Hírek, események

Nem csak a sportban, hanem akár a munka terén is teljesítménycsökkenéshez vezet a dehidráció. Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sporttáplálkozási szakértője a megfelelő folyadékfogyasztás jelentőségére és a dehidráció jeleire hívta fel a figyelmet.

HOGYAN VESZÍTHETÜNK FOLYADÉKOT?

Mielőtt gyorsan rávágnánk a kérdésre, hogy csak vizeletürítéssel és izzadással veszíthetünk folyadékot, jó tudni, hogy a székletürítés és a kilégzés is napi 5-10 %-nyi folyadékvesztéssel jár. Éppen ezek miatt az alapvető funkciók miatt fontos, hogy megfelelően hidratáltak maradjunk.  Arról nem beszélve, hogy sportoláshoz, fizikai aktivitás során bekövetkező fokozódó izzadás további vízvesztést eredményez. Ha a vízháztartásunk felborul, teljesen átrendeződik a véreloszlás, a vérkeringés is megváltozik: csökken a vérnyomás, nő a pulzus, romlik az izomzat és a bőr keringése, melyek a hőleadást és a teljesítményt is rontják, továbbá terhelik a szívet, a tüdőt.

• Mi történik 2 %-nyi folyadékvesztéskor?

Romlik a közérzet, a koncentráció, a reakcióidő. Ez pedig nyilvánvalóan teljesítményromlást is okoz, legyen szó munkáról, vagy sportról.

• Mi történik 3-5 %-nyi folyadékvesztéskor?

A fokozottabb kiszáradás tüneteként kiszárad a szánk, és mivel a gyengülnek a vese kiválasztási folyamai is, álmosság, émelygés, hangulatzavar, izomgörcs, hallucináció és ájulás is jelentkezhet.

MIT TEHETÜNK A MUNKAHELYEN?

A European Hydratation Institue (EHI) arra hívja fel a figyelmet, hogy elsősorban új, tudatos szokásokat kell bevezetnünk a megfelelő hidratáció érdekében, amelyek nem csak az ismert napi 8 pohár víz elfogyasztását foglalják magukban. Szervezetünk folyadékveszteségének 20-30 %-át magas víztartalmú ételekből kellene pótolnunk, pl. a zöldségekből, gyümölcsökből, levesekből, a fennmaradó 70-80 %-ot pedig folyadékból, elsősorban vízből, gyógyteákból.

• A légkondicionálás miatt kialakult alacsonyabb páratartalom miatt több folyadékot veszítünk a légzéssel és a bőrön keresztül. Ezért fokozottan kell figyelni a magas folyadéktartalmú ételek és italok fogyasztására. Ülő munka esetében a napi folyadékszükséglet átlagosan 2-2,5 liter.
• A fizikai munka esetében az izzadság gyakran meghaladja a folyadékbevitel mértékét, és mindezt nyáron a súlyosbítja a szabadban a tűző napsütés, és akár beltéren a magas páratartalmú és forró környezet. Ilyen körülmények közt végzett munka esetén akár 6 literre is nőhet a napi folyadékszükséglet.
• Tartsunk gyakrabban szünetet, amikor visszanyerhetjük az energiánkat és ihatunk egy pohár vizet. A vezetőknek sem kell ettől félni, a rövid szünet nem csökkenti a teljesítményt vagy a hatékonyságot. A megfelelő hidratációval viszont hosszútávon fenntartható a munkavégzés hatékonysága.

MIT TEHETÜNK SPORT KÖZBEN – 3 FONTOS SZABÁLY

– Talán furcsán hangzik, de jó lenne, ha minden sportolónak lenne egy személyes hidrációs terve, amelynek kidolgozásában dietetikus és edző is közreműködik – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sporttáplálkozási szakembere. – Ha általánosságban akarunk fogalmazni és tekintetbe vesszük az EHI ajánlását, akkor három fontos szabályt érdemes betartani. 

• Az első szabály, hogy a sportolóknak az egész napjuk során hidratálnak kell lenniük, nem csak az edzések alatt. A cél az, hogy egész nap lépést tartsanak a folyadékszükségletük változásaival, alkalmazkodva az aktivitás szintjéhez és a környezethez.
• A második pont, hogy érdemes hidratációs tervet kidolgozni az edzés és a versenyzés időszakára. Ezeknek a terveknek olyan információkra kell támaszkodniuk, mint az izzadással járó folyadékveszteség, az ivási lehetőségek, valamint a személyes benyomások a szomjúságról és a megfelelő folyadékmennyiségről. Közhelynek hangzó aranyszabály: minél többet izzadunk, annál többet igyunk. Vannak egyéni különbözőségek, de a legtöbben jól tolerálják, ha 15-20 percenként 150-300 ml folyadékot fogyasztanak sportolás közben. Érdemes ízlésünknek megfelelő (pl. ízesített) italt választani.
• A harmadik alappillér az elveszített folyadék (főként az izzadság) só- és ásványianyag-tartalmának figyelembe vétele, ugyanis az izzadság nem csupán tiszta víz, hanem a sejtműködésben, a sejtközötti kommunikációban és egyéb fontos élettani folyamatokban szerepet játszó elektrolitokat is tartalmaz. Ilyen ásványi anyagok pl. a nátrium, a kálium, a klorid, a magnézium, a cink, a vas vagy a réz. Az egy órát meghaladó edzések, versenyek során a legoptimálisabb választás a vér összetételéhez, ún. ozmotikus nyomásához hasonló (izotóniás) folyadékot fogyasztani.

A szakember szerint mindazokak, akik komolyan sportolnak, nagyobb megmérettetésre készülnek, mindenképpen érdemes időben sportdietetikai tanácsadáson részt venniük, mert egy megfelelő étrenddel és hidratációs tervvel komoly teljesítményjavulást is elérhetnek.

Forrás: Sportorvosi Központ, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/romlo-teljesitmeny-dehidracio-is-lehet-az-ok

A tejtermékmentes diéta kapcsán gyakran felmerülő kérdésekre ad választ Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

MILYEN ÖSSZETEVŐKRE FIGYELJÜNK? 

Tejmentes diétában olyan élelmiszer, étel fogyasztható, melynek összetevői közt, az alábbiak közül egyik sem szerepel:

tejcukor (laktóz), tej, tejpor, tejszín, tejföl, krémföl, vaj, joghurt, kefir, túró, sajt, túró, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopánpor, tejes margarin, tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966), kazein, kazeinát, laktalbumin, laktoferrin, laktoszérum, laktobiumot, laktoglobulin, tej- és zsírsavak glicerin és propilénglikolészterei (E478), zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsavészterei (E472).
Az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej is kerülendő!

MIKOR KERÜLENDŐ A TEJSAV?

Míg a tejsavó esetében egyértelmű az állati eredet, addig a tejsav könnyen félreértésre ad okot. A diétázók inkább kerülik a tejsavat tartalmazó élelmiszereket, ám erre nem minden esetben van szükség – magyarázza Szarka Dorottya. „Valóban nem a tejsav allergizál, mert kémiailag tényleg nincs köze a tejhez – csak a nevében van “tej”. Viszont az élelmiszeripar a tejsav előállításához felhasználhat tejet, tejterméket. Ugyanis ha nem szintetikusan állítják elő, hanem bioszintézis során keletkezik tejsav, akkor tápanyagként a glükóz, keményítő mellett a laktóz, tejsavó, kazein is felhasználható. Tehát a fogyasztását csak abban az esetben kell mellőzni, ha a tejsav allergénként – vastagon szedett, nagy betűvel írott vagy aláhúzott – ki van emelve a termék csomagolásán. Ha nincs kiemelve, akkor növényi származék és tejmentes diétában is fogyasztható.”

MELYIK NÖVÉNYI TEJHELYETTESÍTŐ MIRE JÓ?

Az egyes növényi tejpótlók felhasználása részben szubjektív – kinek melyik ízlik leginkább -, másrészt van néhány objektív szempont, ami alapján érdemes mérlegelni a választást. A kókusz-, mandula-, zab-, rizs-, és szójatejet összehasonlítva, ha a fehérjepótlás az elsődleges célunk, akkor egyértelműen az utóbbit érdemes választanunk. A szójatej fehérjetartalma 2-4g/100ml. Rostokat azonban egyedül a zabtej tartalmaz, ha pedig habos kávéra vágyunk, akkor szója vagy mandulatejet használjunk, ezek habosíthatóak. Főzelékekhez, tejszínes ételekhez a rizs-, és zabtej, turmixokhoz, smoothie-hoz a rizstejen kívül bármelyik ajánlható. Fontos szempont lehet még a választásnál, hogy a rizs- és a zabtej kalória és szénhidráttartalma a legmagasabb.

KALCIUMPÓTLÁS TERMÉSZETESEN

Az állati eredetű tejtermékek elhagyásával a napi kalciumszükséglet egy része fedezhető a kalciummal dúsított növényi „tejitalok” fogyasztásával, ám emellett az étkezést is célszerű úgy összeállítani, hogy elkerüljük a hiányállapot kialakulását. A kalcium ráadásul nemcsak a csontok egészségéért felel, de fontos szerepet kap az izom-összehúzódások során és a vérnyomás szabályozásában is. A napi kalciumszükséglet életkoronként eltérő: gyerekeknél 600-800 mg, tinédzsereknél 800-1300 mg, felnőtteknél 1000 mg, várandós, szoptatós anyák, váltózókor után nők és 70 év feletti férfiak esetében 1200-1300 mg. Pótlásáról az alábbi kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztásával gondoskodhatunk: amaránt, mák, brokkoli, csicseriborsó, szardínia, aszalványok, petrezselyemzöld, narancs, magas kalciumtartalmú (literenként meghaladja a 150 mg-ot) ásványvíz és tojássárgája.

MIRE FONTOS ÜGYELNI A HÁZI JOGHURT KÉSZÍTÉSNÉL?

A tejhez és sajthoz hasonlóan joghurt is készíthető növényi alapanyagokból. A növényi tejhez probiotikum kapszulát adva érhető el a joghurt állaga, ám fontos arra figyelni, hogy milyen kapszulát használunk. Egyes gyártók ugyanis a tejsav baktériumokat tejet tartalmazó táptalajon szaporítják, így tejfehérje-allergiások mindig alaposan ellenőrizzék, tejmentes-e a probiotikumot tartalmazó étrend-kiegészítő!

Forrás: Budai Allergiaközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/5-fontos-informacio-ha-nem-fogyaszt-tejtermeket

Nagyon fontos a cukorbetegség időben történő kivizsgálása, ugyanis a magas, kezeletlen vércukorszint károsítja a létfontosságú szerveket, ráadásul a szövődmények is lassabban alakulnak ki. dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa mondja el a legfontosabbakat.

Akár húsz évvel a 2-es típusú cukorbetegség diagnosztizálása előtt megfigyelhetőek a betegség kialakulására figyelmeztető jelek: megemelkedett vércukorszintet és inzulinrezisztenciát tapasztaltak japán kutatók. Több mint 10 éven át végeztek vizsgálatokat, 27 ezer nem cukorbeteg, 30 és 50 év közötti – főleg férfi – résztvevő testtömegindexét (BMI), éhgyomri vércukorszintjét és inzulinérzékenységét rögzítették, és arra a megállapításra jutottak, hogy már jóval a diabétesz diagnosztizálása előtt – akár 20 évvel hamarabb – szükség van a cukorbetegség kialakulása elleni beavatkozásra.

IDŐBEN TÖRTÉNŐ KIVIZSGÁLÁS!

Nagyon fontos a cukorbetegség időben történő kivizsgálása, ugyanis a magas, kezeletlen vércukorszint károsítja a létfontosságú szerveket, ráadásul a szövődmények is lassabban alakulnak ki. Az elvesztegetett, hiperglikémiában eltöltött idő 4-8 év is lehet amíg nem derül ki a cukorbetegség – hangsúlyozta dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa a Prima Medica Egészségközpontok Akkreditált Szakmai Napján.

Rizikó alapú szűrővizsgálatra van szükség legalább háromévente a 45 feletti életkorban, ahol előfordult a családban diabétesz, testsúlyfelesleggel rendelkezőknél, terhességi cukorbetegség után, nagy súlyú magzatot szülő nőknél, valamint kardiovaszkuláris betegségek esetén.

NEM MINDEGY, MILYEN DIABÉTESZ!

Nem csupán az adatgyűjtés érdekében, hanem a terápia meghatározása, a kezelés sikeressége érdekében fontos különbséget tenni a cukorbetegség típusai között, legyen az 1-es, 2-es típusú diabétesz vagy más kórforma. Van olyan típus, amit általában a 2-es típusú cukorbetegségbe sorolnak, holott inkább egy speciális 1-es típusúnak tekinthető kórformáról van szó: ez az autoimmun alapú diabétesz általában 30 éves kor felett jelentkezik, nem jellemző a betegre a klasszikus tünet megléte, nincs túlsúly problémája, lassú progressziót mutat a betegség, amely felismerhető az autoimmun markerek vizsgálatával.

PONTOS KÉP A CUKORHÁZTARTÁS ÁLLAPOTÁRÓL

A cukorbetegség diagnosztizálásánál segítséget nyújt az orvosnak a vércukormérés, rutin vérvétel, a terheléses laborvizsgálat (OGTT). A cukorbetegség kezelésénél új diagnosztikus lehetőségek is rendelkezésre állnak már, mint például a folyamatos szöveti glukóz-szint mérése. Erre azért van szükség, hogy főleg a napi többszöri inzulinkezelésben részesülő betegeknél az orvos (és az önmenedzselést végző beteg is) pontosabb képet kaphasson a cukorháztartás állapotáról. A nemzetközi ajánlások alapján 1-es típusú diabétesz esetén javasolják időszakosan ezt a meghatározást.

Dr. Bibok György előadásában kiemelte: fontos olyan modern eszközöket találni, amelyek segítik a beteget és orvosát is abban, hogy elérjék a célértékeket (étkezés előtti és utáni vércukor, HbA1c). Ebben és a kommunikációban nyújt új lehetőséget a Telediabetológia is. Ennek használatakor az otthoni vércukormérő eszközzel mért adatokból az alkalmazások programjai azonnal olyan táblázatokat, grafikonokat készítenek, amelyekből könnyen áttekinthető és követhető az anyagcsere állapotának változása, ez pedig lehetőséget ad a terápia helyes módosítására.

A Cukorbetegközpont orvosa hangsúlyozta, hogy a cukorbeteg egyén terápiájának alapvető célja a cukorbetegség okozta szövődmények kialakulásának elkerülése, hogy ne jöjjön létre idő előtt érszűkület, infarktus, agyvérzés, és épek maradjanak a különböző szervek, mint például a szem és vese. Elsődleges cél a megelőzés és a kialakult kedvezőtlen folyamatok megállítása, visszafordítása.

Forrás: Cukorbetegközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/joval-korabban-figyelni-kell-a-cukorbetegsegre-mint-eddig-gondoltuk

Alig akad olyan sportoló, aki ne élt volna át kisebb-nagyobb sportsérülést. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint ahhoz, hogy minél hatékonyabb lehessen a későbbi edzésmunka, a ritkább sérüléstípusoknál is legfontosabb a pontos diagnózis és az erre épülő gondos kezelés.

CSÍPŐFLEXOR IZOM SÉRÜLÉSE, HÚZÓDÁSA

A csípőflexor izmok segítenek felemelni a térdeket és hajlítani a deréknál. Ha ez a rész túl gyenge, akkor rosszul tartjuk magunkat, de az is problémát, fájdalmat okozhat, ha túlzottan feszes. A sporttal összefüggésben leggyakrabban sprintelésnél, illetve gyors fordulásokkal és elindulásokkal járó mozdulatok közben sérülhetnek meg. Ha ez az izom sérül, a fájdalom lábemelésnél fog jelentkezni. Házi gyógymódként 3 napos pihentetés ajánlott, de ha a fájdalom 2 hét alatt nem múlik el teljesen, orvoshoz kell fordulni.

ELÜLSŐ KERESZTSZALAG SÉRÜLÉS

A térdben található keresztszalagok sérülését sokszor húzódásnak nevezik, ugyanis ebben az esetben az elülső keresztszalag nyúlik meg vagy szakad el – többnyire egy gyors csavaró mozdulat következményeként. Ez gyakran úgy történik, hogy a lábfej az egyik irányban rögzített, míg a térd a másik irányba elfordul. A hátsó keresztszalag jobbára közvetlen behatás miatt szokott megsérülni, például rúgástól vagy egy labda erős becsapódásától.
A keresztszalag sérülés nem feltétlenül jár erős fájdalommal, sokszor csupán egy pattanó hang figyelmeztet arra, hogy történt valami. A legfőbb tünetet azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen az érintett nem tud stabilan a lábára állni. Csupán az alapos orvosi vizsgálat tudja eldönteni (szükség esetén MRI segítségével), hogy teljes vagy részleges szakadásról vagy csupán húzódásról van-e szó. Az első esetben műtét, a másodikban tartós pihenés szükséges.

AGYRÁZKÓDÁS

Az agyrázkódás egy komoly sérülés, amely leggyakrabban testkontaktussal járó sportolóknál fordul elő. Jellemző tünetei a fejfájás, a zavarodottság, hányinger, esetleg hányás, a hidegrázás, a fényérzékenység. Ha ilyen tünetek jelentkeznek, mindenképpen ki kell vizsgáltatni.
– Az agyrázkódásról eddig azt hittük, hogy egy molekuláris szintű elváltozás az agyban, aminek nincsen morfológiailag megjeleníthető elváltozása. Az újabb képalkotó eljárásokkal viszont sikerült morfológiai elváltozásokat is kimutatni, ezért szemléletváltás szükséges a kezelésben – ismereti Páll doktor. – Az elváltozások ugyanis összeadódnak, az ismételt sérülések után és súlyos következményes kórképek alakulnak ki, mint pl. a dementia pugilistica. Érdemes csak Muhamad Alira gondolni. Ezért a modern felfogás szerint a 3. agyrázkódás után eltiltás a végleges döntés, ahogyan ez az amerikai IndyCar autóversenyző, Dario Franchitti esetében is történt.

LÁGYÉKTÁJI IZOMSÉRÜLÉS

A lágyék az alhas és a comb közötti átmenetet jelentő terület, amely a combhajlatot is magába foglalja. Az itt található izmok könnyen megsérülhetnek, ha nem elég flexibilisek, vagy ha hiba csúszik a gyors, egymás utáni mozdulatok kivitelezésébe. Gyakori, hogy sprintelés, rúgás vagy hirtelen irányváltás miatt húzódik vagy akár szakad el ezen a területen egy izom. Az érintett fájdalmat, gyengeséget érezhet a láb oldalirányú mozgatásánál. A pihentetés, jegelés itt is fontos, de mindenekelőtt annak kell utánajárni, hogy valóban „csak” húzódásról van-e szó. Ugyanis a szakadás sokkal komolyabb kezelést igényel, végső esetben akár műtét is szükséges lehet.

SÍPCSONTSÉRÜLÉSEK

A sípcsont sérülései főként a futókat és azokat érintik, akiket rúgás érhet, például labdarúgókat, küzdősportolókat. Ezek a sérülések tipikusan a szezon elején fordulnak elő, a túl nagy, vagy nem jól felépített terhelés hatására, esetleg egy nem megfelelő sportcipő miatt. A legfontosabb teendő ilyenkor a diagnózis felállítása és a további állapotromlás megállítása korrekt regenerációval.

MIT LEHET, ÉS MIT KELL TENNI?

– A sportsérülések és sportártalmak terápiájában a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen például a túledzettség, a szorongás, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer és akár sportszer – ez utóbbin belül kiemelten fontos a sportcipő alapos megválasztása. A megelőzés és a kezelés részeként a rendellenes anatómiai szituációkat (pl. lúdtalp, tartási rendellenesség, stb.) is korrigálni kell – ismerteti dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – A kezelések megválasztásakor is vannak alternatívák. A konzervatív kezelések közé sorolhatjuk a gyógyszeres kezeléseket, például fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel. Strukturális kezelésnek nevezhetjük többek közt a hialuronsav injekcióval vagy orvosi kollagén injekcióvaltörténő terápiákat, amelyek az okok kezelésében és a hosszútávú regenerációban is segíthetnek. Arról is tudni kell, hogy a sportsérülések, ártalmak kezelésekor nem csak a sérült struktúrát kell helyreállítani, de foglalkozni kell a sérült sportoló pszichéjével és szociális környezetével is.

Forrás: FájdalomKözpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/5-ritkabban-elofordulo-de-kezelest-igenylo-sportserules

A bal mell alatti vagy a mellkas bal oldalán jelentkező fájdalomnak éppúgy lehetnek emésztéssel kapcsolatos okai, mint kardiológiai. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint éppen ez utóbbiak kiszűrése miatt fontos a kivizsgálás.

HA A SZÍV A FÁJDALOM FORRÁSA

Bár sokan rögtön szívproblémákra gyanakodnak, a test bal oldalán jónéhány szerv lehet a fájdalom forrása, mint a tüdő, a gyomor, a bél, a hasnyálmirigy, a bordák, a lép. Mindazonáltal az orvosok a baloldali fájdalmat két fő csoportra szokták osztani: szív-eredetűre és emésztési eredetűre.

MIT KELL TUDNI A SZÍV EREDETŰ FÁJDALOMRÓL?

Bár a szív valóban bal oldalon van, az American Heart Association szerint a szívinfarktus során leggyakrabban a mellkas közepén jelentkezik a fájdalom, bár valóban előfordul, hogy a bal oldalra koncentrálódik. Egy nagyon erős, nyomó vagy préselő érzésről van szó, amely tovább tart néhány percnél és vissza-visszatér. (Ugyanakkor infarktust átélt idősebbek, nők és cukorbetegek néha ennél jóval enyhébb fájdalomról számolnak be.) Mindenesetre segítséget kell hívni, ha további tünetek is megjelennek, mint erős izzadás, hányinger, hányás, légszomj, kisugárzó fájdalom a vállakban, karokban, állkapocsban, hátban (bár máshol is érezhető lehet), félelem.

– Az infarktuson kívül más szív-érrendszeri betegségek is állhatnak a bal oldali fájdalom mögött. Elsősorban ilyen az angina, ami akkor jelentkezik, ha a szívizomzat nem jut elég oxigénhez. Mivel a tünetek nagyon hasonlóak a szívinfarktuséhoz, mindenképpen segítséget kell kérni. Ha kiderül, hogy „csupán” angináról van szó, akkor is fontos a kezelés, mert az állapot veszélyessé válhat és növeli a valódi infarktus rizikóját is – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A másik, hasonló tüneteket okozó betegség a pericarditis, vagyis a szívburokgyulladás. Ilyenkor a szívet körülvevő kétrétegű hártya rétegei közé folyadék kerül, és idült vagy akut betegséget okoz. A betegség legjellemzőbb tünete a szúró mellkasi fájdalom, ami légzéskor felerősödik, és üléskor általában enyhül.  A hosszú ideig tartó gyengeség mellett segít a pericarditis felismerésében a vele járó köhögés, a légszomj, a hidegrázás, az izzadás és a láz is. A kórházi kezelés elengedhetetlen.

HA AZ EMÉSZTŐRENDSZERBŐL ERED A BAJ

REFLUX

Igen gyakran a reflux okozza a bal oldali mellkasi fájdalmat. Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. Így olyan panaszok jelennek meg, mint a gyomorégés, a szájíz, a szájüregi égés, savas felböfögés.  Az égő érzés a mellkas középvonalában jelentkezik, a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat, kisugározhat a nyak, az áll, a karok és a lapocka felé is. Súlyosabb esetben mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként, ami a szívinfarktushoz hasonló fájdalmat is okozhat.

GASTRITIS

A gyomornyálkahártya gyulladás gyakran a rendszeres alkoholfogyasztás, a túl nagy mennyiségű, nehezen emészthető, savas étkezés, a dohányzás talaján alakul ki, de okozhatják egyes, nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők is.  Ha azonban az derül ki, hogy a Helicobacter pylori a „bűnös” a mellkasi égő fájdalom okozásában, szükség lehet antibiotikumos kezelésre is – de erről csak szakorvos dönthet.

HASNYÁLMIRIGY GYULLADÁS

A heveny hasnyálmirigy gyulladás nagyon komoly fájdalommal jelentkezik a has felső részében és a mellkasban. Gyors pulzus, láz, hányinger, hányás kíséri. A krónikus formában ezek a fájdalmas epizódok vissza-visszatérnek, hasmenéssel, hányással kísérve. A kezelés az első esetben azonnali ellátást jelent, a második esetben folyamatos szakorvosi kontrollt. 

EZÉRT FONTOS AZ ALAPOS KIVIZSGÁLÁS

– A mellkas bal oldalán vagy akár a teljes mellkasi részen jelentkező fájdalom forrását mindenképpen meg kell keresni – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. – Már csak azért is, mert ki kell zárni az olyan lehetséges okokat is, mint a mellhártya-gyulladás vagy a lép betegségei. Ha pedig a kardiológiai vizit, a nagylabor, a nyugalmi- és terheléses EKG vagy a szívultrahangos vizsgálat során kiderül, hogy mégis szív eredetű a panasz, a mielőbb elkezdett kezeléssel komoly, akár életet veszélyeztető állapotokat előzhetünk meg.

Forrás: KardioKözpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/mi-okozhatja-a-mellkas-bal-oldalan-jelentkezo-fajdalmat

Az elhúzódó köhögés sokakat érintő panasz az őszi-téli időszakban. Jelentkezhet akkor is, ha túl száraz a lakásban a levegő, vagy kevés folyadékot fogyasztunk, de akár súlyos egészségügyi problémákra is felhívhatja a figyelmet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa a leggyakoribb kiváltó okokat foglalta össze.

LÉGÚTI BETEGSÉGE VOLT AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN?

Légúti fertőzés után akár hetekig is megmaradhat a köhögés, anélkül, hogy egyéb panaszaink jelentkeznének. A vírusok miatt ugyanis a légutak duzzadttá, túlérzékennyé válhatnak, emiatt fordulhat elő, hogy a néhány nap alatt lezajló fertőzés miatt még hosszú időn át köhögés keseríti a mindennapokat. Ilyenkor nincs más tennivalónk, mint kivárni a tünetek elmúlását. Ha azonban a köhögés egyre erősödik vagy más tünete is – magas láz, rossz közérzet, fájdalmak, gyengeség, esetleg légzési nehézség – jelentkezik, mindenképp forduljon orvoshoz, mert ezek a jelek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, ilyenkor antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.

ELSŐSORBAN FEKVŐ HELYZETBEN KÖHÖG?

A köhögést nem szabad félvállról venni, ha fertőzéses tünet nélkül, hosszabb ideje jelentkezik. Ez ugyanis hátsó garatfali váladékcsorgást okozó krónikus arcüreggyulladás, vagy reflux betegséggel társuló gyomorsav-túltengés és alvási apnoe tünete is lehet. Ilyen esetekben a köhögés csak az alapbetegség kezelésével fog elmúlni, ezért az alábbi panaszok esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni: ha a köhögés fekvő helyzetben fokozódik, mellette gyomorégés, gyakori böfögés, hangos horkolás és nappali fáradtság is jelentkezik.

GYAKRAN ELFELEJT NAPKÖZBEN INNI?

Egészséges embereknél is fontos, hogy napi 2 liter körüli folyadékot fogyasszanak, betegségek esetén ez a mennyiség megnő. Légúti betegségek esetén a gyorsabb felépülést segíti, ha meleg teákat, leveseket vagy gyümölcsleveket, ásványvizet fogyasztunk, kinek mi esik jól. Az alkoholos italok és a koffein dehidratáló tulajdonságúak, ezért ezeket ilyenkor ne fogyasszuk. Az orrnyálkahártya helyi hidratálásáról sós vizes orrspray rendszeres használatával, vagy a levegő párásításával gondoskodhatunk.

MENNYI A PÁRATARTALOM LAKÁSBAN/IRODÁBAN?

A levegő ideális relatív páratartalmának mértéke 40-60 százalék. A túl nedves, magas páratartalmú levegő pedig kedvez az olyan beltéri allergének megjelenésének, mint a háziporatka és a penészgomba, melyek allergiás, asztmás tüneteket is kiválthatnak. Ennek egyik jele az elhúzódó köhögés is lehet. A lakások száraz levegőjétől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A túl magas páratartalom pedig hozzájárul a háziporatka elszaporodásához. Mivel a téli időszakban, a zárt térben eltöltött időarány elérheti a 95 százalékot, így különösen fontos, hogy megfelelő minőségű levegőt lélegezzünk be.

SZED VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐ GYÓGYSZERT?

Az ACE-gátlók, a vérnyomáscsökkentők egyik csoportjába tartozó készítmények krónikus, száraz köhögést is okozhatnak. Ez a mellékhatás nagyjából ötből egy esetben fordul elő. Ilyen esetben a kezelőorvosnak jelezni kell a panaszokat, a gyógyszer cseréje jelenthet megoldást, erről orvosa dönt.

ASZTMÁS?

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek, az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben. A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

MIKOR JÁRT UTOLJÁRA COPD SZŰRÉSEN?

A gyakori köhögés – különösen ha más tünetek is társulnak hozzá: szorító érzés a mellkasban, nehézlégzés, a váladék felköhögése – a COPD tünete is lehet. A betegség korai felismerése azért fontos, mert a tünetek idővel egyre gyakrabban, kezdetben csak terhelésre, végül már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek, a betegség végső stádiumában pedig a betegeknél rendszerint folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé. A COPD korai szűrésére alkalmas, fájdalmatlan eljárás a légzésfunkciós vizsgálat, más néven spirometria. A vizsgálatot évente javasolt elvégeztetni, akkor is, ha semmilyen panaszunk nincsen, de akár a 40 feletti életkor, akár a dohányzás, meglévő egyéb krónikus légúti betegség vagy munkahelyi ártalmak miatt a rizikócsoportba tartozunk.

Forrás: www.tudokozpont.hu, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/ezeket-a-kerdeseket-tegye-fel-maganak-ha-mar-hetek-ota-kohog

A szívelégtelenség jónéhány tipikus és általános tünetet produkálhat, ezért ha valaki gyanút keltő tüneteket tapasztal, mindenképpen ajánlott kivizsgáltatnia magát. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a hét legjellemzőbb tünetre hívta fel a figyelmet.

NEM SZABAD ELHANYAGOLNI

– A szívelégtelenség egy komoly betegség, amelynek jellemzője, hogy a szív – romló pumpafunkciója miatt – nem képes elég vért és oxigént juttatni a testbe. A betegségnek különböző típusai vannak, így a szisztolés – és a diasztolés szívelégtelenség, valamint a bal oldali -, a jobb oldali – és a globális szívelégtelenség, amelyek mind különböző kezelést igényelnek. Már csak a különbségtétel miatt is nagyon fontos idejében orvoshoz fordulni bármilyen gyanús tünet esetén, még ha csak egy látszólag jelentéktelenebb fáradtságról vagy köhögésről is van szó. Ugyanis csak a pontos diagnózisra épülhet hatékony kezelés, amellyel pedig a súlyos következményeket is meg lehet előzni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter kardiológus.

MILYEN TÜNETEKKEL KELL ORVOSHOZ FORDULNI?

LÉGSZOMJ

Leginkább fizikai aktivitás közben érzékelhető, hogy nehezebben tud levegőt venni a beteg, mélyebben, gyakrabban kell lélegeznie. Az is előfordul, hogy alvás közben jelentkezik a légszomj, amikor a beteg arra is ébredhet, hogy levegőért kapkod. Emiatt reggel nyugtalannak, fáradtnak érezheti magát. Ha egy diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. A jelenség oka, hogy a vér pang a tüdő ereiben, mert a szív nem tudja elég hatékonyan végezni a munkáját. Emiatt folyadék szivároghat a tüdőbe, ami nehézlégzést okoz.

FOLYAMATOS KÖHÖGÉS, ZIHÁLÁS

A köhögés gyakran fehér vagy rózsaszínes váladékot hoz felszínre, ami ijesztő lehet. Az ok ugyancsak a tüdőben pangó folyadék.

ÖDÉMA

A szívelégtelenség vezető tünete az alsó végtagon megjelenő ödéma. Ez csak a járóképes betegeknél jelentkezik, ugyanis a tartósan ágyban fekvő betegeknél a gravitáció miatt az ödéma természetesen a  mélyen fekvő területeken, de nem a bokánál jelentkezik. A járóképes páciensek gyakran azt veszik észre, hogy a zokni nagyon mélyen bevág a lábszárukba, bokájukba és a cipőjük szűknek tűnik. Az ödémát minden esetben megelőzi a tüdőben jelentkező, és a fizikális vizsgálat során a fonendoszkóppal hallható pangásos zörej, az úgynevezett „szörtyzörej”. Az ödéma oka a szövetekben pangó folyadék, amit csak fokoz, hogy a vesék kevésbé képesek a víz és a nátrium tárolására, így tovább fokozódik a szöveti folyadék-visszatartás.

FÁRADTSÁG, KIMERÜLTSÉG

A betegek gyakran már a mindennapos tevékenységet is fárasztónak érzik, egy lépcsőzés vagy vásárlás komoly megterhelést jelenthet. Mivel a szív gyengesége miatt a szervekbe és az izmokba sem jut elég vér, ez nyilván megnehezíti a fizikai aktivitást.

ÉTVÁGYTALANSÁG, HÁNYÁS

Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, teli van, nem tud enni, akár hányingert, hányást is tapasztalhat. A kellemetlen tünet oka ebben az esetben is az, hogy az emésztőrendszer nem jut elegendő vérhez.

ZAVARODOTT, FELEDÉKENYSÉG

Sokszor a hozzátartozók veszik észre először, hogy a beteg zavarosan kezd gondolkozni, sok mindent elfelejt. Ez a vér összetételének megváltozására utalhat, hiszen például a nátriumhiány okozhat memóriazavart, zavartságot, ingerlékenységet.

ERŐS SZÍVDOBOGÁS

A palpitációnak nevezett jelenség során a beteg úgy érezheti, majd kiugrik a szíve a helyéről. Az erős, gyors szívverés pedig azért alakul ki, mert a szív így próbálja normalizálni a vérkeringést.

MIT LEHET TENNI?

– A szívelégtelenség kezelésében a gyógyszereléssel szeretnénk javítani a szív pumpafunkcióját és csökkenteni kívánjuk a testben lévő folyadék mennyiségét, hogy ezzel is enyhítsük a szívre nehezedő nyomást. Természetesen csak egy alapos kardiológiai kivizsgálás után tudunk dönteni a szükséges gyógyszerek típusáról, azok megfelelő kombinációjáról. Bármilyen stádiumban is tart a betegség, az életmódbeli változtatások csökkenteni tudják a tünetek mértékét, javítják az életkilátásokat és az életminőséget. A legfontosabb teendők a megfelelő táplálkozás és a mozgás bevezetése, ebben dietetikus, mozgásterapeuta és életmód orvos tud segíteni – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Forrás: KardioKözpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/legszomj-odema-es-kimerultseg-is-utalhat-szivelegtelensegre

Három kulcsfontosságú eleme, alappillére van a diabétesz kezelésének: a diéta és a rendszeres, tudatosan megtervezett testmozgás, valamint a gyógyszeres terápia. Dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa a november 14. diabétesz világnap kapcsán beszélt a legfontosabbakról.

Népbetegség a diabétesz, évről-évre növekszik a cukorbetegek száma, jelenleg megközelíti az egymillió főt, ám vannak olyanok, akik nem tudnak betegségükről, ugyanis a magas vércukorértékek nem minden esetben járnak tünetekkel. Előfordulhat, hogy évekig tünetmentes a páciens, és csak akkor derül ki a betegsége, amikor felborul az egyensúly a szervezetében, például egy fertőzés miatt.

Akár egy háromlábú szék, amely biztosan áll, ha mindhárom eleme rendben van. Amennyiben az egyik elem kiesik, akár a diéta, akár a testmozgás, vagy nem megfelelő a gyógyszeres kezelés, akkor borul az anyagcsere folyamat, mint ahogyan felborul a szék is, ha kiesik valamelyik lába.

Dr. Bibok György hangsúlyozza: a cukorbeteg terápia legfontosabb célja, hogy megelőzzük a szövődményeket, amelyek rendszerint csak lassan alakulnak ki, de kezeletlen állapotban akár rokkantsághoz, vaksághoz vagy szívinfarktushoz, stroke-hoz vezethetnek. Ezért is kell időben felismerni a problémát: vércukorméréssel, rutin vérvétellel, illetve terheléses laborvizsgálattal (OGTT). Amennyiben biztos a diagnózis, az azonnali kezelés elkezdése szükséges!

A cukorbeteg terápia három alappillére

• a diéta,
• a testmozgás,
• és a gyógyszeres terápia.

A diéta kapcsán dr. Bibok György elmondta, hogy a napi ötszöri étkezésnek azért van lényeges szerepe, mert a fő étkezéseket követően, 2-2,5 óra múlva jelentkezhet az éhségérzet, ezt pedig a köztes, kisebb mennyiségű étkezéssel (pl. tízórai, uzsonna) lehet megszüntetni.

A 2-es típusú diabétesz akkor jelenik meg, amikor a szervezet már nem tudja ellensúlyozni az inzulinrezisztenciát és a hasnyálmirigy kimerül a több éves túlműködés során. A betegség felismerésekor nagyon fontos a megfelelő étkezés (diéta) elkezdése, valamint a rendszeres testmozgás megtanulása és megvalósítása is.

A betegség felismerésekor általában még van saját inzulintermelés, azonban ez nem tudja megfelelően kifejteni hatását. A gyors anyagcsere-helyzet rendezése érdekében, a normál vércukorértékek elérése céljából gyakran inzulinterápiát kell kezdeni, amely azonban lehet, csak átmeneti, ugyanis a megfelelő kezelés hatására normalizálódik a vércukorszint, és bizonyos idő után váltani lehet akár tablettás kezelésre is.

Diabetológus, dietetikus, mozgásterapeuta!

Már a felismeréskor el kell kezdeni a diéta oktatását dietetikus közreműködésével, valamint fontos a rendszeresen testmozgás elkezdése, pl. mozgásterapeuta segítségével. Ha normalizálódik az anyagcsere, akkor átállítható az inzulinterápia gyógyszeres kezelésre, de előfordulhat, hogy csak a diéta és mozgás is elegendő lehet a normoglikémia fenntartásához, ebben minden esetben a kezelőorvos dönt! – mondja a Cukorbetegközpont orvosa.

Forrás: Cukorbetegközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/ezert-fontos-idoben-felismerni-a-cukorbetegseget

A lakáson belül allergia tünetei ősztől-tavaszig felerősödnek, a legtöbb panaszt a poratka okozza. Dr. Tárnok Ildikó allergológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen tünetek esetén gyanakodjunk, hogyan vizsgálható és kezelhető a poratka allergia.

JELLEGZETES TÜNETEK

A légúti allergiák főként orrfolyást okoznak, a poratka allergiásoknál pedig jellemzően inkább orrdugulás jelentkezik. Emellett előfordul szemviszketés és tüsszögés, bőrtünetek is. Mindenképp említsük meg a kezelőorvosnak, ha ezek a tünetek a reggeli ébredést követően intenzívebben jelentkeznek – hangsúlyozza dr. Tárnok Ildikó. Ez azért fontos információ, mert az atkákkal a legnagyobb mennyiségben az éjszaka folyamán találkozunk, így a reggeli tüneteink szorosan összefügghetnek a jelenlétükkel.

ATKÁK A LAKÁSBAN

A poratka elhalt emberi hámsejtekkel táplálkozik, így legnagyobb mennyiségben az ágyban, párnákban, matracban fordul elő. Az allergiás tüneteket az atkák mikroszkópikus méretűre feltöredezett, beszáradt ürüléke okozza, amit belélegezve, megérintve az arra érzékenyeknél szénanáthás, asztmás tünetek jelentkezhetnek, de okozhat csalánkiütést, ekcémát is. A panaszok a téli időszakban felerősödnek egyrészt, mert több időt töltünk a lakásban, másrészt a fűtési szezonban a meleg és a magasabb belső páratartalom is kedvező feltételeket biztosít az atkák elszaporodásához.

TIPPEK A LAKÁS ATKAMENTESÍTÉSÉHEZ

Az ágyak mellett az atkák a bútorhuzatokban, szőnyegekben, plüssállatokban is előszeretettel telepednek meg, megszabadulni tőlük pedig még a legalaposabb takarítás mellett is nehéz. A háziporatka allergiában szenvedő beteg lakásának padlója ezért lehetőleg könnyen mosható, hézagmentesen záródó parketta, csempe legyen, a lehető legkevesebb szőnyeggel. A függönyök könnyű, műszálas anyagból készüljenek és mossuk gyakran, legalább havonta. Kárpitozott bútorok helyett válasszuk a bőr, illetve műbőr borításúakat. Az ágynemű talán a legideálisabb atka-tenyészhely, ezért az ágyneműt (paplant és párnát is, nem csak a huzatot) 1-2 havonta, 60 fokon mossuk át. A plüssjátékok tisztítására a 60 foknál magasabb hőmérsékleten végzett mosás mellett megoldás lehet, ha 24 órára a fagyasztóba helyezzük, ugyanis -20 °C-on az atkák elpusztulnak.

A TAKARÍTÁSON TÚL – IMMUNTERÁPIA

A háziporatka okozta allergiás tünetek kezelésére súlyosabb esetekben alkalmazható az immunterápia is, melynek során a beteg azt az anyagot kapja cseppek vagy tabletta formájában, szigorúan ellenőrzött mennyiségben, amire allergiás. A szervezete így idővel megtanulja elviselni azt az allergént, amely korábban az allergiás tüneteket okozta. A 3-5 éven át tartó terápia során a beteg szervezete így fokozatosan hozzászokik a korábban tüneteket okozó allergénhez és végül megtanulja panaszok nélkül elviselni azt. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az őszi-téli időszakban, az átlagosnál gyakoribb és alaposabb takarítás nélkül is várhatóan nem vagy csak alig jelentkeznek majd a tünetek. Az életminőségen túl az immunterápia a betegek egészségében is számottevő javulást eredményez. A tünetek megszűnése mellett a kezelés jó eséllyel meggátolja a további allergiák kialakulását és megelőzheti az allergiák szövődményeként gyakran jelentkező asztmát is. Az immunterápiás kezelést még a tünetek jelentkezése előtt javasolt megkezdeni. Háziporatka allergia esetében a „szezont” egyértelműen a téli hónapok jelentik, november végétől-decembertől erősödnek az allergiás panaszok. A kezelést ezért javasolt már most, az őszi hónapokban megkezdeni. A terápia sikerességéhez legalább 3 éven keresztül, évi 6 hónapon át tartó kezelés szükséges.

Forrás: Budai Allergiaközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/orrdugulas-reggeli-tusszoges-poratka-allergia-is-okozhatja

A magasvérnyomás betegek sokszor azért zárkóznak el a mozgás elől, mert félnek, hogy még magasabbra szökik a vérnyomásuk. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa szerint valóban vannak kerülendő sportok, de jól felépített mozgás- és életmód programmal a vérnyomás hosszútávon csökkenthető.

MIRE JÓ AZ EDZETTSÉG?

Az edzettség röviden összefoglalva nem más, mint a szervezet alkalmazkodóképessége a fizikai terheléshez. Ez az alkalmazkodóképesség minden szervrendszernél fejleszthető, legyen szó légzőrendszerről, izomrendszerről vagy szív-érrendszerről. Ez utóbbi reakciója könnyen megfigyelhető, ha például kocogni kezdünk. Érezhető, hogy gyorsabban kezd verni a szívünk, és ha alkalmunk van a vérnyomásmérésre, az is látható, hogy a vérnyomásértékek is emelkednek. Nyilván ettől a hatástól tartanak a magasvérnyomás betegek.  Holott ez a folyamat csak egy bizonyos ideig tart, azután, ha nem növeljük a mozgás intenzitását, beáll egy állandósult állapot, ami a nyugalmi értéknél magasabb ugyan, de már nem emelkedik tovább.
Hogy mennyivel nő a vérnyomás és a pulzusszám terhelés hatására, az egészséges embereknél attól függ, mennyire edzett az illető. Minél jobb kondícióban vagyunk, annál lassabban emelkednek az értékek, edzetlenebbeknél gyorsabban emelkedés várható, ami azonban 10-15 perc után normál esetben szintén beáll egy adott, emelkedettebb értékre.

MIÉRT JÓ EZ A MAGASVÉRNYOMÁS BETEGEKNEK?

Elsősorban azzal kell tisztában lenni, hogy a vérnyomás első értékre, vagyis a szisztolés érték azt mutatja meg, hogy a szívösszehúzódás pillanatában mekkora a nyomás a szíven kívüli erekben (vagyis a periférián). Fizikai aktivitás hatására a szív gyakrabban, nagyobb erővel húzódik össze, ezért emelkedni fog az erekben mért nyomás, vagyis a szisztolés érték.
A második szám a diasztolés érték azt a nyomást mutatja meg számban kifejezve, amikor a legkisebb a nyomás a perifériás erekben, mert éppen a szívben telődik a vér. Ez a szám mozgás alatt csökken.
Vagyis a testedzés arra készteti a szív-érrendszert, hogy folyamatosan alkalmazkodjon, ami fokozza az edzettségét, és hosszútávon mindenképpen kiegyensúlyozó hatással lesz a vérnyomásértékekre és a pulzusra is. Egy legalább hathetes mozgásprogram után az szív képessé válik arra, hogy nagyobb erőt fejtsen ki az összehúzódáskor, így egyszerre több vért lesz lépes a vérpályákba szállítani. Vagyis kevesebbszer kell dobbannia ahhoz, hogy ugyanannyi vért juttathasson a szervekhez és a szövetekhez. Minderre ráadásul nem csak edzés közben, de nyugalmi állapotban is képes lesz. Bizonyos vérnyomás értékek felett, nem beállított magasvérnyomás betegség esetén azonban ajánlott szakember tanácsát kérni a sportolás elkezdése előtt.

VANNAK AJÁNLOTT ÉS KERÜLENDŐ SPORTOK?

– Általánosságban elmondható, hogy elsősorban az állóképességi sportok, tehát a kocogás, a futás, a tempós gyaloglás és úszás, a kerékpározás hasznosak a szív-érrendszer szempontjából. Ezek ugyanis olyan apró hajszálereket nyitnak meg, amelyek továbbítják a friss vért a szívizomhoz. Az újabb kutatások az ún. intervallum edzések hasznosságát is bizonyítják, bár ezekhez szükséges egy alap-állóképesség, csak azoknak ajánlott, akik már felkészültek erre. Vannak azonban olyan sportágak is, amelyek emelik a vérnyomást, így ezeket magasvérnyomás betegeknek érdemes kerülniük. Ilyen a súlyemelés, az erőemelés és a küzdősportok – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa. – Mindazonáltal azoknak a magasvérnyomás betegeknek, akik nem csak gyógyszerrel szeretnének javítani az állapotukon, mindenképpen érdemes az életmódjukat ennek megfelelően kialakítani. A sportolás mind a magasvérnyomás betegség megelőzésében, mind a kezelésében jelentős szerepet játszik, a sportolás hatása sok esetben a gyógyszeres kezelést is kiválthatja vagy csökkentheti. Ebben jelent támaszt és iránymutatást az életmód orvoslás, amely orvosi felméréssel és erre épülő életmód programmal, mozgásterapeuta és dietetikus által felépített mozgás- és táplálkozási tervvel segít a vérnyomás rendezésében és a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában is.

Forrás: KardioKözpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/magas-vernyomasa-van-igy-mozogjon