Hírek, események

Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája a Retro Rádióban beszélt a életmódorvoslás és a mozgás kapcsolatáról.

A riport IDE kattintva meghallgatható. 

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/eletmod-es-mozgas

Ha a földimogyoró fogyasztása után szájviszketés, torokkaparás jelentkezik, lehet keresztallergia következménye, de jelentheti azt is, hogy az érintett a földimogyoróra allergiás. A pontos kiváltó okot azért lényeges kideríteni, mert míg az elsőnél csak enyhébb tünetek jelentkezhetnek, a második esetben akár életveszélyes anafilaxia is kialakulhat, melynek megelőzéséhez szigorú diétára van szükség.

MI A KERESZTALLERGIA?

A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok molekula szerkezete hasonló, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. A két anyag kémiai szerkezete közötti különbség olyan kicsi, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A keresztallergia esetében a hasonlóság valamilyen pollen-pollen, vagy pollen és bizonyos ételek között áll fenn.

MILYEN TÜNETEKET OKOZ?

A keresztallergiákkal kapcsolatban a mai napig sok a félreértés. A pollenallergia tipikusan tüsszögéssel, orrfolyással, könnyezéssel, szemviszketéssel, torokkaparással, rosszabb esetben pedig asztmatikus panaszokkal jár. A pollen-étel keresztallergiának ezzel szemben az orális allergia szindróma kialakulásában van leginkább szerepe. Nem arról van tehát szó, hogy az adott étel hatására felerősödnek a pollenallergia tünetei, hanem keresztallergia esetén a betegnél, a tüneteket okozó étel fogyasztásakor a szájüregben lép fel először az allergiás válasz. Fontos ismertetőjele, hogy a szájüregben kellemetlen viszketés alakul ki, ajakduzzanat, nyelvduzzanat, garatvizenyő, hasi görcsök jelentkezhetnek.

NYÍRFAPOLLEN ALLERGIÁSOKNÁL A LEGGYAKORIBB

Pollen-étel keresztallergia az allergiások 5-10 százalékánál fordul elő, ezen belül is kiemelkedő a nyírfapollen allergiások száma. Esetükben jóval gyakoribb a pollen-étel keresztreakció, előfordulása megközelíti a 30 százalékot. A légúti panaszok mellett a nyírfapollen tehát nagyon gyakran vált ki keresztallergiát, és bár a légúti tünetek csak néhány hétig jelentkeznek, a keresztallergia okozta orális allergia szindróma tünetei egész évben kínozhatják a beteget.

PONTOSAN KIDERÍTHETI, HOGY MELYIK ÉTELEKET KELL MELLŐZNIE

Nyírfaallergiásoknál keresztallergia miatt tüneteket okozhat a mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack és burgonya fogyasztása is. Nem ritka, hogy egy betegnél egyszerre több étel is panaszokat okoz, a bizonytalan tünetektől tartva, gyakran már nem is merik fogyasztani a többi felsorolt ételt sem – mesél tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. Ilyenkor, hogy a szükségtelen diétás megszorításokat elkerüljük, multiplex allergiateszt elvégzésével lehet kideríteni, hogy valóban fennáll-e a keresztallergia – és ha igen, pontosan melyik ételekre -, vagy sem.

KERESZTALLERGIA VAGY ÉTELALLERGIA?

A multiplex allergiateszt ugyanis az egyes allergének összetevőit, komponenseit is képes vizsgálni, ezek pedig eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ha a nyírfaallergiás beteg például rendszeresen a földimogyoró fogyasztása során tapasztal szájviszketést, torokkaparást, és a teszt a földimogyoró komponensei közül az Ara h8 esetében mutat pozitivitást, akkor tudjuk, hogy a keresztallergia miatt jelentkeznek a tünetei. Azonban, ha a magas rizikójú Ara h1, Ara h2 komponensek pozitívak, akkor a tüneteket súlyos földimogyoró allergia okozza, melynek nemcsak enyhe szájüregi tüneteket, hanem életveszélyes anafilaxiás sokkot is okozhat. A betegnek ebben az esetben szigorúan diétáznia kell, és az andrenalintartalmú önbelövő injekciót is magánál kell tartania.

www.allergiakozpont.hu;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/furcsa-tuneteket-tapasztal-foldimogyoro-fogyasztasa-utan

Emlődaganat gyanújakor, akár otthon kitapintva, akár szűrésen való észlelést követően, mindenképp tanácsos további vizsgálatok elvégzése, amelyet nőgyógyász szakorvos végez el. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ daganatos kórképekkel is foglalkozó nőgyógyásza mondja el a legfontosabbakat.

Magyarországon minden nyolcadik nő érintett az emlőrákban élete során. 30 év alatt nem csak a mellrák, hanem a legtöbb daganat ritka, de sajnos ez nem mindig van így. Vannak genetikai (BRCA mutáció) tényezők, a daganat családban történő halmozódása, és egyes környezeti faktorok (pl. elhízás, dohányzás, stb.), amelyek emelik az előfordulás rizikóját, az esetleges korai megjelenést – válaszolta dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, aki 18-20 éves kortól javasolja az évenkénti nőgyógyászati rákszűrést (citológia, kismedencei ultrahang, emlő).

FIGYELNI ÖNMAGUNKRA!

Az odafigyelés már tini- és gyermekkorban elkezdődik, fokozatosan válik beidegződéssé, 10-20 éves kor között egyébként nem a daganatok keresése a cél, hanem az odafigyelésé, az önvizsgálaté. Menstruációs panaszok, nőgyógyászati fertőzések vagy a fogamzásgátlás kezdete előtt mindig javasolt szakemberhez fordulni.

A mellek rendszeres önvizsgálata azért is ajánlott, mert sokkal hamarabb felismerhető az ilyenkor általában hormonális hatásra megjelenő ártalmatlan csomók jelenléte, gyakorlata később mindennapos rutinná válik. Ennek elsajátításában segíthet az édesanya is. Amennyiben rendszeres az emlők önvizsgálata, igen hamar kiderül, ha egy akár borsónyi képlet előzőleg még nem volt ott.

Menzesztől függetlenül megjelenő, el nem múló panaszokat okozó csomók a hónaljban is előfordulhatnak. Ezek is ultrahang vizsgálattal ellenőrizhetőek. A vizsgálat pontos és fájdalmatlan. Adott esetben célzott mintavételre lehet szükség, ez egy rövid, ambuláns beavatkozás – ismerteti a legfontosabbakat dr. Hernádi Balázs.

SZŰRÉS, EGYÉB VIZSGÁLATOK

Emlődaganat gyanújakor, akár otthon kitapintva, akár szűrésen való észlelést követően, mindenképp tanácsos további vizsgálatok elvégzése, szóba jöhet a tumormarkerek ellenőrzése (emlő esetében CA 15-3, CA-549, MCA, áttétes emlőráknál TPS) is labor vizsgálattal, ha szükséges – ezekkel később követhető a folyamat. A korán felismert rosszindulatú daganat kezelési lehetősége szélesebb, gyógyulási esélye jobb, de ehhez tenni kell, mind a fiatal nőnek, mind a családjának is – hangsúlyozza dr. Hernádi Balázs.

Forrás: Nőgyógyászati Központ;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/fiatalon-is-lehetek-mellrakos

A magas koleszterinszint nem csupán egy semmitmondó szám a laborleleten, hanem egy olyan jelzés, amelyet komolyan kell venni – figyelmeztet dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. Közvetve ugyanis kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.

A MEREVEBB, SZŰKEBB EREK VESZÉLYESEK LEHETNEK

A mindennapi szóhasználatban “jó koleszterinnek” nevezzük a nagy sűrűségű (high density) koleszterint, “rossz koleszterinnek” a kis sűrűségű (low density) koleszterint. A tartósan fennálló  emelkedett koleszterinszint következménye, hogy az érfalban gyulladásos sejtekkel körbevett, fibrinsapkával lefedett koleszterin lerakódások, plakkok keletkeznek, amelyekbe később kalcium is lerakódik. Ezt a folyamatot nevezzük a napi szóhasználatban érelmeszesedésnek. Ennek eredményeként (szövődményeként) jön létre az érszűkület, majd érelzáródás, amelyek súlyos szervi funkciózavarokat okoznak. 

A BETEGSÉGEK KAPCSOLATBAN VANNAK EGYMÁSSAL

Az érelmeszesedés gyakran csak az első lépcsőfoknak tekinthető. Később, előrehaladottabb állapotban bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke, szélütés), vagy az artériás trombózis (végtagi elzáródás), az érelzáródás helyétől függően. A kutatások pedig azt bizonyítják, hogy a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Nagy eséllyel előfordulhat, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-ot is kap, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak. A végtagi érszűkülettel küzdő beteget pedig fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan.

SOKAT TEHET A PÁCIENS, SOKAT TEHET AZ ORVOS

– Régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Éppen ezért a veszélyeztetetteknek különösen fontos, hogy egy optimális, személyre szabott étrendre és mozgásprogramra épülő, dohányzásmentes életmódot alakítsanak ki – akár az életmód orvoslás segítségével. Így jelentősen csökkenthetik a végzetes kimenetelű események bekövetkezésének esélyét – magyarázza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. – A kezelés további eleme pedig a megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll. A lipidszint csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta. A cél, hogy a folyamatot megállítsuk, esetleg visszafordítsuk és megelőzzük az esetleg végzetes következményeket.

Forrás: KardioKözpont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/tudta-hogy-a-magas-koleszterinszint-erszukulethez-vezethet

Attól függ, mit sportolt a páciens. A küzdősportokat biztosan el kell felejteni. Nem szabad azonban a mozgást teljesen abbahagyni: ez ugyanis igen sok veszéllyel járhat – mondta Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont orvosa.

Tüdőembóliával – amelynek hátterében gyakran mélyvénás trombózis áll – diagnosztizálták az Olympique Lyonnal BL-győztes magyar származású német futballistát, Marozsán Dzsenifert – adta hírül az Index. A sportolás és a trombózis kapcsolata egy sokrétű probléma – reagált a hírre Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, klinikai farmakológus, a Trombózisközpont orvosa.

A trombózis mögött számos tényező állhat, kialakulásának kockázatát pedig növelhetik a genetikai betegségek, valamint a fogamzásgátló készítmény szedése, ráadásul a hosszan tartó mozgáshiány is rontja az állapotot, például egy sérülés utáni hosszabb felépülés.

Prof. Dr. Blaskó György elmondta azt is: problémát jelent, hogy általában későn veszik igénybe az érintettek a genetikai vizsgálatokat(Leiden mutáció, MTHFR mutáció, stb.), és ezért későn kerülnek diagnózisra az öröklött trombózis hajlamok (az egészségbiztosító nem támogatja ezeket a vizsgálatokat). Amennyiben időben történne a hajlamra való szűrés – amikor a gyermek még kezdő sportoló és a betegségre való hajlam kiderülését követően át lehet irányítani más, kevésbé trombózis-veszélyes sportokra – nem fordulnának elő olyan tragikus esetek, mint amilyenekről a hírekben hallunk: a pálya szélén vagy a csónakból kiszállva esett össze holtan a sportoló tüdőembóliában.

Egy elsőosztályú sportolónak nem 100, hanem 300 százalékosan kell egészségesnek lennie, hogy bírja a terhelést. A gyerekek egész kicsi kortól már egyesületi színekben sportolnak, és elmarad a fokozatosság elve a mozgásban.

EXTRÉM SPORTOKAT BIZTOSAN NEM!

Sajnos a versenyszerű mozgások legtöbbjéről le kell mondania a betegnek, mivel azokat egyébként sem bírná már elvégezni. Alsó végtag trombózisa esetén kerülendőek az olyan sportok, amelyek erősen terhelik a lábakat, felső végtag trombózisánál pedig a kezek extrém terhelését kell kiküszöbölni. A sérülésveszélyes sportok – a véralvadásgátlók szedése miatt – szintén tiltólistára kerülnek, ilyen az összes küzdősport, illetve az extrém távú futó-, kerékpár- és triatlonversenyek. Jó hír, hogy válthat a beteg kevésbé trombózisrizikójú sportra.

MIT LEHET SPORTOLNI?

Mit csináljon a korábban elszenvedett trombózis, illetve tüdőembólia után a sportoló? Egyfelől nem szabad az edzést teljesen abbahagyni: ez ugyanis igen sok veszéllyel járhat. Az elmúlt két évtizedben sokat változott a felfogás, és minél korábban ráveszi a beteget a szakorvos a rendszeres mozgásra, figyelve a megfelelő mozdulatokra, amelyek következtében nem fordulhat elő a thrombus leszakadása – mondja Blaskó professzor, aki példaként említi a túrázást, a barátságos teniszmérkőzéseket, amelyek jó hatásúak.

A síelés is folytatható, de nem a legveszélyesebb pályákat kell preferálni, hiszen azok lábsérüléshez vezethetnek. Mindenképpen figyelni kell az egyénre szabott mozgásformákra, a fokozatosságra, valamint a rendszeres szakorvosi kontrollra (szükséges lesz véralvadási kivizsgálásokra is, hiszen fokozott a rizikó a trombózis újbóli kialakulásra, vérzékenység jelentkezésére).

Összegezve: nem kell tragédiát csinálni abból, ha első osztályban vagy afelett nem sportolhat, de igényének megfelelő mozgásra mindenképpen szükség van! Mindenkinek azt javaslom, hogy beszélje át az életmódját, étkezését, sportolását szakemberrel, akinek tanácsait pontosan tartsa be – tette hozzá a Trombózisközpont orvosa.

Forrás: Trombózisközpont; https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/folytathatom-a-versenysportot-trombozis-utan

Egyénre szabott étrend kialakításával segítik a dietetikusok a cukorbetegeket, ebben mindenre kiterjedő tanácsokat is talál a páciens. Nem minden tilos! Szarka Dorottyát, a Cukorbetegközpont dietetikusát kérdeztük.

Megbetegíthet a nem megfelelő étrend. A legtöbb cukorbeteg – leginkább a 2-es típusúak – jelentősebb súlyfelesleggel küzd, ez pedig nagy szerepet játszik a betegség és a szövődmények kialakulásában. Éppen ezért fontos a személyre szabott étrend, a diéta kialakítása. Létezik tudatos étrend, amely nyáron is tartható? Szarka Dorottyávalbeszélgettünk.

Mire figyel a táplálkozási szakember az egyénre szabott étrend kialakításánál?

Figyelembe veszem az étrend megtervezésekor egyebek mellett a hozzám forduló páciens nemét, életkorát, magasságát, testsúlyát. Fontos információ az elmúlt fél-két évben tapasztalt testsúly-változást is.
Fontos szempont, hogy mi a foglalkozása, ugyanis más-más étrend dukál az ülőmunkát végzőknek és a fizikai dolgozóknak, az időbeosztás vagy a műszak is befolyásolhatja az étkezések rendjét.

A korábbi betegségekre, a családban előforduló betegségekre is rákérdezek, és szóba kerülnek a jelenleg szedett gyógyszerek, valamint étrend-kiegészítők.

Fontos, hogy közösen tervezzük meg a diétát, ezért tudnom kell, melyek a kedvenc vagy éppen kevésbé kedvelt ételek, van-e táplálékallergiája, ételintoleranciája.

Kikérdezem a pácienst a vásárlási szokásairól, az ételkészítési ismereteiről, azaz tud-e főzni, és a jelenlegi életmódjáról is megtudok információkat.

Mennyi időt hagy a szakember az átállásra?

Fontos, hogy nem szabad mindenen egyszerre változtatni – például ha eddig kolbászt szalonnát, fehér kenyeret és kalácsot evett, nem tud egyik napról a másikra mindenről lemondani (és nem is szabad, mert elmegy az egésztől a kedve).

Milyen étkezésekből áll a diéta? Naponta hányszor egyen a páciens? Mi a helyzet a beiktatott nassolással?

Az ideális a gyakori, 2,5-3 óránkénti étkezés, a meghatározott szénhidrát-tartalmú ötszöri vagy hatszori étkezés. Mindez 3 főétkezést (reggeli, ebéd, vacsora) és 2-3 kisebb étkezést (tízórai, uzsonna, pótvacsora) jelent. Nem muszáj tízórainak vagy uzsonnának hívni, sokak számára szimpatikusabb a „nasi” kifejezés. Azonban az ezeken kívüli nassolás nem megengedett! Ezek az alapelvek, amelyektől az egyéni igényeknek, életmódnak megfelelően eltérhet a páciens. A változtatásokat azonban mindig szakemberrel érdemes megbeszélni!

Néhány hasznos praktika: miben süssük a húst, és egyáltalán milyen legyen a hús?

Ha lehet, fogyasszunk sovány húst (bőr nélküli baromfihús, sertéskaraj, szűzpecsenye, vadhúsok), és az elkészítés során is törekedjünk a zsírszegénységre! Használjuk vegyesen a zsiradékokat: jó minőségű napraforgóolaj, repceolaj, kókuszolaj az ajánlott. Finomítatlan olívaolajat csak salátákhoz használjunk (bár fogyókúra esetén nem javasolt az olajos öntet), az állati eredetű zsírokat (pl. sertészsír) minimalizáljuk. A vaj és a margarin helyett válasszunk csökkentett zsírtartalmú vaj- vagy sajtkrémet, de a házilag fűszerezett túrókrém is alternatíva (a házi, például a zöld fűszeres).

Mi a helyzet a felvágottakkal? Megengedett?

Felvágottból csak zsírszegényet együnk; a zsírtartalom 100 grammnyi termékben ne haladja meg az 5 százalékot. Ha tehetjük, válasszunk a baromfisonkák közül, vagy készítsünk házi májast. Szalámi- és kolbászfélék, valamint májkrémek csak néhanapján jöhetnek szóba.

Örökre lemondhat a cukorbeteg a pékáruról?

Sokan úgy gondolják, a cukorbetegséggel küzdők örökre lemondhatnak a finom szénhidrátokról, hiszen a cukor mellett a másik fő ellenségnek számítanak. Pedig az állítás döntően a finomított, magas glikémiás index-szel rendelkező szénhidrátokra igaz. Az orvos és dietetikus által meghatározott mennyiségben és megfelelő napszaki elosztásban a lassú felszívódású szénhidrát tartalmú ételek is fogyaszthatóak (pl. teljes kiőrlésű gabonából készült cukrozatlan pékáruk).

A panírozott ételeket a legtöbben zsemlemorzsával készítik el, viszont a cukorbetegeknek érdemes minden olyan alapanyagot kerülniük, amelyek gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak, ilyen például a fehér liszt és abból készült zsemlemorzsa is. Panírozáskor használjunk teljes kiőrlésű búza- vagy zablisztet, esetleg alternatív liszteket (pl. zsírtalanított lenmagliszt, szezámliszt).

Változatos köret. Egyes családokban ez csak álom…

Sok családnál a köretet a krumpli, illetve a rizs alkotja, pedig ennél jóval szélesebb a kínálat, hiszen a cukorbetegség esetén bátran fogyasztható a bulgur, a kuszkusz, a köles, valamint a barna, illetve basmati rizst is. Ezek nem csak egészségesek, de egy kis változatosságot is biztosítanak.

Forrás: Cukorbetegközpont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/mit-ehet-es-mit-nem-a-cukorbeteg-megkerdeztuk-a-dietetikust

Cukorbetegeknek készült a bőr alá ültethető, mobil applikációval összehangolható glükózszenzor, amely elődeinél jóval tovább, akár 90 napig is használható. Megkérdeztük dr. Bibok Györgyöt, a Cukorbetegközpont diabetológusát az innovatív eszközökről, újdonságokról.

Új eszközök segítségével lehetőség van a szöveti glükózszint folyamatos ellenőrzésére (CGM – Continuous Glucose Monitoring), hogy ezzel is még pontosabb képet kaphasson a beteg és kezelő orvosa a cukorháztartás állapotáról.

Az amerikai élelmezési és gyógyszerészeti szervezet (FDA) már jóváhagyta az új fejlesztést, így az hamarosan, akár már a nyár folyamán megjelenhet az amerikai piacon – írja a Gizmodo. Először 1999-ben engedélyezték a CGM-készülékek forgalmazását. A fejlesztések egyre pontosabbak, egyszerűbb a használatuk. A szenzorok többsége azonban csupán 6-7 napig képes a működésre, ellentétben az új monitorozó 90 napos használati idejével.

NYITOTTAK VAGYUNK AZ ÚJDONSÁGOKRA

Hazánkban a legelterjedtebb mérési módszer jelenleg is a vércukormérő készülékkel, az ujjbegyből vett vérmintából otthon történő vércukor meghatározás (SMBG-Self Monitoring Blood Glucose) – nyilatkozta kérdésünkre dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

Rendszeresen kapunk hírt az új fejlesztésekről, de az áruk miatt ezek elterjedése igen lassú. A betegek nyitottak az új eszközökre, de a szöveti glükóz meghatározása esetén is szükséges a vércukormérővel történő mérés 2-4 alkalommal a pontosság megítéléséhez.

Az új fejlesztés Amerikában terjedhet még el. Nem valószínű, hogy 2020 előtt nálunk is kapható lenne társadalombiztosítási támogatással a szenzor – tette hozzá dr. Bibok György. Európában még csak néhány országban érhető el a fejlesztés, például Norvégiában.

ÍGY MŰKÖDIK AZ ESZKÖZ

A szenzort a has bőr alatti zsírszövetébe helyezik be egy egyszerű eszköz segítségével. A szöveti glükózszintet érzékelő szenzor elektronikus jeleket küld egy vevő készülékbe, amelyből kiolvasható a mért érték és utána elemezhető a glükózszint változása. A szöveti glükózszint kis késéssel tükrözi az adott időszak vércukorszintjét.

Azt, hogy kinél érdemes szöveti glükóz mérést alkalmazni, a diabetológus kezelőorvos javasolja az adott betegnek. Ilyen eset lehet például, amikor a HbA1c érték normális tartományban van, de az otthoni ujjbegyes mérésekkel jelentős vércukorszint változást tapasztal a cukorbeteg. A fejlesztés segíthet kideríteni, hogy mi okozza a vércukorszint nagymértékű változásait.

Nem minden cukorbetegnek van azonban lehetősége szöveti glükóz monitorozásra. Ilyen esetben további segítséget nyújthat az úgynevezett innovatív diabetológia/okosdiabetológia is, amely az ujjbegyes vércukormérő eszközzel mért adatokból egy központi informatikai rendszer segítségével olyan táblázatokat, grafikonokat készít, amely könnyen áttekinthetővé és érthetővé teheti az anyagcsere-állapot változásait. Ha a beteg megosztja a kezelőorvosával a hozzáférést, akkor személyes vizit nélkül is lehetőség lesz például e-mail levelezés keretében javaslatot adni a betegnek a kezelés módosítására.

Forrás: Cukorbetegközpont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/bor-ala-ultetheto-szenzorok-cukorbetegeknek

Több érintett megfigyelhette már, hogy bizonyos ételek, étrend képes csökkenteni az ízületi gyulladás tüneteit. Szarka Dorottya, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa az erre vonatkozó kutatási eredményekről beszélt.

A GYULLADÁST KELL VISSZASZORÍTANI

A középkorúaknál és az idősebbeknél az ízületi fájdalom leggyakoribb oka az ízületek kopása és az ízületi gyulladás. A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így feltétlenül szakorvosnak kell diagnózist felállítania. A jellemző tünetek iránymutatóak lehetnek, mint például a fájdalom, a duzzanat, esetleg a mozgáskorlátozottság, a bőrpír, láz, levertség, étvágytalanság. A laborvizsgálatok is hamar jelezhetik a gyulladást, de elképzelhető, hogy szükségessé válik ultrahang, röntgen, CT vagy MRI vizsgálat. Az elsődleges lépés azonban természetesen a szakorvos felkeresése, a pontos diagnózis felállítása és a terápia elrendelése.

Az Arthritis Foundation szerint az orvosi kezelés természetes kiegészítője lehet az étrend. Bár nincs kimondottan ízületi gyulladást gyógyító táplálkozás, bizonyos élelmiszerek gyulladáscsökkentő hatása jótékonyan hat a kínzó tünetek ellen. Ennek szellemében három fő szabályt érdemes szem előtt tartani:
– Csökkenteni kell a gyulladást
A kiegyensúlyozott étrend lassíthatja, megelőzheti az ízületek károsodását. Ebből a szempontból kiemelkedő az antioxidánsok szerepe, beleérve az A-, C- és E-vitamint.
– Redukálni kell a koleszterinszintet
Az ízületi gyulladással élők gyakran magas koleszterinszinttel is küzdenek, és az utóbbi csökkentése pozitívan hat a gyulladásra is.
– Fenn kell tartani, vissza kell állítani a normál testsúlyt
A túlsúly extra terhet helyez az ízületekre, ráadásul a gyulladás fennmaradásához is hozzájárul. Nyilvánvaló, hogy egy megfelelően összeállított étrend (és nem fogyókúra!) a legfontosabb eszköz a tartós fogyáshoz.

A 8 LEGJOBB ÉLELMISZER ÍZÜLETI GYULLADÁS ESETÉN

1. Olajos halak
A tengeri halak, azok közül is a zsírosabb példányok, rengeteg egészséges omega-3 zsírsavat tartalmaznak, amelynek gyulladáscsökkentő hatása jelentős az ízületi gyulladás tüneteinek enyhítésében. Ezért hetente legalább egyszer érdemes szardíniát, makrélát, tonhalat, lazacot fogyasztani. Aki végképp nem tud a halakkal megbarátkozni, omega-3 forrásként válasszon chia magot, lenmagot vagy olaját és dióféléket.

2. Olajak
Az extra szűz olívaolajnak különösen magas a polifenol tartalma, ami nem csak a koleszterinszintre hat kedvezően, de a gyulladásokat is képes visszaszorítani. E tekintetben az avokádó és a sáfrányos szeklice olaj is jó választás. Jótékony hatásukat azonban főként hőkezeletlenül, pl. salátákra csepegtetve képesek kifejteni!

3. Tejtermékek
A tej, a joghurt, a sajt gazdag kalciumban és D-vitaminban, ami hozzájárul a csontok egészségéhez, közvetve pedig a teljes mozgásszervrendszer egészségére is kihat. Ugyanakkor a tejtermékek fehérje tartalma segít az izomépítésben is. Súlyproblémák esetén az alacsony zsírtartalmú változatokat érdemes választani.

4. Zöld leveles zöldségek
A spenót, a kelkáposzta, a mángold, a salátafélék gazdagok klorofillban, antioxidánsokban és fitokemikáliákban, amelyek segítenek a fertőzések elleni küzdelemben, a gyulladáscsökkentésben és erősítik az immunrendszert.

5. Brokkoli
A brokkolit azért érdemes külön kiemelni, mert a sulforafán nevű összetevője a kutatások szerint lassítani képes az ízületi gyulladás előrehaladását. Ezen kívül nagyszerű K- és C-vitamin forrás. Azonban ügyeljünk rá, hogy mindig félpuhára főzzük, máskülönben elillannak értékes összetevői!

6. Zöld tea
A zöld tea ismert magas polifenol tartalmáról, amely a már említett módon gyulladáscsökkentő hatással bír.

7. Fokhagyma
A szakemberek úgy vélik, a fokhagyma diallil diszulfid nevű hatóanyaga képes felvenni a harcot azon enzimek ellen, amelyek roncsolják a porcokat.

8. Diófélék
A dióféleségek jót tesznek a szív-érrendszernek és gazdagok magnéziumban, kalciumban, cinkben, E-vitaminban és rostokban, valamint alfa-linolén sav tartalmuk erősíti az immunrendszert. Napi 1 marék a javasolt fogyasztás!

MI A HELYZET A MEDITERRÁN DIÉTÁVAL?

– A mediterrán diéta lényege a naponta többszöri gyümölcs, zöldség fogyasztás, sovány tejtermékek, a teljes kiőrlésű pékáruk, a fehér húsok, egészséges olajok és diófélék előtérbe helyezése, a halak legalább heti egyszeri fogyasztása és a vörös húsok háttérbe szorítása. Ez az étrend és az ehhez nagyon hasonló DASH-diéta bizonyítottan csökkenti a szív-érrendszeri betegségek, az Alzheimer- és a Parkinson-kór rizikóját, valamint gyulladáscsökkentő hatása miatt nagyon jól beválhat az ízületi gyulladás terápiájában is – hangsúlyozza Szarka Dorottya, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa. – A táplálkozásunk tehát gyógyíthat is, és olyan változásokat hozhat az életünkbe, amelyek az egészségünkre, közérzetünkre is kihathatnak. Mindazoknak tehát, akik ostheoarthritistől szenvednek, a szakorvosi ellátás mellett érdemes az étrendjüket is hatékonyan, személyre szabottan megtervezniük és kialakítaniuk. 

Forrás: Életmód Orvosi Központ ; https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/ime-a-8-legjobb-elelmiszer-izuleti-gyulladas-eseten

Akár hobbi-, akár komolyabb sportolók tapasztalhatják, hogy a pulzusuk megítélésük szerint túl magasra emelkedik edzés közben. Mi lehet ennek az oka és mikor érdemes orvoshoz fordulni? Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos.

A NORMÁL PULZUS MINDENKINÉL MÁS ÉS MÁS

A pulzus meghatározásához ideális esetben pulzusmérő órát érdemes használni, de alkalmazhatunk akár egy mobiltelefonos applikációt, vagy fordulhatunk az „ősi” módszerhez: a nyaki verőéren vagy a csuklón tapintjuk ki a pulzusunkat. Ha 30 másodpercig számoljuk az ütéseket, majd felszorozzuk kettővel, megkapjuk az egy perc alatti pulzusszámot. Ezt érdemes ébredéskor (ébredési pulzus) és nyugalomban is ellenőrizni (nyugalmi pulzus), hiszen ezek lehetnek a kiinduló értékek. Ugyanis – bár létezik egy általánosan elfogadott nyugalmi pulzusszám, ami 50-60/perc és 100-120/perc közt mozog – ez egyénenként nagy eltérést mutathat. Egy edzett személynél akár a 40 ütés/perc is normálisnak tekinthető, az aktuális pulzusértéket pedig megemelheti például a stressz, a hormonális változások és a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat. Terhelésnél szintén megemelkedik a pulzus, a kérdés csak az, mennyire és miért.

MI A MAXIMÁLIS PULZUS ÉS MIK AZOK A CÉLZÓNÁK?

A maximális pulzust sportorvosnál lehet kimérni, a mindennapokban azonban inkább megbecsülni lehet, leginkább az ún. Karvonen-egyenlettel vagy az ökölszabályként alkalmazott HRmax meghatározással, ami szerint 220-ból ki kell vonni az életkort. Ehhez képest meghatározhatóak a pulzus szempontjából különböző célzónák. Ez nagy vonalakban annyit jelent, hogy ha a maximális pulzusértéknek az 50%-át éri el a pulzusunk, az kb. a rehabilitációban kívánatos célzóna, ha 60-75%-os a pulzusérték, az az ún. zsírégető tartomány, míg például a szív-érrendszer kapacitásának növelése a 70-85 %-os zónában érhető el.
Vagyis látható, hogy minél komolyabb az edzés, annál magasabb a pulzusérték. Azonban gyanút keltő tünet lehet, hogy ha szubjektíven nem ítéljük az adott edzést nagyon keménynek, mégis magas pulzusértékeket tapasztalunk a mérés során. Ez egy olyan jelenség, amellyel mindenképpen kardiológushoz kell fordulni, hiszen akár szívritmuszavar is állhat a háttérben. A tachycardia, vagyis a megszokotthoz képes túl szapora szívverés ugyanis komoly gondot okozhat, ha elhanyagoljuk. A teendő tehát ilyen esetben az, hogy az adott helyzetben erősen visszaveszünk az edzés intenzitásából (ne álljunk le túl hirtelen, inkább kezdjünk el sétálni), majd ha kissé rendeződött a pulzus, érdemes leülni vagy lefeküdni, ha pedig többször tapasztalunk ilyen problémát, jelentkezzünk be egy kivizsgálásra. 

MILYEN VIZSGÁLATOKKAL JÁRHATUNK UTÁNA A PANASZNAK?

– Azok, akik bármiféle szokatlan tünetet tapasztalnak – akár edzés közben, akár attól függetlenül -, mindenképpen jelentkezzenek be kardiológiai kivizsgálásra. Tehát akár erős szívdobogás, akár nehézlégzés, akár magas pulzus, fájdalom vagy lebegő, remegő érzés jelentkezik a mellkasban, feltétlenül ki kell vizsgáltatni. Ugyanis kiderülhet, hogy szívritmuszavar áll a háttérben, és ezen belül is pontosan diagnosztizálni kell annak típusát – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos. – Ebben segíthet egy 24 órás Holter EKG vizsgálat és a terheléses EKG vizsgálat is. Előbbi a különböző tevékenységek alatti szívműködést monitorozza, utóbbi a szív vérellátását ellenőrzi. Egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál – jelentkezik-e fájdalom, nehézlégzés, esetleg ritmuszavar. Az is kiderülhet, mi az az aktivitási szint, ami még jól tolerálható a szív számára. Vagyis előfordulhat, hogy a 10-12 km/óra sebességgel történő futás helyett a 7-8 km/órás kocogást ajánljuk egy páciensnek, legalábbis az adott edzettségi szinten, vagy ha valóban szívritmuszavar áll a háttérben. Ugyanis ez utóbbi esetben sem kell lemondani a mozgásról, csak meg kell határozni annak biztonságos és hatékony formáját, intenzitását.

Forrás: KardioKözpont; https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/tul-magas-a-pulzusa-sport-kozben

A napokban jelent meg a Diabetologia folyóiratban közölt kutatás, mely leegyszerűsítve azt állítja, hogy a gluténmentes étrend növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Szarka Dorottyát, a Budai Allergiaközpont dietetikusát arról kérdeztük, aggódjunk-e, ha valamilyen okból mi magunk is gluténmentesen étkezünk.

MIÉRT KÖVETNEK EGYRE TÖBBEN GM ÉTRENDET?

A gluténmentes (GM) diétát valójában csak annak kellene követnie, akinél a glutén fogyasztása bizonyítottan az egészséget károsítja. Lisztérzékenység, cöliákia, gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség esetén teljes mértékben kerülendő, illetve nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) esetén is javulnak a tünetek, ha az érintettek mellőzik a glutén fogyasztását. Sokan azonban a fogyás vagy a testsúly megőrzése végett térnek át a GM étrendre. Náluk ez gyakran – tévesen – szénhidrátok teljes kiiktatását jelenti, ami rövidtávon valóban fogyaszt, ám hosszútávon koncentrációs zavarokhoz, emésztési és májműködési problémákhoz is vezethet.

SZÜKSÉGE VAN-E A SZERVEZETÜNKNEK A GLUTÉNRA?

Glutén = sikér. Két fehérje: búza esetén a gliadin (rozsnál a szekalin, árpánál a hordein) és a glutenin keveréke. A gabonák magbelsőjében találhatók, hozzávetőlegesen az említett gabonák fehérjetartalmának 70-80%-át alkotják. A glutén egy vízben oldódó fehérje. Ez azt jelenti, folyadék hozzáadásával (és dagasztás hatására) megduzzad, rugalmas anyaggá (sikér-hálóvá) alakul. A hálóba a kelesztés során felszabaduló gázok beszöknek, s ennek köszönhető a kelt tészták laza, lyukacsos szerkezete – feltéve, ha jól kidagasztottuk. A gliadin fehérje továbbá a tészta „ragadósságát” is biztosítja. Érdekesség, hogy minél magasabb az adott liszt sikértartalma, annál jobb minőségű pékáru készíthető belőle! Önmagában a glutén hiánya tehát az egészségi állapotunkat nem, csak a süteményeink állagát befolyásolja. Ennél lényegesebb kérdés, hogy a glutén tartalmú gabonák megvonása már valóban járhat negatív következményekkel az egészségünkre nézve.

NEM A GLUTÉN, HANEM A GABONÁK ROSTTARTALMA VÉD A CUKORBETEGSÉGTŐL

Gluténmentes étkezésben nem lehet búza, rozs és árpa tartalmú élelmiszereket fogyasztani, zabból is csak a gluténmentes változat megengedett. A gluténmentes alapanyagok magasabb ára miatt sokan inkább rizsből és kukoricából készült liszteket kezdenek el használni az új étrendre való áttérés miatt. Köretként burgonyát, vagy szintén rizst fogyasztanak, az étrendjük rosttartalma ezért összességében jelentősen csökken. Ahogyan az a Sanghaji Biológiai Tudományok Intézetének munkatársainak kutatásáról szóló közlemény végén is olvasható, ha a gluténmentes étkezés alacsonyabb rostbevitellel jár – amihez gyakran további fontos, a magas rosttartalmú gabonákban megtalálható tápanyagok (pl. B-vitamin csoport, E-vitamin, kálium, foszfor, cink) hiánya is társul – az valóban növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.

HOGYAN LEHET MAGAS ROSTTARTALMÚ A GM ÉTREND?

A magas rosttartalmú étkezés egészségvédő hatása tudományosan igazolt. Több vizsgálat is alátámasztja, hogy segíti az emésztést, a vér lipid- és koleszterinszintjét csökkenti, a vércukorszintet természetes módon képes szabályozni. Az ajánlott napi rostbevitel 25-40 gramm, ezt GM étkezés mellett is be lehet iktatni, ha változatosan állítjuk össze az étrendet – javasolja Szarka Dorottya. A fehér rizsliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú barna rizslisztet, esetleg alternatív gaobnákból készült rostdús őrleményeket, mint például a köles-, hajdina- vagy cirokliszt. Továbbá sütéskor a megszokott lisztekhez adott útifű maghéjjal is növelni lehet a rosttartalmat. Köretként zöldségeket, étkezések közt gyümölcsöt fogyasztva, de alternatív gabonafélékkel – például: cirok, hajdina, köles, quinoa – kiegészítve az étkezéseket a GM étrend mellett is biztosítani lehet a szükséges napi rostbevitelt. A személyre szabott – különösen, ha más betegségekkel (pajzsmirigy, IR) is fennáll – étrendhez érdemes dietetikus segítségét kérni.

Forrás: Budai Allergiaközpont; https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/valoban-cukorbetegseget-okozna-a-glutenmentes-etrend