Az inzulinrezisztencia (IR) alapvetően a cukoranyagcsere betegsége, ám igen sokrétű következményt vonhat maga után. A tünetei is igen változatosak, ilyen például az étkezést követő fáradtságérzet. Mi áll ennek hátterében? Dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistáját kérdeztük.

Az inzulinrezisztencia (IR) alapvetően a cukoranyagcsere betegsége, ám igen sokrétű következményt vonhat maga után. A tünetei is igen változatosak, ilyen például az étkezést követő fáradtságérzet. Mi áll ennek hátterében? Dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistáját kérdeztük.

A hasnyálmirigy által termelt, a sejtek cukorfelhasználását segítő inzulint a sejtek nem ismerik fel, nem kötik meg, így nem tudja kifejteni hatását az inzulin. A rezisztencia eredménye, hogy a sejtek nem tudják a cukrot a vérből felvenni, a cukor a vérben felhalmozódik. Ez kettős eredménnyel jár: míg a sejteknek az energiát más forrásból kell beszerezniük, a vérben a felesleges cukor okoz problémákat.

Az inzulinrezisztencia tünetei nagyon változatosak lehetnek. Ha étkezés után 1-2 órával fáradtságot, esetleg koncentrációs zavart, szapora szívverést tapasztal, gondolnia kell a inzulinrezisztenciára (IR), mint lehetséges betegségre is.

MI AZ OKA A FÁRADTSÁGÉRZÉSNEK?

Amennyiben az inzulin nincs jelen elegendő mennyiségben, illetve ha valamilyen okból nem képes ellátni feladatát, akkor zavar alakul ki az energia háztartásban. Gyors felszívódású szénhidrátok bőséges fogyasztását követően (pl. fehér lisztből készült pékáruk, tészták, édességek) hirtelen megnő a vércukorszint, majd ellensúlyozásként az inzulin mennyisége is, ennek következtében pedig leesik a glükózszint. Ez okozza az álmosságérzetet, a fáradékonyságot, és társulhat hozzá remegés, szapora szívverés is – avat be a részletekbe dr. Koppány Viktória.

MIT KELL FIGYELNI?

IR gyanúja esetén fontos a megfelelő diagnosztika. A cukorterheléses laborvizsgálat során meghatározott mennyiségű cukrot kell elfogyasztani, és azt figyelik, hogy ez a cukor hogyan jelenik meg a vérben. A vizsgálat során többször vesznek vért: egyszer a cukor elfogyasztását megelőzően, majd ezt követően többször, és a vér cukorszintjét minden mintában megmérik.

Az inzulinrezisztencia vizsgálatot tovább lehet pontosítani, amennyiben nem csak a vércukorszintet határozzák meg, hanem megmérik az inzulinszintet is.

Az adott vizsgálat menetét, az esetleges más lehetőséget (pl. saját reggelis terhelés, adiponektin hormon szintjének meghatározása) beszélje meg kezelőorvosával!

Az IR kezelés fontos része az életmódváltás egyénre szabott diétával és mozgásprogrammal, valamint gyógyszeres terápiára is szükség lehet!

Forrás: Budai Endokrinközpont; https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/allando-faradtsagot-erez-etkezes-utan-lehet-hogy-ir-rel-kuzd

(TV-FELVÉTEL)

DR. BALOGH KATALIN, A BUDAI ALLERGIAKÖZPONT FŐORVOSA A SZABADIDŐ MAGAZIN ADÁSÁBAN AZ ASZTMA OKAIRÓL ÉS TÜNETEIRŐL BESZÉLT.

A riport ITT tekinthető meg.

Forrás: https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/az-asztma-okai-es-tunetei-tv-felvetel

A csípőízületi kopás nagyon megnehezítheti a mindennapokat, ezért még idejében érdemes elkezdeni a kezelését, hogy esetleg megelőzhető legyen a csípőprotézis beültetés. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a hajlamosító tényezők felismerésére és a kezelési lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

10 OK, AMI NÖVELI A CSÍPŐFÁJDALOM RIZIKÓJÁT

Ha a csípőben lévő porcok és csontszövetek degeneratív változásokon mennek át, idővel megjelenik a csípőízületi kopás, ami igen súlyossá is válhat. A fájdalommal és mozgásbeszűküléssel járó betegség elsősorban az idősödéssel függ össze, de van néhány tényező, amely növeli kialakulásának rizikóját. Ezek a következők:

1. Rendellenes testtartás
2. Korábbi csípő- vagy lábsérülés
3. Születési rendellenesség (csípőízületi dysplasia) és a csípő anatómiai helyzetének megváltozása
4. Bizonyos anyagcsere betegségek (mellékpajzsmirigy- és pajzsmirigy-betegségek)
5. Ínszalag- és izomrendszeri sérülékenység
6. Tartós szteroid használat
7. Alkoholizmus
8. Női nem (férfiaknák ritkábban jelentkezik)
9. Elhízás (minél nagyobb a csípőre nehezedő teher, annál gyorsabbá válhat a folyamat)
10. Túlzásba vitt vagy nem megfelelően felépített edzés 

A CSÍPŐÍZÜLETI KOPÁS FÁZISAI

A betegség okozta tünetek elsősorban a stádiumtól és az fennállás időtartamától függenek, de a legjellemzőbb panasz a csípőtáji fájdalom. Ezen belül különböző fázisokat különböztethetünk meg.
– Első fázis: megfelelő kezelés mellett a folyamat még visszafordítható, megállítható. Ilyenkor a fájdalom jellemzően reggel jelentkezik, és „bejáratódva” megszűnik.
– Második fázis: komolyabb kopásnál a fájdalom már a mindennapi életet is befolyásolja, nehezebbé válik a járás, a buszra fellépés, a lépcsőzés. A röntgenképen látható az ízületi rés beszűkülése, a porc alatti csontok fokozott meszesedése, sőt akár ciszták (folyadékkal teli tömlők) is a csontban. 
– Harmadik fázis: már a legegyszerűbb tevékenységek is gondot okoznak, veszélybe kerül az önellátás, gyakoribbak a törések, mivel az ízületben lévő csontszövetek erősen leépültek.

EZÉRT KELL ORVOSHOZ FORDULNI MÁR AZ ELSŐ PANASZOKNÁL

– A betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy már az első, zavaró panaszok esetén orvoshoz kell fordulniuk. Ezzel nem csak a fájdalomcsillapítás válik lehetővé, de a folyamat is lassítható, megelőzhető a maradandó károsodás. A porc leépülését a megfelelő porcépítő készítmények akadályozhatják, amelyek óriási választéka miatt érdemes szakember javaslatát megfogadni – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – Kiemelt fontosságú a szakszerű gyógytorna, amely erősíti a csípő körüli izomzatot, javítja a terület vérellátását. Az orvosi segítség kiterjed a hatékony fájdalomcsillapításra és életminőség javításra is, így az adott állapotnak és a beteg igényeinek megfelelően alkalmazhatjuk például a lökéshullám terápiát, a Bemer kezelést, az orvosi kollagén bejuttatására épülő injekciókúrát, amelyekkel jelentős életminőség növekedés érhető el. Végső soron azonban, a legsúlyosabb esetekben sor kerülhet csípőprotézis műtétre is.

Forrás: FájdalomKözpont; https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/10-ok-ami-noveli-a-csipofajdalom-rizikojat

A perifériás artériás betegség (PAD) a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a betegség diagnosztizálásának első eszköze a boka-kar index, de szükség lehet képalkotó eljárásra is.

MIT JELENT A BOKA-KAR INDEX?

A PAD leggyakrabban a láb artériáit érinti a betegség, de előfordulhat a gyomorban, a karokban és a fejben is. A koszorúér-betegséghez hasonlóan itt is az érszűkület, az atherosclerosis áll a háttérben. Legjellemzőbb tünet a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, – fáradtság, vagy – zsibbadásérzés, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez a fájdalom jellemzően elmúlik pihenéskor, majd a járáskor ismét jelentkezik.
– Ha ilyen panasszal jelentkezik valaki, az alapos kardiológiai kivizsgálás során érdemes a pulzust megmérni a lábon is, valamint felállítani a boka-kar indexet. Ez az úgynevezett doppler-index, amikor a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

MILYEN VIZSGÁLATRA LEHET MÉG SZÜKSÉG?

– Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.
– CT-vel megvizsgálhatóak a hasi, a csípőben és a lábban található erek is. Ez a vizsgálat jöhet szóba a pacemaker-es és stent-es pácienseknél.
– Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát.

MIÉRT KELL KEZELNI AZ ÉRSZŰKÜLETET?

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Akár a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás, stroke esélye is jelentősen nőhet. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is kétszer-háromszor több infarktus és stroke fordult elő. Jelentősen nagyobb volt az érintettek közti halálozás is.
– A rizikófaktorok egy az érelváltozások szigorú kezelése nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia mellett feltétlenül szükség van a vércukorszint, a koleszterinszint, a vérnyomás rendezésére és bizonyos életmódbeli reformokra. Az elsődleges a dohányzás befejezése, a napi szintű mozgás, ami lehet akár séta is (komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges), és egy megfelelő, szükség esetén testsúly csökkentő étrend bevezetésére – mondja Sztancsik doktornő. – Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű, hogy a szakember valódi életmódprogramot dolgozzon ki a hozzá fordulóknak, akár az életmód orvoslás bevonásával, hogy a páciens pontosan tudja, mit kell tennie a gyakorlatban.

Forrás: KardioKözpont ;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/hogyan-diagnosztizalhato-a-periferias-erbetegseg

Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont sportorvos-kardiológusa a terheléses EKG-ről beszélt a Szabadidő Magazin adásában.

A riport ITT tekinthető meg.

Forrás:https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/a-terheleses-ekg-tv-riport

Előfordulhat, hogy túlműködésbe megy át a pajzsmirigy alulműködés, vagy éppen fordítva, ezért rendszeres kontroll vizsgálat indokolt, változtatva a felírt gyógyszer dózisán. Megkérdeztük dr. Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját.

Szinte nincs olyan szerv, amelynek funkcióját ne befolyásolná a pajzsmirigy hormon: szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, az agyi működésben.

A létfontosságú pajzsmirigy működést az agyalapi mirigy szabályozza, amely a hipothalamus irányítása alatt áll. Előfordulhatnak pajzsmirigy zavarok, egyebek mellett alulműködés és túlműködés, ez utóbbi életveszélyes állapotot, akár halált is eredményezhet.

A pajzsmirigy túlműködés tünetei szerteágazóak, és hamarabb mutatkoznak, mint alulműködésnél, túlműködésénél előfordulhat szapora szívverés, álmatlanság, hasmenés, jelentős étkezés melletti fogyás, nehezebb légzés, csökkent meleg tűrés, fokozott izzadás, meleg és nedves bőr, illetve nőknél menstruációs zavarok. Alulműködésnél is megfigyelhető fáradtság, menstruációs zavar, illetve olyan tünetek alakulhatnak ki, mint hízás, hideg intolerancia vagy depresszió.

VÁLTOZHAT A GYÓGYSZEREK DÓZISA

A pajzsmirigy betegségben szenvedők többsége gyógyszeres terápiára szorul, ennek hatását, a dózis adagját rendszeresen ellenőrizni kell. Dr. Békési Gábor PhD azt mondja, éppen ezért félévente szükséges elmennie a páciensnek szakorvosához!

Előfordulhat, hogy túlműködésből pajzsmirigy alulműködésbe, és fordítva, alulműködésből pajzsmirigy túlműködésbe megy át a betegség, ennek hátterében az alkalmazott készítmény dózisa áll, szerencsére átmeneti változásról van szó.

MIT OKOZHAT A MELEGEBB IDŐ?

Ilyenkor felerősödhetnek a tünetek, főként a túlműködésben szenvedőknél, hiszen náluk gyakran jelentkezik fokozott verejtékezés, álmatlanság, így nehezen vészelik át a meleget. Ebben az esetben gyakrabban kell felkeresni orvosát, hogy beállítsák a szedett készítmény adagját.
A pajzsmirigy betegség kezelésénél az egyik legfontosabb teendő az életmódbeli és a dietetikai tanácsadás a szükséges gyógyszeres kezelés mellett, ezt nem győzzük hangsúlyozni.

Forrás: Budai Endokrinközpont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/nem-mindegy-milyen-dozisban-kapja-a-pajzsmirigy-gyogyszereit

Allergiásoknál nem ritka, hogy idővel asztmás tüneteik is jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogyan előzhetjük ezt meg, illetve milyen tünetek kapcsán forduljunk mindenképp orvoshoz – ha korábban nem is tettük.

ALLERGIÁBÓL ASZTMA

Légúti allergia esetén „szénanáthás” tünetek jelentkeznek. Ha a beteg valamilyen növény pollenjére allergiás, akkor a virágzás időszakában jelentkeznek a tünetei, majd annak végeztével el is múlnak. Ha állandóan jelenlévő allergénre pl. poratkára, állati szőrre, vagy gombára allergiás, a tünetek egész évben fennállnak. A szénanátha tünetei: az orrfolyás, orrdugulás, szem-, orr- és torokviszketés és a tüsszögés. A légúti allergiások kb. 30%-ánál az allergiából idővel asztma alakul ki, ennek oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem az alsóbb légutakban is. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.

MIKOR FORDULJUNK ORVOSHOZ?

– ha ki-, vagy belégzés során sípoló hangot hallunk, és ez a tünet ismétlődően jelentkezik,

– intő jel lehet az indokolatlan elhúzódó fáradtság érzés,

– megfázások után elhúzódóan fennmaradó rohamszerű köhögés, / légzési nehezítettség esetén

– ismétlődően, vagy elhúzódóan jelentkező köhögési roham, vagy az éjszaka, fekvő helyzetben ránk törő köhögés is.

A nehézlégzés, köhögés sok esetben csak terhelésre jelentkezik, sportolás vagy például lépcsőzés közben, sírás vagy nevetés hatására. Ha ilyenkor nem fordulunk orvoshoz, akkor a tünetek egyre gyakrabban, idővel már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek.

MILYEN VIZSGÁLATOKRA SZÁMÍTSUNK?

Az asztmára utaló légúti beszűkülés meglétéről és mértékéről pontos képet adhat a légzésfunkciós vizsgálat, tájékoztató értéket ad a csúcsáramlás mérő (peak-flow-meter). Ezek fájdalmatlan, gyorsan elvégezhető vizsgálatok, nem érdemes halogatni az elvégzésüket, ha panaszaink vannak. Az eredményeket a tüneteinkkel összevetve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy esetünkben milyen súlyos az asztma, majd annak megfelelő, személyre szabott kezelési tervet állít össze. Ennek segítségével, az előírásokat betartva a légzési panaszaink is megszűnnek, de legalábbis jelentősen javulnak, a betegség súlyosbodása, az asztmás roham kialakulása is megelőzhető.

ELKERÜLHETJÜK ALLERGIA MELLETT AZ ASZTMÁS TÜNETEK MEGJELENÉSÉT?

Ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását megelőzzük, fontos, hogy ismerjük az allergént és tüneti szerekkel kezeljük a betegséget. „Ha valaki az év egy adott időszakában ugyanazokat a náthaszerű tünetek észleli magán évről-évre, akkor végeztessen allergiavizsgálatot és kezdje meg a kezelőorvos által felírt allergiaellenes szerek használatát. Allergéntől függően életmódi ill. környezeti változtatásokkal esetleg az egyéni allergénterhelést is lehet mérsékelni. Ezek fontos lépések a betegség súlyosbodásának megelőzésében” – tanácsolja Potecz főorvosnő.

ALLERGÉN IMMUNTERÁPIÁVAL MEGELŐZHETŐ AZ ASZTMA?

Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az allergénspecifikus immunterápia az a kezelési mód, amely leginkább garantálni tudja azt, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk. Az immunterápia az immunrendszer működésére hat. Azáltal, hogy a szervezetet fokozatosan szoktatjuk hozzá az allergénhez, idővel megtanulja panaszok nélkül elviselni a jelenlétét, és az allergia tünetei sem jelentkeznek. Több kutatás is igazolja, hogy az allergénspecifikus immunterápia hosszútávon képes a tüneteket megszüntetni, emellett az újabb allergiák megjelenését és az asztma kialakulását megakadályozni.

Forrás: Budai Allergiaközpont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/asztmas-is-lehet-ha-nem-kezelteti-az-allergiajat

A palpitációnak nevezett jelenség, vagyis az erős, esetleg szabálytalan szívdobogásérzés meglehetősen ijesztő lehet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a háttérben meghúzódó okok egy részére, valamint a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

PALPITÁCIÓ AVAGY HEVES SZÍVDOBOGÁS

A palpitáció egy orvosi fogalom a heves szívdobogás jelölésére. Ilyenkor az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlel, esetleg egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással. Mások inkább repkedő érzésként írják le a jelenséget, egyeseket a szívdobogásuk erőssége, másokat inkább gyorsasága ijeszthet meg. Vannak, akik rendszeresen tapasztalják ezt az érzést, másoknál csak nagyon ritkán jelentkezik. Érdemes tisztában lenni, azzal, hogy vannak viszonylag gyakoribb okok, amelyek palpitációhoz vezethetnek: 

• dohányzás,
• droghasználat,
• túl sok koffein fogyasztása,
• alacsony vércukorszint, 
• várandósság,
• néhány stimuláló hatású gyógyszer, 
• az elektrolit-egyensúly felbomlása, például alacsony káliumszint, 
• valamilyen akut betegség,
• pajzsmirigy túlműködés,
• reflux, 
• egyes szívbetegségek, például a tachycardia különböző formái, pitvarlebegés, pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia.

Amennyiben a szívdobogásérzés mellé olyan tünetek is társulnak, mint a mellkasi fájdalom (amely esetleg kisugárzik az állkapocsba, a vállba, a nyakba), légzési nehézség, hideg verejtékezés, zavartság, ájulás, mindenképpen mentőt kell hívni!

MILYEN VIZSGÁLATOKRA LEHET SZÜKSÉG?

VÉRNYOMÁSMÉRÉS ÉS 24 ÓRÁS VÉRNYOMÁSMÉRÉS

A vérnyomásmérés minden kivizsgálás alapja, még akkor is, ha a páciens otthon is méri az értékeket. Sok betegnél a vérnyomás csak időszakosan emelkedik meg, aminek kivizsgálására a 24 órás vérnyomásmérés jelent megoldást, ráadásul ezzel kiküszöbölhető az esetleges fehérköpeny-szindróma is.

NYUGALMI EKG

Az EKG vizsgálat során ellenőrizhető a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ritmuszavarok, károsodása. Többek közt információt lehet kapni a kamrák falának nagyságáról, és az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

TERHELÉSES EKG

Vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért lehet szükség arra, hogy fizikai terhelés (jellemzően kerékpározás vagy futópad használat) közben vegyél fel az EKG-görbét.

SZÍVULTRAHANG

Ezzel a vizsgálattal álló- és mozgókép is kapható a szívről, és az áramló vér sebessége is mérhető vele. Számos egyéb szegmens is vizsgálható szívultrahanggal, így például a szívüregek, a szívfalak és a szívburok, valamint szívbillentyűk működése, az infarktus utáni falmozgási zavarok, a vérrög, a billentyűbetegségek, a hegesedések, a kóros irányú véráramlás, a pumpafunkció állapota és a szívburokban meggyűlő folyadék mennyisége. 

24 ÓRÁS EKG (HOLTER EKG)

Bizonyos ritmuszavarok nem észlelhetők folyamatosan, ezért a véletlenszerűen megválasztott időpontban elkészített EKG-val nem mutathatók ki. Ilyenkor van szükség egy hordozható készülékkel végzett 24 órás EKG-vizsgálatra.

LABORVIZSGÁLATOK

A kardiológiai kivizsgálások során nagy segítséget jelentenek a vérből kinyerhető adatok. A kardiológus által leggyakrabban kért vizsgálat a nagyrutin, különösen fontos lehet a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása. Ezen túl fontos lehet még a vesefunkció, az ionok és a pajzsmirigy-funkció vizsgálata is.

SPECIÁLIS VIZSGÁLATOK

Ritkább esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.

MIT LEHET TENNI SZÍVDOBOGÁSÉRZÉS ESETÉN?

– Elsősorban mindenképpen utána kell járni, nem valamiféle szív-érrendszeri betegség okozza-e a palpitációt. Szerencsére csak ritkábban derül fény szervi problémára, sok esetben „csak” a stressz okozza ezt a zavart. Természetesen ezt is kezelni kell, életmódváltással, rendszeres mozgással, relaxációs technikákkal – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Ha pedig konkrétan az adott helyzetben szeretne valaki megszabadulni a szívdobogásérzéstől, érdemes megpróbálkozni a lassú, mély, orron be- szájon ki történő légzéssel vagy azzal, hogy néhány percig hideg vízzel locsoljuk az arcunkat. Mindkét technika olyan testi választ eredményezhet, amelynek eredményeképpen lelassul a szívverés.   

Forrás: KardioKözpont ; https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/eros-szivdobogas-11-lehetseges-ok-a-hatterben

Nagyon fontos, hogy kiderüljön az esetleges alvadási faktorok csökkent működése a gyermekvállalás előtt, hogy később ne alakuljon ki vérzéses szövődmény. Dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

Vérzékenységről akkor beszélünk, amikor a véralvadás nem a megfelelő ütemben következik be, így a vérzés tovább tart. A véralvadás többszörösen kontrollált fehérjék együttműködésének eredménye. Ezek a fehérjék folyamatosan hatnak egymásra, egymás aktivitását beindítják, fokozzák, és ezzel egy időben hatnak a működésüket gátló faktorok is. Ily módon alakul ki az az egyensúly, hogy vérzés esetén a vér megalvadjon, de a véralvadás ne következzen be az érpályán belül. Ezen fehérjék (alvadási faktorok és a véralvadást leállító faktorok) valamelyikének hiánya, csökkent mennyisége vagy aktivitása vérzékenységet eredményez. Megkülönböztetünk veleszületett és az élet folyamán kialakult (szerzett) vérzékenységet. Továbbá súlyos, középsúlyos és enyhe formákat.

A SZÜLÉS UTÁNI VÉRZÉKENYSÉG OKAI

Szüléskor az átlagosan 300 ml körüli vér elvesztését normálisnak tekinthetjük, ugyanis maga a folyamat, vérzéssel jár. Amennyiben a vérzés meghaladja az 500 ml-t, akkor postpartum (szülés utáni) vérzésről beszélünk, amelynek lehet szülészeti oka (nem tud összehúzódni a méh izomzata, esetleges méhlepény részletek nem válnak le, stb.).

Amennyiben veleszületetten enyhe vérzékenysége van a kismamának, az a terhesség során nem okoz problémát, mert a terhességben bizonyos alvadási faktorok aktivitása megemelkedik és a véralvadása normális lesz, de a szülés után néhány nappal már fokozódhat a hüvelyi vérzés, mert a kismama eredeti alacsonyabb alvadási faktor aktivitására visszaállt. Sajnos az is előfordul, hogy a terhesség alatt, illetve szülés után alakulnak ki véralvadási rendellenességek, a vérzéses tünetek esetleg csak hetek elteltével otthon jelentkeznek.

EZÉRT FONTOS A SZAKORVOSI KONTROLL!

Először is nagyon fontos, hogy kiderüljön az esetleges alvadási faktorok csökkent működése a gyermekvállalás előtt, mert a szüléshez és a gyermekágyban a megfelelő kezelést csakis így lehet időben megkapnia.

Másodszor, a terhesség előtti véralvadás laboratóriumi leletei rendkívül fontos információul szolgálnak a szülés után jóval később jelentkező vérzékenység gyors, precíz diagnózisának felállításához és a hatékony kezelés elkezdéséhez, hogy ne alakuljon ki életveszélyes állapot – hangsúlyozza a Trombózisközpont orvosa.

A szülés utáni napokban, hetekben a már otthon észlelt hüvelyi vérzés fokozódásakor vagy ismételt jelentkezésekor azonnali orvosi segítségnyújtásra van szüksége a kismamának! Nem halogathatja a nőgyógyászati kontrollvizsgálatot akkor sem, ha bőrén kék foltokat (hematómákat) észlel, hüvelyi vérzése ismételten beindul, illetve a sápadtsága, vérszegénysége fokozódik, mert az életét is veszélyeztetheti a kialakult vérzékenység – sorolja dr. Szélessy Zsuzsanna.

A vérzékenység megállapításához hematológus által kijelölt és értékelt laborvizsgálatok szükségesek, hiszen a vérzékenységnek több formája, oka létezik, amelyeket más-más módon kell kezelni.
Nagyon fontos, hogy minden, nem szokványosnak gondolt vérzéssel, vérszegénységgel fel kell keresni orvosát, akár gyermekvállalás előtt, akár szülés után jelentkeznek is a tünetek. A vérzékenység minden esetben kezelhető, a nem veleszületett formái gyógyíthatóak!

Forrás: Trombózisközpont;https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/szules-utan-is-kialakulhatnak-veralvadasi-rendellenessegek

Legyen szó meszes vállról, sarokcsonti kinövésről vagy ún. ugrótérdről, sok esetben a kombinált terápia a célravezető gyógymód. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr elmondja, milyen terápiákat lehet kombinálni.

MILYEN FÁJDALOMRÓL VAN SZÓ?

MESZES VÁLL

A „meszes váll” kialakulásának oka, hogy kalcium rakódik le a váll egyes részein – főként a Rotátor-köpenyen. A kalciumlerakódás eleinte nehezen észlelhető, de mivel jelentős fájdalmat, mozgásbeszűkülést okoz, az alapos vizsgálat után fény derülhet a tünetek okára. Otthoni kezelésként fájdalomcsillapító hatású lehet a jegelés, az orvos kortikoszteroid injekcióval is segíthet.

UGRÓTÉRD

Ez a probléma először a térdkalács (patella) fájdalmával, nyomásérzékenységével jelentkezik, amelyet eleinte csak a terhelés vált ki, de később a fájdalom állandósulhat. Jellemzően az ugrással járó sportágak képviselőit érinti, tehát igen gyakori röplabdázóknál, kosárlabdázóknál, ugrószámok gyakorlóinál. Bár a tünetek sokszor gyulladásra engednek következtetni, az ultrahang, oldalirányú röntgen vagy az MR-vizsgálat segítségével fény derülhet a valódi okra, vagyis a patella-ín eredési zónájának degeneratív elváltozására. Enyhébb panaszok esetén fontos a pihenés, a fizikoterápia, a gyógytorna, ha nem múlik a fájdalom, mindenképpen szükséges az orvosi segítség, már csak azért is, hogy elkerülhető legyen a patella-ín szakadása.   

SAROKCSONTI KINÖVÉS

A csontkinövések a test azon pontjain alakulnak ki, ahol a csont dörzsöli az izmot vagy az inakat. Emiatt a csont érintett pontja rendellenes növekedésnek indul, és ennek következményeként a környező szövetek begyulladhatnak. A saroksarkantyúnak két típusa ismert: a Haglund-sarok, vagyis hátsó sarkantyú és a sarokcsont sarkantyú, vagyis talpi sarkantyú. A Haglund-sarok igen gyakran a nem jól megválasztott cipő hátsó részének nyomása miatt alakul ki, ezt jelezheti a sarok kipirosodása, gyulladása. A sarokcsont sarkantyú a sarok talpi részén képződhet, a fájdalom is ott jelentkezik. Az álló munka, a túlzott megerőltetés és a túlsúly hatására a fájdalom olyan kifejezett lehet, hogy a betegnek szinte minden lépés nagy fájdalmakat okoz. A fájdalomcsillapítás és az esetleges törés vagy daganat kizárása végett is minél előbb szakorvosi segítséget kell kérni. 

MILYEN TERÁPIÁKAT LEHET KOMBINÁLNI?

– Mindhárom esetben csak alapos kivizsgálásra és diagnózisra épülhet a kezelés, amely esetenként természetesen eltérő lehet – ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista. – A leggyorsabb fájdalomcsökkentő módszer, így az elsődleges segítség a helyileg beadott gyulladáscsökkentő injekció lehet, de fontos hosszabb távon is gondolkozni. Igen jó eredményeket lehet elérni ugyanis a célzottan megválasztott kollagén készítmények kúraszerű alkalmazásával. A kollagén egy zselatinos fehérje, amely megtalálható a porcokban, ízületekben, ínakban és csontokban. Ez a természetes fehérje támogatja testünk elsődleges szöveteinek struktúráját.  Ez a kezelés 4-6 alkalmas injekciós terápiát jelent, amit egy kis szünet után 4-6 alkalom lökéshullám terápia követ. Ez utóbbi egy természetes alapokra épülő eljárás, amely oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek regenerálásával a kiváltó okot is megszüntetheti. Szintén hosszú távon hozhat jó eredményeket a szakember irányításával végzett funkcionális gyógytorna. A kombinált kezeléssel a fájdalom nagymértékben csökkenthető, akár megszüntethető, a betegek pedig visszakaphatják a szabad mozgás örömét.  

Forrás: FájdalomKözpont ; https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/probalta-mar-a-kombinalt-terapiat-vall-sarok-es-terdfajasra