatók igencsak kisszámú mintaalannyal dolgoztak, továbbá az ételekről készült képek szemlélése közben nem vettek tőlük vérmintát. Emellett a német egyetem munkatársai azt sem vizsgálták, hogyan reagál valaki az egészséges ételekre, amit érdemes lehetne összehasonlítani a gyorskajákra adott agyi válaszokkal.

Azt is érdemes továbbá megjegyezni, hogy elhízásunknak a kialvatlanságon kívül számtalan oka lehet, például a mozgásszegény életmód vagy az egészséges táplálkozás hiánya, jelen kutatás csupán ezen globális probléma egyetlen potenciális aspektusával foglalkozik.

https://divany.hu/vilagom/2019/01/01/vonzobb-gyorskaja-ha-nem-alszunk-eleget/

Összefüggést találtak a reggeli kihagyása és az érelmeszesedés között

A reggeli kihagyása és az érfalak vastagodása, merevvé válása, vagyis az érelmeszesedés kockázata között találtak összefüggést spanyol és amerikai tudósok – írja az MTI.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a reggelizés segít egészségesebbé válni többek között azzal, hogy hozzájárul a normális testsúly és koleszterinszint megtartásához. Más kutatások a reggeli kihagyását és a szívkoszorúér betegségeit hozták összefüggésbe. A Journal of the American College of Cardiology szaklapban hétfőn közölt tanulmány szerzői vizsgálták először a nem reggelizés és a korai érelmeszesedés kapcsolatát.

Madridi kutatók olyan férfiakat és nőket kértek fel a vizsgálatra, akiknek sem szív- és érrendszeri, sem vesebetegségük nem volt. Étkezési szokásaikat kérdőívvel mérték fel, reggelijük alapján három csoportba sorolták őket: az egyikbe azok tartoztak, akik napi energiabevitelük kevesebb mint öt százalékát fogyasztották reggel, őket nem reggelizőknek nevezték, a másodikba azok, akik keveset, a napi energiabevitel 5-20 százalékát, a harmadikba kerültek, akik ennél többet ettek reggel, őket nevezték reggelizőknek. A 4052 résztvevő 2,9 százaléka nem reggelizett, 69,4 százaléka keveset evett reggelire, 27,7 százaléka reggelizett.

Az érszűkület gyakoribb volt a nem és a keveset reggelizők körében. A nem reggelizőknek volt a legnagyobb derékbősége, testtömegindexe, vérnyomása, vérzsír- és éhgyomori vércukorszintje. A nem reggelizők nagyobb valószínűséggel éltek egészségtelen életet, fogyasztottak helytelen étrendet, gyakoribb volt köztük az alkoholfogyasztás és a dohányzás.

A kutatók nem zárják ki a fordított ok-okozati viszonyt, vagyis azt, hogy a túlsúlyos emberek fogyni akartak, ezért nem reggeliztek.

“Lehet, hogy a reggeli kihagyása az egészségtelen életmód egyik jelzője, és az utóbbi okozza az érszűkületet, ami hasznos információ a páciensekkel foglalkozó szakemberek számára” – mondta José L. Penalvo, a tanulmány egyik szerzője. “Akik általában nem reggeliznek, azok valószínűleg egyébként is egészségtelen életmódot folytatnak” – mutatott rá Valentin Fuster, az egyik szerző, a Mount Sinai szívkórház vezetője, a szaklap főszerkesztője.

https://index.hu/tudomany/egeszseg/2017/10/04/osszefuggest_talaltak_a_reggeli_kihagyasa_es_az_erelmeszesedes_kozott/

A jó és a rossz koleszterin

Az alábbi írásból megismerheted a jó és a rossz koleszterint, a magas koleszterin hátrányait, valamint ötleteket kaphatsz a koleszterinszint csökkentéséhez. Jól hangzik? Vágjunk bele!

Túlzás azt állítani, hogy a koleszterin mindenképpen ártalmas. Ugyan szinte mindenki tudja, hogy részben ez felelős a szív- és keringési betegségekért, de csak nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy miért is nélkülözhetetlen a koleszterin az egészséghez.

1. A koleszterin

A koleszterin fontos és szükséges része a testednek, ez építi fel a sejtmembrán egy részét, és segíti számos hormon termelését. Sok koleszterin a táplálékból származik (például marha- és sertéshús, szárnyasok, hal, sajt, tojássárgája), de a legtöbb a májban, telített zsírból képződik. A koleszterin megtalálható az agyban, a mellékvesében, és az idegrostok hüvelyében, burkában is.

Érdekességek a koleszterinről:

  • A bőrben a nap ultraibolya sugarainak hatására D-vitaminná alakul át.
  • Segíti a szénhidrátok anyagcseréjét (minél több szénhidrátot fogyasztunk, annál több koleszterin termelődik).
  • Elsődleges forrása az életfontosságú mellékvese-szteroid-hormonoknak, mint a kortizonnak és a nemi hormonoknak.

2. A rossz (LDL) és a jó (HDL) koleszterin

Az újabb kutatások kimutatták, hogy a koleszterin különbözőképpen viselkedik, attól függően, hogy milyen fehérjéhez kötődött. A lipoproteinek azok a fehérjék, amelyek a vérben a koleszterint szállítják. A kis sűrűségű lipoproteinek (LDL = low-density lipoprotein) a vér koleszterintartalmának 65%-át, a nagyon kis sűrűségű lipoproteinek (VLDL = very-low-density lipoprotein) a koleszterin 15%-át szállítják, és feltehetően ezek függenek össze a szívbetegségekkel és a keringésrendszeri problémákkal.

Számos faktor emelheti a vér koleszterinszintjét, az egyik legjelentősebb az elhízás, ami a mozgáshiánynak és az elfogyasztott telített zsírsav mennyiségének a következménye.

A nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL = high-density lipoprotein) azonban, amelyek a koleszterin 20%-át szállítják, úgy látszik, ellentétes hatásúak. A HDL főleg lecitint tartalmaz, amelynek detergens hatása feltöri a koleszterint, és így könnyen szállíthatja a vérrel anélkül, hogy eltömítené az artériákat. Elvileg minél magasabb valakinek a HDL-szintje, annál kisebb az esélye arra, hogy szívbaj tünetei alakulnak ki.

A tanulmányok azt bizonyítják, ha felváltod a telített zsírsavakat telítetlen zsírsavakkal, akkor csökkentheted a rossz LDL-szintet.

Egyébként, amit elfogyasztol, csak kis hatása van az LDL-szintre; ha több koleszterint eszel húsból, tojásból, tejtermékekből, tengeri ételekből, a máj kevesebbet termel. Ez tartja meg a vér állandó koleszterinszintjét.

3. Magas koleszterinszint

Az alábbi tényezők járulnak hozzá a magas koleszterinszint kialakulásához, mivel tartósan növelik a koleszterin mennyiségét a vérben. Ezért az alábbi tényezőket mindenképpen kerüld, ha lehetséges:

4. A magas koleszterinszint csökkentése

Az alábbi ételek és étrend-kiegészítők csökkentik a koleszterinszintet a vérben, ezért ezeket érdemes rendszeresen fogyasztani:

5. Összefoglalás

Végezetül érdemes még megemlíteni a sokat támadott tojással kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban, ahol ma fele annyi tojást fogyasztanak, mint 1945-ben, a szívrohamok előfordulása mégsem csökkent ezzel összehasonlítható mértékben.

Hiába tartják veszélyesnek a tojást, a tojás nélküli étrend ugyanolyan egészségtelen lehet, mivel a tojásban nemcsak a legtökéletesebb összetételű fehérje-komplex található, de lecitint is tartalmaz, ami elősegíti a zsírok hasznosulását. És ami a legfontosabb, növeli a jó koleszterin (HDL) szintjét.

Szóval csak óvatosan a koleszterin általános megbélyegzésével a továbbiakban!

Forrásjegyzék

Anita Bean: Modern sporttáplálkozás, Gold Book, 2007.
Robert C. Atkins: Dr. Atkins’ Vita-Nutrient Solution: Nature’s Answer to Drugs, Touchstone; 1st Fireside Ed edition, 1999.
Robb Wolf: Paleolit megoldás – Az ősi, emberi étrend, Scolar Kiadó, 2012
Wikipedia, http://en.wikipedia.org/wiki/Cholesterol

Forrás: https://dietless.hu/jo-es-rossz-koleszterin/

GYORS, DE MELEG REGGELIK ROHANÓS HÉTKÖZNAPOKRA

A tápláló, meleg reggeli nem luxus, és nem csak az időmilliomosoknak jár. Ha eddig azt hitted, hétköznap ezt csak a Martha Stewart kaliberű háziasszonyok tudják megvalósítani, tévedtél. Körülbelül 15 perc alatt te is gondoskodhatsz róla, hogy gyereked jóllakottan és feltöltődve induljon az iskolába.

A reggeli még mindig a nap legfontosabb étkezése: kordában tartja a vércukor-ingadozást és energiával tölt fel egész délelőttre. Mindez pedig létkérdés az iskoláskorúak számára is. A családdal közösen eltöltött, pár perces közös étkezés után pedig mindenkinek jobban indul a napja. 

Az ideális reggeliben a fehérjék és a szénhidrátok kiegyensúlyozott arányban szerepelnek, előbbi energiát ad a gyereknek délelőttre és hosszú távú jóllakottságot biztosít, utóbbi pedig az agyműködés serkentéséért felel. A meleg reggeli még többet tud: kíméletesen indítja be az emésztést, és felpörgeti az anyagcserét. Ráadásul, ha már meleg ételt teszel az asztalra, jobban megadod a módját az étkezésnek, esetleg terítesz is, és nem cipőhúzás közben kap be a gyerek sem valamit. Az alábbiakban mutatunk néhány olyan ételt, amelyek megfelelnek a fenti kritériumoknak, bónuszként pedig bármelyikükre essen is a választás, 15 percnél nem kerül többe az elkészítésük sem. 

Zabpehely variációk

A zabpehely tökéletes reggeli. Tele van rosttal, növény létére a fehérjetartalma sem elhanyagolható, könnyen emészthető, ugyanakkor hosszú időre telítettséget okoz. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az elkészítése sem igazán kerül több időbe, mit kibontani a szokásos cukros pelyhet és nyakon önteni tejjel. A gyerekek is szeretni szokták, főleg az édesebb verziókat – tegyél hát a kedvükre úgy, hogy sutyiban még egészséges is, amit kapnak!

  • Alap kása. Felejtsd el a főzést! Egyszerűen forralj vizet, öntsd nyakon a zabpelyhet (egy bögrét tegyél háromnegyedig zabpehellyel, töltsd fel teljesen vízzel, majd keverd meg) és várj néhány percet. Hamarosan kellemesen gumis állagú kását kapsz. Persze megfőzni sem kerül sokkal több időbe, ebben az esetben a forrásban lévő vízbe öntve érdemes kicsit még kevergetni – nagyon hamar eléri a megfelelő textúrát. Ezt már ízesítheted mézzel, egészséges édesítőszerekkel, turbózhatod magvakkal, különféle fűszerekkel a gyömbértől a szerecsendión át a vaníliáig. A lehetőségek száma tényleg végtelen. Egy hűvös őszi reggelen nem is kell ennél jobb comfort food. További inspirációkat itt találsz.
  • Zabos smarni. Bár nem ezen a néven találtuk a receptet egy korai reform szakácskönyvben, leginkább a császármorzsához hasonlít ez a villámgyors és egészséges fogás. Egy főre 2 tojás, hat evőkanál zabpehely és ízlés szerinti méz, vagy más édesítő szükséges hozzá. A tojást, a mézet és a pelyhet lazán habard össze, várj 1-2 percet, és a sűrű masszát öntsd forró, vajjal kikent serpenyőbe. Ha az egyik oldala kész (1-2 percnél nem több idő), fordítsd meg és kezdd el sütni a másik oldalát is, közben hasogasd nagyobb darabokra. Magában, vagy savanykás lekvárral isteni, biztos, hogy kérnek még belőle a gyerekek. Ha nem aprítod, hanem egyben sütöd, és utána vágsz nagyobb szeleteket, akkor a gyerekek az iskolába is simán el tudják vinni.

Pékáruk melegen

Elég néhány perc a sütőben, a grillen, vagy a serpenyőben és a legegyszerűbb pékáruból is tápláló, meleg reggelit készíthetsz.

  • Kalácspirítós. Olyan egyszerű, amilyen a neve és épp annyira imádnivaló is. Sima kalácsot piríts meg pirítóban vagy sütőben, és pakold meg mindennel, amit jónak látsz. Gyümölcs, túró, méz, sűrű ( pl. görög) joghurt, mogyoróvaj, házi lekvár, lehetőleg minél többféle egészséges dolog, többféle rétegben. A sós variációk is nagyon finomak, remekül harmonizálnak a kalács édeskés ízével.
  • Bundás kalács. A kalácsot forgasd meg tojásban, de bő olaj helyett kevés vajban süsd néhány percig mindkét oldalát. Ha kész, fahéjjal megszórhatod, és erre is mehet minden, ami tápláló. Ezt nem kell annyira túltolni, a tojás miatt egyébként is laktat. Egy csésze teával és pár szem gyümölccsel tökéletes, és pár perc alatt isteni illattal lengi be a lakást.
  • Becsukós szendvics. Nem biztos, hogy így hívod, de az igen, hogy már találkoztál azzal az okos szerkezettel, ami egyszerre süti alul és felül is a melegszendvicsedet, és amit a legtöbb helyen szendvicssütőnek becéznek. Tudod, amiben rögtön két kenyeret tapasztasz egymáshoz. Ugye, hogy a legjobb találmány? Magát a szendvicset akár előző este is elkészítheted (legyen minél változatosabb a tartalma, a teljes kiőrlésű pékárut többféle sajttal, sonkával, sok-sok zöldséggel turbózd), a hűtőben elkezdenek összeérni az ízek. Reggel csak berakod a sütőbe, és pár perc alatt finom és meleg ételt kapsz. Friss salátával az igazi, és a meglepő az, hogy hidegen is jó, tehát mehet akár az uzsonnás táskába is.
  • Gyors pizza. Ha tartasz otthon pita lapokat és esetleg némi paradicsomszószt, reggel percek alatt házi pizzát adhatsz a srácoknak. Vágd félbe a pitát, kend meg szósszal és jöhet rá a sok finom feltét. Mivel a tésztának nem kell sülnie, percek alatt kész. Salátával ez is szuper!

Minden, ami tojás

A tojás igazi adu ász, ha a gyors és finom reggelik előállítása a cél. Ezerféleképpen elkészíthető és mindenhogy finom, ma épp megint úgy tudjuk, hogy nagyon egészséges is.

  • Tükörtojásos szendvics. Igazi bisztróreggeli, és nagyon könnyen elkészül. A tükörtojás alá akár pirítóst, akár a serpenyőben egyik oldalán megpirított barna kenyeret és mindenféle más feltétet csúsztass! Zöldségek, bacon, sonka, humusz, zöldségkrémek, pástétomok a gyereked ízlésének megfelelően, beborítva egy ropogós szélű tojással. Tuti, hogy nem éhezik meg délig.
  • Frittata&Co. A tojáslepény az omletthez hasonló, de zöldségekkel dúsított tojásétel, remek lehetőség arra is,hogy a napi zöldségmennyiség egy részét észrevétlenül elbújtasd benne. Klassz recepteket találsz itt, és jó tudnod, hogy hidegen is nagyon finom, sőt, táskakompatibilis is.
  • Tojáspalacsinta. Ha hiszed, ha nem, csak tojás és banán kell hozzá, semmi más. Egy banánt egy tojással keverj össze, kicsit fahéjazhatod, de édesíteni nem szükséges a gyümölcs karaktere miatt. Öntsd serpenyőbe és mindkét oldalán 1-2 percig süsd. Kész is. Magában, vagy fanyarabb gyümölccsel, egy pohár tejjel, teával szuper. 

A fenti reggelik tényleg maximum 15 perc alatt készen vannak, ezalatt épp össze tud készülni a gyereked, s nagy örömmel fog leülni az asztalhoz. Talán még 1-2 szót is ki tudsz belőle húzni arról, hogy mi van vele amúgy. 

https://divany.hu/offline/2018/09/09/-egeszseges-gyors-meleg-reggelik/

Ilyen lenne a Föld ideális étrendje

A vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztásának felére csökkentése, valamint a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztásának megkétszerezése jelenti a kulcsot az emberek és a bolygó egészségének megőrzéséhez.

A szakértők szerint a Planetary Health (A Föld egészsége)  étrend követése

  • több mint 11 millió korai halálozást előzne meg évente;
  • csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását;
  • segítené a földterületek, vízkészletek és a biológiai sokféleség megőrzését.

Tim Lang, a Londoni Egyetem professzora szerint az étel, amelyet megeszünk, és a mód, ahogyan előállítjuk az élelmet, hatással van az emberek és az egész bolygó egészségére. Ma azonban nagyon rossz úton járunk mindkét tekintetben.

A Föld népessége 2050-re várhatóan eléri a 10 milliárd főt. Egy egészséges, fenntartható étrend kialakításához muszáj lesz átalakítani az étkezési szokásokat, fejleszteni az élelmiszertermelést és csökkenteni az élelmiszer-hulladékot.

„A GLOBÁLIS ÉLELMISZERRENDSZER OLYAN MÉRTÉKŰ ÁTALAKÍTÁSÁRA VAN SZÜKSÉG, AMELYRE MÉG SOHA NEM VOLT PÉLDA.”

– mondta Lang.

A krónikus betegségek, mint az elhízás, a diabétesz, az alultápláltság és a rák számos fajtája a nem megfelelő étrenddel vannak összefüggésben. A kutatók szerint az egészségtelen táplálkozás jelenleg több halálozásért és betegségért felelős világszerte, mint a védekezés nélküli szexuális aktus, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, valamint a dohánytermékek használata együttvéve.

Regionális szinten mindez jóval drasztikusabb változtatásokat jelentene. Az Észak-Amerikában élő emberek például az új étrendben ajánlott mennyiségnél csaknem 6,5-ször több vörös húst fogyasztanak, míg a dél-ázsiaiak a javasoltnál 50 százalékkal kevesebbet. Fekete-Afrika térségében az ajánlottnál átlagosan 7,5-ször több burgonyát és maniókát esznek az emberek.

A kutatók azonban úgy látják, hogy nagyon vakmerő dolog lenne abban reménykedni, hogy az egész világ alkalmazkodni fog az ideális étrendhez, aminek egyik legfőbb oka az élelmiszerekhez való egyenlőtlen hozzáférés.

https://index.hu/techtud/egeszseg/2019/01/17/ilyen_lenne_a_fold_idealis_etrendje/