Hírek, események

A meghitt teázások télen élik igazán szezonjukat, hiszen remekül felmelegítik a testet és lelket egyaránt. Számtalan ízben kaphatóak, mindenkinek más kedvence van és amellett, hogy finomak még egészségesek is.

A tea jótékony hatásai

A teák leginkább antioxidáns hatásukról ismeretesek polifenol és flavonoid tartalmuknak köszönhetően. E tekintetben a zöld tea vezeti a sort, de nem sokkal marad le tőle a fekete tea sem. Az antioxidánsokról és ezáltal a teákról tudni kell, hogy megakadályozzák a szabadgyökök negatív hatásait, mint például a szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségeket. Ezek mellett az ízületi gyulladások és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét is csökkentik. A tea nagy mennyiségű káliumot, kalciumot és fluort tartalmaz, így megakadályozhatja a csontritkulás kialakulását vagy enyhíthet annak súlyosságán. Érdekes módon sokkal egészségesebb folyadék, mint a víz, ugyanis az erek tágabbak lesznek tőle, és a véráramlás is szabályozottabbá válik.

A teafogyasztás továbbá csökkenti a koleszterinszintet és meggátolja a magas vérnyomás kialakulását. Katekinek is fellelhetőek benne, melynek révén a tea antibakteriális hatással is bír, tehát megakadályozza a fogszuvasodást, illetve az emésztőrendszeri fertőzések elmulasztásában is segíthet. Nem elhanyagolható a tea élénkítő hatása sem koffein tartalmából kifolyólag, így késő délutántól kezdve már nem ajánlatos fogyasztani, mert alvászavarokhoz vezethet. Negatívumként talán annyi róható fel, hogy gátolja a vas felszívódását, így vashiányban szenvedőknek kerülniük kell, de az étkezések előtt és után egy órával semmiképpen sem fogyaszthatják.

Mire figyeljünk?

Azt nagyon fontos tudni, hogy a teák akkor tudják nyújtani ezeket a hatásaikat, ha nem édesítve isszuk őket. Teljesen mindegy, hogy mézzel, cukorral vagy édesítőszerrel fogyasztjuk, valójában mindegyik káros egy bizonyos szinten. A méz ugyan sok pozitívummal rendelkezik, azonban nagyon magas a glikémiás indexe, azaz hirtelen bontja le a szervezet glükózzá, pillanatok alatt megemelve a vércukorszintet és az inzulin termelést. A gyakori mézfogyasztás végeredményben akár a cukorbetegség valamely fajtájának kialakulásához is vezethet. A teák pozitív hatásait csak rendszeres fogyasztásuk mellett, „ízesítetlenül” érhetjük el. Valójában teljesen felesleges megédesíteni, hiszen a tea önmagában is rendelkezik valamilyen ízzel, és idővel hozzá lehet szokni, ha eleinte kellemetlennek is tartjuk. Részesítsük előnyben a zöld, vörös és fehér teát, a gyümölcsteákat, illetve a gyógyteákat. A gyógyteák esetében persze nem szabad túlzásokba esni, hiszen némelyik emésztést serkentő vagy éppen nyugtató hatással bír, melyek megnehezíthetik a mindennapi tevékenységek elvégzését.

Télen mindennél jobban tud esni egy forró ital, azonban arra is vigyáznunk kell, hogy a tűzforró folyadék nem tesz jót testünknek. Mindig várjuk meg, hogy a tea langyossá váljon, még akkor is, ha bírjuk a nagyon meleg folyadékokat. Frissen facsart citromlevet adhatunk a teához, de ezt sem tehetjük bele még tűzforró állapotban. Arra is érdemes odafigyelni, hogy reggel éhgyomorra nem ajánlott rendszeresen fogyasztani, ugyanis csersav tartalma révén könnyedén okozhat gyomorpanaszokat. Egy kellemes tea elfogyasztása egy jó film, könyv vagy barát társaságában nem csupán testünknek, hanem lelkünknek, szellemünknek is pozitívumokat tartogat. Ha odafigyelünk pár apróságra, akkor nem csupán élvezetes, hanem egészséges szokássá is kinőheti magát a teafogyasztás.

A tea és jótékony hatásai

Minőségi alvás: napközbeni energiaszintünket nagyban meghatározza az a tény, hogy mennyire pihentük ki magunkat az éjszaka folyamán. Az egyéni alvásszükségletek eltérőek, egy felnőtt emberé átlagosan 7-8 óra. Nyugovóra térés előtt ajánlott alaposan kiszellőztetni, pszichésen megfelelően ellazulni, és lelki harmóniát teremteni.

A következő cikkben erről a témáról lesz szó bővebben Bögi Viktor ahttp://testformazo.com oldalról.

Az ébredés

Kiadós alvás után testi energiáink bizonyára rendben vannak.Érdemes ugyanakkor lelkileg is ráhangolódnunk az előttünk álló napra, néhány percben átgondolni, milyen feladatok várnak ránk,és milyen időbeosztásban kell ezeket teljesítenünk.

Étkezés, folyadékfogyasztás

A reggeli étkezés jelentőségéről mindenki tud, hiszen ezzel „alapozzuk” meg erőnket, lendületünket.Ne feledkezzünk meg az egészséges ételekről, italokról a nap későbbi időpontjaiban sem! Ehhez sok segítséget adnak az oldalunkon olvasható írások.

Testedzés, sport

A rendszeres mozgás, edzés jótékony hatásait nem nagyon kell ecsetelni.Már heti két-három órával sokat teszünk testi-lelki egészségünkért, harmóniánkért.

https://www.speed-fit.hu/posts/show/395/az_egeszseges_eletmod_osszetevoi

Az egészséges életmód több tényezőtől is függ. A következőekben erről olvashattok.

Táplálkozás

Az első és leglényegesebb szempont az egészséges életmód szempontjából, hogy étrendünk változatos legyen, és a különféle élelmiszercsoportok megfelelő arányban osztódjanak szét minden nap. Legfontosabbak a teljes kiőrlésű gabonából készült ételek, a gyümölcsök és zöldségek, valamint ezek kiegészítése némi hússal és zsírszegényebb tejtermékekkel. Oda kell figyelnünk arra is, hogy összetett szénhidrátokat fogyasszunk, melyek lassabban alakulnák át glükózzá, mivel így fokozatosan termeli a szervezet az inzulint és a vércukor szint is egyenletesebb lesz. Naponta ötszöri étkezés ajánlott és hetente legalább egyszeri halfogyasztás.

Folyadékfogyasztás

A folyadék biztosítja a vérkeringést és vérnyomást, részt vesz a tápanyagok emésztési, kiválasztási, felszívódási és szállítási folyamataiban, valamint szabályozza a testhőmérsékletet is. Vízhiány esetében előfordulhat fáradékonyság, szédülés, fejfájás, a koncentrációképesség csökkenése, illetve kiszáradás. Egy felnőtt számára az ajánlott napi folyadékbevitel 2-3 liter, de ez a testmozgás függvényében akár több is lehet. Valószínűleg kissé unalmassá válna, ha ezt a mennyiséget csupán víz formájában vennénk magunkhoz minden egyes nap, ezért fontos, hogy sokféle folyadékot igyunk. A cukrozott, a szénsavas és az alkoholos üdítőket mindenféleképpen kerülni kell, de gyümölcsleveket, teákat, gyógyteákat nyugodtan ihatunk. Egy kis kávé még nem árthat, de mivel vizet von el a szervezettől, ezért nem szabad túlzásba vinni és nagyon megcukrozni. Akinek mindenféleképpen koffeinre van szüksége, az zöld vagy fekete teával is pótolhatja.

Testmozgás

Megfelelő mozgás hiányában magas vérnyomás, elhízás és akár cukorbetegség is kialakulhat. Sajnos nehéz beosztani úgy az időnket, hogy egy kis sportra is jusson belőle. Azonban elegendő, ha naponta úgy egy órát tempósabban sétálunk. Például nem kocsival ugrunk el kenyérért vagy vacsorára valóért a kisboltba, hanem elsétálunk vagy kerékpárral tekerünk el odáig. Ha tehetjük, akkor a mozgólépcső és a lift helyett néha válasszuk a lépcsőt. Ezek mind-mind apró kis változtatások, pár perccel vesznek el többet életünkből, de mégis hasznosak és fittebbnek érezhetjük magunkat tőlük. Ha időnk engedi, akkor egy kis esti kocogás, vagy a hétvégi túrázások rendkívül jótékony hatással lehetnek testünkre és lelkünkre egyaránt, de a folyadékpótlásra mindenféleképpen ügyeljünk.

Pihenés

Ahhoz, hogy megálljuk az élet minden területén a helyünket, muszáj rendesen kialudnunk magunkat. Ez mindenkinél változó: van, akinek elég 6 óra alvás, de valakinek 10 órára is szüksége lehet. Minél kevesebbet alszunk, annál kevésbé tudjuk tökéletesen elvégezni a ránk osztott feladatokat, ezért semmiféleképp ne a pihenésen spóroljunk. Továbbá, ha zárt helyiségben történő ülő munkát végzünk, akkor érdemes naponta pár alkalommal 1-2 percig mély lélegzetvételekkel felfrissíteni magunkat. Ez a kis légző gyakorlat segít abban, hogy szellemileg és fizikailag is felélénküljön.

Az egészséges életmód összetevői

Emeljük a hagyományos fekvőtámaszt egy magasabb szintre! Mutatunk egy olyan változatot, amelyben letesztelhetjük, mennyire erősek a stabilizáló core-izmaink, a ferde hasizmaink, és mennyire flexibilis a csípőnk. Talán épp ideje kipróbálni a Spider-Man-, azaz Pókember-fekvőtámaszt…?

A fekvőtámasz-gyakorlatok családjának számos tagja van, az egészen kezdőtől a komoly kihívást jelentő változatokig. Mi is bemutattuk már korábban például a fekvőtámasz rávezető gyakorlatát, amely azoknak nyújthat segítséget, akik még nem tudnak pontos, szabályos fekvőtámaszt kivitelezni. Ma épp ellenkezőleg: kipróbálásra javaslunk egy olyan variációt, amely az alapgyakorlatot egy magasabb szintre helyezi – ez lesz a Pókember-, azaz Spider-Man-fekvőtámasz.

A hagyományos push-uphoz képest ez a változat annyiban bővül, hogy a karhajlítás kivitelezése közben elemeljük egyik lábunkat a talajtól, és az oldalunk mellé kivisszük, miközben térdünkkel igyekszünk a könyökünket megcélozni; majd megismételjük ezt a másik oldalra is egy következő karhajlítás kíséretében. Ekkor voltaképp úgy nézünk ki, mintha a Pókember mászna egy falon, innen a Spider-Man-push-up kifejező neve.

Spider-Man-fekvőtámasz helyesen

A cikkvégi videóban megmutatjuk, miként próbálkozzunk ezzel a gyakorlattal. Az alap fekvőtámasz szabályos kivitelezéséhez képest az alábbiakat tartsuk észben.

Mivel elemeljük az egyik lábunkat, aszimmetrikus mozgás jön létre, ami mindig a stabilizáló izmok fokozott bekapcsolásával jár. Az eddigi „kényelmes” kivitelezéshez képest, amelyben a négy támasztó végtagot szimmetriában a talajon elhelyeztük, már csak három támaszték marad, ráadásul a markánsan oldalra kivitt láb jelentős extra stabilizációra kényszeríti a gerinc tartóizomzatát. Ennek köszönhetően a core edzése szempontjából ez meglehetősen haladó verzió. Mint minden ilyen esetben, kiemelten kell figyelnünk arra, hogy ezt az aszimmetriát valóban a core-izmok egyenlítsék ki, azaz ne kövessük el azt a hibát, hogy törzzsel és medencével utánafordulunk a kiemelt lábnak.

A térd felhúzásában jelentős szerepet játszanak a csípőhajlítást kivitelező izmok, valamint ezzel egy időben nagyobb erőkifejtés vár a négyfejű combizomra. A cél az lenne, hogy szépen vízszintes síkba legyünk képesek kiemelni a törzs mellé a combot és a lábszárat, azaz ne magunk alá dolgozzunk, illetve ne lógjon lefelé sem a térd, sem a lábszár és a sarok. Ez nem feltétlenül fog elsőre sikerülni, főleg, ha a csípőizmaink, farizmaink nem elég erősek és flexibilisek: általában ezek túlerőltetése a mindennapokban a medenceövi egyensúly felborulását eredményezi, így az oldalsík megcélzása kezdetben problémás lehet. 

Természetesen nem feledkezhetünk meg a főszerepet játszó ferde hasizmainkról sem, amelyek – köszönhetően az aszimmetrikus lábmunkának – szintén kiemelt feladatot kapnak.

Melyek lehetnek a leggyakoribb hibák a kivitelezésben?

A legtipikusabb hibák a fekvőtámaszok általános hibái:

• nem eléggé bekapcsolt core, ezáltal túlterhelt alsó háti szakasz
• a semleges nyaki tartás helyett lógó vagy épp előrefeszített fej
• felcsúszott vállak, púpos felső háti szakasz

Mindezek ebben a gyakorlatban kiegészülhetnek azzal, hogy:

• a csípő nem marad egy síkban a váll és boka között, azaz vagy beesik a talaj felé, vagy ellenkezőleg, a fenék fel van tolva az ég felé
• a térd nem kerül ki eléggé oldalsíkba, magunk alá dolgozunk
• az aszimmetrikus munkát vállból, törzsből vagy medencéből belefordítva végezzük

Ha megtetszett a Pókember-mozdulat, de még nem tudjuk szabályosan kivitelezni fekvőtámasszal kombinálva, akkor előbb csak az alsó végtagok húzását gyakoroljuk plankalaphelyzetben, nyújtva tartott karral.

Ha beletennénk ezenfelül a karhajlítást, de nem megy szabályos fekvőtámasz-alaphelyzetből, akkor előbb próbáljuk meg egy könnyített variációban: akár falnál kivitelezve a fekvőtámaszt, akár egy arra alkalmas magasított eszközön támasztva a kezet (pad, zsámoly stb), és mindeközben húzhatjuk a térdet. 

Minden esetben ügyeljünk a szabályos kivitelezésre, hiszen a Spider-Man-fekvőtámaszt könnyű elhamarkodottan, szabálytalanul végezni! Ha lehetőségünk nyílik rá, érdemes tükörnél gyakorolni, vagy megkérni valakit, hogy ellenőrizze, minden testrészünket megfelelően a helyén tartjuk-e. Ha pedig bármely terhelt ízületünk, avagy has- hátizmaink nem szolgálnak ki elégségesen az edzés során, felelősen mérlegeljük, hogy biztosan aktuális állapotunknak és edzettségünknek megfelelő-e ez a gyakorlat!

https://divany.hu/testem/2019/08/08/spiderman-fekvotamasz/

Az úszás segít az ízületek rugalmasságának megőrzésében, emellett a szív és az érrendszer egészségét is. Sőt, fogyhatsz is vele.

Ma még nem csobbantál egyet a legközelebbi hideg vizes medencében? Itt az ideje megtenni. Az úszás ugyanis az egyik leghatékonyabb mozgásforma, mely bármely életkorban remek hatással van az egészségedre – véli Sarah Ellison úszásterápiával foglalkozó szakember, a Harvard Medical School szerzője, aki az úszás ízületekre gyakorolt jótékony hatásairól értekezett.

Alaposan megmozgatja az ízületeket

Mérsékelt erősségű testmozgás lévén az úszás minimális nyomást helyez az ízületekre – mondja Ellison. A víz felhajtóerejének köszönhetően könnyebben tudod mozgatni a végtagjaidat és az ízületeidet, így segít azok rugalmasságának megőrzésében. Idősebb korban gyakorta jelentkezik ízületeidben porckopás, mely ízületi fájdalmakat, mozgási nehézségeket és instabilitást okoz. A porckopás megelőzésének kiváló módja a rendszeres testmozgás.

Az úszás ezen belül is remek lehetőséget biztosít az ízületek karbantartására, hiszen rengeteg izmot és ízületet mozgat meg egyszerre. Egy 2016-os kutatás bizonyította, hogy az úszás legalább olyan hasznos mozgásforma, mint a séta a különböző izom- és mozgásszervi gondokkal, például fibromyalgiával vagy csontritkulással küzdők számára. Sikeresen csökkenti a fájdalmat, illetve segít az egészséges életmód fenntartásában.

Rengeteg módon hasznos

Az úszás a szív- és érrendszer egészségének is sokat használ. Mivel az úszással nagy izomcsoportokat mozgatsz meg – például a négyfejű combizmot vagy hasizmaidat –, a szívednek és a tüdődnek fokozott intenzitással kell dolgoznia azon, hogy vért és oxigént juttasson a szöveteknek. Mindemellett a fogyáshoz is kiváló módszer az úszás. A szakemberek szerint egy átlagos, 80 kilós felnőtt férfi harmincpercnyi intenzív úszással akár 266 kalóriát is elégethet. Sőt, az úszás erősíti a lábizmokat és a központi izmokat, ezzel segít megelőzni a főként idősebb korban jelentkező gyakori instabilitást és elesést.

Szintén hatalmas pozitívum, hogy bármilyen életkorban, testformával és edzettségi szinttel elkezdhetsz úszni, ugyanúgy élvezheted a pozitív hatásokat. Balesetből, sérülésből vagy valamilyen súlyosabb betegségből való felépüléskor is kiváló eredményeket szülhet az úszásterápia. Az úszás remek csoportos tevékenység is lehet, új ismerősökre, barátokra lelhetsz, közösen élvezhetitek a mozgás örömét, nem utolsósorban viszonylag könnyen találhatsz lakóhelyedhez közel uszodát.

https://divany.hu/testem/2019/08/07/uszas-egeszseg/

Ismerjük meg, hogyan épül fel a gerincoszlopunk, melyek a nyakunk, hátunk, derekunk fő ismérvei, s miként maradhat mobilis a gerinc idősebb korunkra is.

Az egészségmegőrző célú, funkcionális, core-fókuszú edzések révén kiemelt figyelem jut a gerincünknek. Joseph Pilates, a pilatesmódszer megalkotója mondta: „Ha a gerinced harmincévesen rugalmatlan és merev, idős vagy. Ha hatvanévesen ruganyos, fiatal vagy. Mindenki pont annyira öreg, amilyen a gerince”. Azaz egész fizikumunkat, izmaink erejét, testünk működését meghatározza az, hogy testünk tartóoszlopa, a gerincünk mennyire képes mobilis maradni, megfelelően ellátva egyik alapvető feladatát. Érdemes áttekinteni anatómiai felépítését, hogy megértsük a jelentőségét.  

Hogyan épül fel a gerincünk? 

A gerincoszlopunk (columna vertebralis) csigolyákból áll, amelyek szabálytalan alakú csontok. A csigolyák egymás felett-alatt helyezkednek el, két-két csigolya között pedig a porckorong található.

A csigolyák legmasszívabb része az úgynevezett csigolyatest, amelyről a csigolyaív indul. Ezek együtt egy lyukat fognak közre, ezek a csigolyalyukak egymáson alkotják a gerincvelőt tartalmazó gerinccsatornát. A csigolyákon hátrafelé irányuló nyúlvány a tövisnyúlvány, voltaképp ezeket tudjuk kitapintani, végigsimítva a hátunkon. Oldalra hátrafelé pedig a páros harántnyúlványok találhatók. 

A gerincünk különböző szakaszainak jellemzőit alapvetően meghatározzák az azt felépítő csigolyák. Felülről lefelé haladva az első a nyaki szakasz (cervicalis) hét darab csigolyája, így őket orvosi dokumentációban C1–C7 néven találjuk. Az első közülük az atlas, amely a koponyánkat tartja. Érdekesség, hogy ennek nincs csigolyateste. Hozzá ízesülve a második az axis, amelyet a fejünk óvatos biccentgetése közben, nem feszített izmoknál az öreglyukba benyúlva ki is tapinthatunk. 

A maradék csigolyák már hasonlóképpen épülnek fel, mint a gerinc további csigolyái. Jellegzetes alakjuk kis csigolyatestből és nagy csigolyalyukakból áll, hiszen a gerincvelő itt indul, illetve az artériák is innen lépnek ki a perifériák felé. A nyaki csigolyák előrefelé domború ívet hoznak létre, mely lordózis néven ismeretes. A nyaki szakasz jelentős mobilitást mutat, hiszen a fejünk mozgásai ezeknek a csigolyáknak köszönhetően jönnek létre. 

Nem hagyhatjuk említés nélkül a nyaki szakasz fontosságát az idegrendszer működése szempontjából sem: a perifériás idegrendszer az ideggyökökről indul kifelé, és behálózza egész testünket. A nyaki idegek számos testfunkcióért és érzékelésért felelnek, így ezek sérülése a fej, nyak, felsőtest, felső végtagok működésében jelentős romlással járhat, sőt akár életveszélyes helyzetet is teremthet. 

Lefelé a következő a háti szakasz (thoracalis) 12 db csigolyája, melyet T1–T12 jelöléssel láttak el. A háti szakasz kevésbé mozgékony, mint szomszédai, mivel a csigolyákon található harántnyúlványokhoz csatlakoznak két oldalról a bordák. A bordák a szegycsontról indulnak hátrafelé, így ezek a komponensek együtt alkotják a mellkasunkat. Mivel nem túl mozgékony szakaszról beszélünk, kevéssé van kitéve a sérülések veszélyének, így ezek a csigolyák messze nem használódnak el annyira, mint a gerincünk többi szakaszát alkotók. Ettől függetlenül jelentős testsúlyterhelés éri, így például csontritkulás esetén ezek a csontok hajlamosak összeroppantani egymást a puszta súlyukkal. A háti szakasz csigolyáinak tövisnyúlványai tetőcserépszerűen illeszkednek egymáshoz, így hozzák létre a hátrafelé domború ívet, melyek kifózisnak hívunk. Az alatta található ágyéki szakasz (lumbalis) 5 db csigolyáját L1–L5 néven ismerjük. A gerincproblémák jelentős része itt jelentkezik, a „derekunkon”. Ezek a csontok már jelentős méretű csigolyatesttel rendelkeznek, hiszen a gerincoszlop terheléséből jelentős mértéket tudhatnak magukénak. A csigolyalyuk pedig jóval keskenyebb, ami azt fogja eredményezni, hogy bármilyen deformitás esetén vagy az optimális helyzetükből elmozdulva sokkal könnyebben érzékelünk idegvégződést érintő tüneteket. Ha idővel meszesedni kezdenek ezek a csigolyák, sokkal hamarabb fellép a gerinccsatorna-szűkület és az azzal járó betegségek. A gerincünk íve itt újfent változást mutat, előrefelé domborúvá válik – hasonlóan a nyaki szakaszhoz, ez is lordózis. Az ágyéki szakasz mozgásképessége elmarad ugyan a nyaki régióétól, de meghaladja a felette elhelyezkedő háti szakasz mobilitását. 

A keresztcsonti (sacralis) szakasz ásóformát vesz fel, mivel az ezt alkotó 5 csigolya összecsontosodott. Ebből kifolyólag nem az egymáshoz képest történő elmozdulás a feladatuk, hanem egy részük alkotja a medence hátsó falát, illetve ízesül a csípőcsonttal (SI ízület). Az SI ízület jelentősége nagyobb, mint gondolnánk: az egymáshoz nem igazán illeszkedő ízfelszíneket erős szalagok tartják össze, stabilizálják, de egyidejűleg lehetővé teszik a mozgatását is. Enélkül nem jöhetne létre a járás, futás, de még szülni sem tudnánk. 

A farkcsonti (coccyx) szakasz szintén összecsontosodott csigolyákból áll, ott, ahol a farkcsont a keresztcsonttal ízesül, szalagok tartják stabilan. Ez a két szakasz együtt hátrafelé domború.

A gerinc formája

A gerinc ívei S alakot formáznak, mely gyakorlatilag természetes lengéscsillapítóként funkcionál. Ha kiegyenesedett gerinccel járnánk, a becsapódás révén óriási károk érnék a csigolyáinkat, és igen hamar hasznavehetetlenné válna a testünk legfontosabb tartóoszlopa. Az S alak felel a súlyunk optimális elosztásáért és a gravitációval történő megbirkózásért is. Minden egyes ívre jutó terheléssel a megfelelő izomcsoportok foglalkoznak. Különösen jól jön ez a feladatmegosztás a dinamikus mozgások létrehozásakor. Ráadásul az íveknek köszönhetően az egyes csigolyák nem kapják egy az egyben a felettük elhelyezkedő terhét, illetve a közöttük levő porckorongon is csökken a nyomás ezáltal. Mondhatni, ez a kialakítás biztosítja a csigolyák tartósságát, megóvva a sérülésektől, töréstől, túlterheléstől. 

A gerinc mozgásirányai

Alapvetően négyféle irányú mozgás jön létre a gerincünk különböző szakaszain: előrehajlítás (flexió), hátrahajlítás (extenzió), oldalra hajlítás (lateral flexió) és csavarás (rotáció). Ezek természetes mozgásterjedelme (ROM, range of motion) az egyes szakaszokon más és más. A ROM eltérése a normálistól függ természetesen az izmok és szalagok állapotától, de szerepe van benne a porckorong állapotának és a csigolyák közötti kisízületek formájának, mozgásának is. 

Mint láthatjuk, a gerincoszlopunk egy lenyűgöző felépítmény, amely számos alapvető funkciót tesz lehetővé testünkben. Mégis, hajlamosak vagyunk kizsákmányolni, amortizálni, holott ha hosszú és egészséges, mozgékony életet szeretnénk élni, azt a gerincünk prevenciójával kellene kezdenünk. Igyekezzünk karban tartani testünket: kezdve a törzsünk izomzatának egyensúlyával, kiegészítve a megfelelő nyújtásokkal, óvva a porckorongokat. Rendezzük be ergonomikusan munkahelyünket, valamint figyeljünk a mindennapi állás, ülés, erőkifejtés során is a gerincünk épségére! Gerincoszlopból ugyanis nem lesz több, csak ez az egy, amellyel születtünk. 

https://divany.hu/testem/2019/08/06/gerinc-felepitese/

A rendszeres testmozgás számtalan módon használ az egészségnek – ez az idősebbekre legalább annyira igaz, mint a fiatalokra. És az sem véletlen, hogy a CrossFit az idősebb generációk körében is egyre népszerűbb edzésforma.

Sokan az időskort a betegségekkel és a fizikai aktivitás hiányával azonosítják, ennek azonban nem kell feltétlenül így lennie. Az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás révén az idősebbek is megőrizhetik vitalitásukat, testi és szellemi frissességüket. Az Elemental írása a manapság igen népszerűnek számító CrossFitedzést ajánlja az idősebbek figyelmébe.

Speciális edzések várják az idősebb korosztályt

A CrossFit, amit a legmegterhelőbb edzések között tartanak számon, átmozgatja a test minden porcikáját, különös tekintettel a hátra és a lábra. Segítségével kiválóan erősíthetők a csontok, az ízületek és az izmok, emellett segíti az anyagcsere, az idegrendszer és a hormonok megfelelő működését, ami idősebb korban különösen fontos.

Sokan megijednek CrossFittől, ezért nem vágnak bele. Ma már azonban létezik speciális Senior/Masters CrossFit tréning, amit az idősebbek fizikumához és igényeihez mérten alakítottak ki. Ezek az edzések a klasszikus CrossFithez hasonlóan fokozott nehézségű és hosszú, sok gyakorlatból álló tréningre épülnek, a súlyok azonban kicsit kisebbek, az ütem valamelyest lassabb, a résztvevők pedig a saját tempójuk szerint végezhetik a gyakorlatokat.

Az edzések alatt végrehajtott gyakorlatok a mindennapi életben végzett mozdulatokra hajaznak – magyarázza Karima Adi londoni személyi edző, aki több mint hatvan résztvevő számára tart Masters CrossFitórákat. Le kell hajolni, amikor felveszünk valamit a földről, nyújtózkodni kell, ha szeretnénk elérni egy magasabb polcot, és minden reggel ki kell mászni az ágyból. A CrossFit a funkcionális mozgásokat fejleszti, vagyis segítségével idősebb korban is olyan rugalmassággal és erővel lehet végezni a mindennapi cselekvéseket, mint korábban.

Bill Cox, Adi egyik tanítványa hetvenévesen végez rendszeresen CrossFitedzést, és azt mondja, hogy a mozgás neki főként abban segít, hogy idősebb korban is önálló maradhasson, ne kelljen másokra támaszkodnia napi teendői elvégzéséhez. Emellett Cox esetében az edzés a Parkinson-kór tüneteit is képes kordában tartani.

Szinte az összes időskori problémán javít

Az izomépítés sokkal többről szól, mint arról, hogy erősebb leszel – véli dr. Jenna Macciochi immunológus szakértő. Már említettük, mennyire hasznos az edzés a szervezet belső folyamatai, az immunrendszer, a hormonok és az anyagcsere szempontjából, de a CrossFit segítségével a csontritkulás is lassítható, és ez szintén ideálissá teszi ezt az edzésformát az idősebbek számára.

A 68 éves, szintén Londonban élő Elaine Heighington a lánya tanácsára vágott bele az edzésbe, és nem bánta meg. Mint mondja, a Senior CrossFit révén erő- és kardiogyakorlatokkal képes ugyanazt a hatást elérni, amit korábban csontritkulás elleni gyógyszerekkel. Ezt dr. Andrea Klemes endokrinológus is megerősíti. A terhelés nyomán ugyanis a csontok érzékelik a mechanikai ingert, és ennek hatására a kalcium jobban kezd beépül a csontsejtekbe, biztosítva a szilárdságukat. A rendszeres testmozgás számos egyéb, időskorban különösen veszélyes egészségi kockázat esélyét csökkenti. A koleszterin- és vércukorszint szinten tartásával és a gyulladásos tünetek csökkentésével megakadályozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Az aerobikedzés a depresszió ellen is bizonyítottan hatásos, továbbá az edzés hatására megnő a hippokampusz térfogata, márpedig az agynak ez a része öregkorban fokozatosan zsugorodik, és ez az emlékezet és a tanulási képességek romlását eredményezi.

Ne félj mozogni!

Hiába a számos pozitív hatás, a statisztikák elszomorítóak. Az adatok szerint csupán minden negyedik amerikai felnőtt végez elegendő testmozgást (Magyarországon a felnőttek egyharmada), pedig az edzőtermek legnagyobb része minden korosztály számára nyitva áll.

A legfontosabb, hogy legyen az embernek motivációja, és hogy idősebb korban se csökkenjen az elszántsága. Soha nem késő elkezdeni, akár hosszú évek tétlenségét követően is ugyanolyan eredményekhez vezet a rendszeres fizikai aktivitás – erről mi is írtunk már korábban. Mint Adi állítja, sokszor nehéz kimozdulni a komfortzónából, azonban a folyamatos edzés hamar új élményekkel gazdagít, és egy idő után megszokott, sőt vágyott dologgá válik. Miért is ne próbálnád ki?

https://divany.hu/testem/2019/08/05/crossfit-idosebbeknek/

Tolódzkodás, lábemelés, támlázás – mutatjuk, hogyan csináld.

A párhuzamos korlát nem csak arra jó, hogy egy helyben támaszkodjunk rajta. Ha a csirkeszárny és társai már mennek, elkezdhetsz akár sétálni is a vason. 

Tolódzkodás

Rengeteg variációja van a tolódzkodásnak, a legalapvetőbb változatát azonban minden kezdőnek el kell sajátítania. „Ugorjunk fel támaszhelyzetbe, majd engedjük le a testünket, miközben a könyököket a felsőtestünk mellé szorítjuk – mutatja Erdélyi Ádám „street workout”-sportoló és edző, majd hozzáteszi: – A fékező szakaszban gyakori hiba, hogy a vállak megemelkednek. Ezt úgy kerülhetjük el, hogy a széles hát- és a mellizmokat folyamatosan feszítjük, miközben a testünket enyhén előredöntjük, és ezzel együtt a vállakat is előretoljuk” – magyarázza. A váll tehát nem a felsőtesthez képest mozog előre, hanem azzal együtt. Létezik egyébként egy olyan szabály, hogy a vállat tolódzkodásnál hátrahúzzuk, mert ebben a pozícióban kevésbé sérülékeny, és a mellizom is jobban megnyúlik.

„Tapasztalataim szerint sem a túlzott hátrahúzás, sem a túlzott előretolás nem előnyös. A váll maradjon ilyen irányból semleges helyzetben, de leszorítva, és sem elöl, sem hátul nem kell őket közelíteni”– magyarázza az edző. Az, hogy meddig engedjük le magunkat, a váll mobilitásától függ, ezt pedig úgy tesztelheted a legegyszerűbben, ha alapállásból kinyújtva hátraemeled a karodat. Teljesen egyénfüggő, hogy meddig emelkedik hátra a kar, így a tolódzkodás mélysége is az, rendszeres mobilizálással és nyújtással azonban ez a technika is fejleszthető.

A lapocka alapvető mozgásai

• közelítés (retrakció) = zárjuk a lapockát, vagy hátrahúzzuk a vállakat
• távolítás (protrakció) = nyitjuk a lapockát, vagy előretoljuk a vállakat
• emelés (eleváció) = felhúzzuk a vállakat a fülekhez
• süllyesztés (depresszió) = lenyomjuk a vállakat
• felfelé vagy lefelé rotáció = forgatás

Mutatunk néhány rávezető gyakorlatot, hogy te is helyesen sajátítsd el az ülőtartást.Tovább »

„A korláton tolódzkodásnál nagy általánosságban a vízszintes felkar jelenti az alsó pozíciót, enyhén előredöntött testtel. Minél lejjebb engedjük magunkat, annál jobban megnyúlik az elülső deltaizom, és ezáltal előnytelenebb helyzetbe kerül az erőkifejtésre” – mondja Erdélyi Ádám. Ha megvan az alsó pozíció, told fel magad a kiindulóhelyzetbe. Ne homoríts, tartsd a tested egyenesen, mozgás közben pedig előre nézz, ne a földre. „Mint minden gyakorlatnál, itt is sokan fejjel – a nyaki gerinccel – kompenzálják a helyes mozgást, ami bólogatáshoz vezet. Aki még ismerkedik a mozgással, annak egyrészt a jól bevált lassú leengedéseket érdemes alkalmaznia, másrészt ajánlott fekvőtámaszozással alapoznia a gyakorlathoz” – tanácsolja az edző.

Nehezítés: Ha már jól megy az alaptolódzkodás, iktass be megállított variációkat. Egy másik nehezítési lehetőség, hogy robbanékonyan, tolódzkodással előre vagy hátra „szökdelsz”. Ha ez sem elég, próbáld ki ugyanígy robbanékonyan, de alul megállítva, vagy próbálj tolódzkodni előre- vagy hátradőlt testtel. 

A légzés a gyakorlat tempójától függ: ha lassabb a mozgás, akkor felfelé fújd ki a levegőt, ha gyorsabb, és nagyobb ismétlésszámmal csinálod, akkor már lefelé menet félúton el kell kezdeni kipréselni a levegőt.

Alkartámaszban lábemelés

Fogd meg a korlátot, majd helyezkedj el alkartámaszban, függőleges testtel, szorítsd le a vállaid, és told fel magad. Próbálj az alkar izmain támaszkodni, ne a csonton, és figyelj arra, hogy a csuklód ne törjön meg. Zárd össze, és emeld a lábad olyan magasra, amennyire csak bírod, közben préseld ki a levegőt. Ha nyújtott lábbal még nem megy, csináld hajlított térdekkel.

Ha tudod, tartsd meg pár pillanatra a felső pozíciót, majd kezdd el beszívni a levegőt, és lassan engedd le a lábad függőlegesig, de ne hátrébb, ne vegyél lendületet a következő ismétléshez. Indításnál ne dőlj hátra, a felső pozíción viszont kicsit csalhatsz.

Háromszor 12-15 ismétlés zárt lábbal már egész jónak számít.

Támaszban sétálás/támlázás

Ehhez a dinamikus stabilitást fejlesztő gyakorlathoz először is vedd fel a már jól ismert támaszhelyzetet. Helyezd át a súlypontodat az egyik karodról a másikra, hogy megérezd, milyen, amikor a súly nem egyformán oszlik el a két kezed között, de közben maradj függőleges helyzetben. 

Ezután szorítsd le teljesen a válladat, majd kezdj ez jobbra-balra billegni. A tested vonalát közben mindig döntsd abba az irányba, amelyik karra terhelsz. Kicsit tudsz még a lábak oldalra emelésével is segíteni, de lehetőleg maradjanak végig összezárva. Igyekezz annyira áthelyezni a súlypontodat, hogy a nem támasztó kezed mindig elemelkedjen a korlátról. A csuklód sose törjön meg, és ne legyen kifelé feszítve, tartsd itt is a fent említett csontos alátámasztást. (Nyújtott kar, a csukló-, a könyök- és a  vállízületek egymás felett, egy vonalban helyezkednek el.) Ha ez már jól megy, apró lépegetésekkel elindulhatsz előre, majd hátra. Nem kell túl nagy lépéseket tenni, mert könnyen elveszítheted az egyensúlyod.

https://divany.hu/testem/2019/08/02/kondipark-parhuzamos-korlat-alapgyakorlatok/

A hétköznapokban számos olyan rutinmozdulatot végzünk, amely jelentősen károsíthatja a hátunkat, derekunkat. Ezek közül a legtöbb veszélyt a helytelenül kivitelezett emelés rejti magában. Videóban mutatjuk, hogyan kellene megfelelő technikával végezni a súly megemelését a lehajolás helyett.

A hátunknak, derekunknak, gerincünknek a legnagyobb károkat gyakran a régóta rosszul berögzült mozdulatokkal okozzuk. Legyen az egy helytelenül kivitelezett sportgyakorlat, vagy a hétköznapokban ösztönösen alkalmazott mozdulat, sokszor akár tudtunkon kívül jelentősen ártunk vele. 

Tény, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt kiemelt fontosságú a prevenció, de manapság egyre könnyebb rátalálni azokra az információkra, amelyeknek segítségével odafigyelhetünk az egészségünkre. Természetesen sokszor igen nehéz tudatosan felülírni a beégett rutinokat, de alapvetően jobban járunk, ha addig igyekszünk rávenni magunkat a változtatásra, amíg még nem késő. Egy mozgásszervi kezelést követően garantáltan keservesebbek a mindennapok.

Az egyik leggyakoribb mozdulat, amelyet teszünk a mindennapokban, az az emelés. A költöztetőkön és az árurakodókon kívül talán nem tekintjük ezt az életük részét képező tevékenységnek, pedig időnként bizony felkapunk egy-egy jelentősebb súlyt. Egy kisbaba az autós hordozóban, egy totyogós vagy óvodás gyerek, egy karton víz a maga kilenc kilójával, egy megrakott laptoptáska, egy bevásárlószatyor, nyaraláshoz a bőrönd. Nyilván azok vannak a leginkább kitéve a sérüléseknek, akik valóban rendszertelenül emelnek, az izomzatuk és ízületeik nem szoktak hozzá ehhez a fajta terheléshez, és nem ismerik a helyes emeléstechnika fortélyait.

Mire kell figyelnünk?

Az első és legfontosabb, hogy a gerincünk helyzete semleges maradjon, azaz sose hajoljunk előre a törzsünkkel, ha közel akarunk kerülni a megemelendő súlyos tárgyhoz. Sokaknak talán már ez is sokkot okoz: miként kellene hát akkor megemelni azt a csomagot, ha nem lehajolunk hozzá? Bizony, szükséges lenne hozzá egy szabályos térdhajlítás (nevezzük most egyszerűen guggolásnak), valamint a karokban némi izomerő. Ugyanis e kettő hiányát próbálják a legtöbben a hajlított törzs lendületével pótolni. 

A másik fontos szempont, még mindig a gerincünket illetően, hogy lehetőleg ne csavarjunk az emelés közben. Ez azt jelenti, hogy álljunk szemben a súllyal, a már említett semleges gerinchelyzet mellett a csípőnk helyzete is előrefelé nézzen az emelés közben. Ha mindenképp irányt kell változtatnunk az emelést követően, akkor a lábfejünk helyzete legyen valamelyest bekészítve a kívánt fordulási irányba, hogy ne a gerincünket kelljen csavarnunk. Amikor fordulunk, a csípőnket fordítsuk először, és azt kövesse a vállunk, ne fordítva!

Ha a tengelyünkön kívül eső súlyt kell megtartanunk, akkor a stabilizáló izmaink minden esetben kiemelten munkára vannak fogva. Értelemszerűen minél közelebb tartjuk magunkhoz a súlyt, annál könnyebb stabilizálni. Így érdemes hát közelebb lépni a csomagunkhoz, és onnan emelni függőleges irányban, közel tartva magunkhoz, amennyire csak lehetséges.

Ha a megemelendő tárgy relatíve nagy kiterjedésű, igyekezzünk nagyobb terpeszt felvenni, illetve mérlegeljük, hogy biztosan nem szükséges-e segítő személy a túloldalról, hiszen ha túl nagy csomagot emelünk kitartott karokkal, az is olyan, mintha messze lenne, és növeli a hátunk terhelését. 

Mit okozhat a helytelen emelés?

• izomsérülés

Az alsó háti szakasz izmait jelentős terhelés érheti egy hajlított hátú emelésnél: már egy szimpla izomhúzódás gyógyulása is hetekig, hónapokig eltarthat. Az az optimális, ha az alsó és felső végtag izmai dolgoznak a súly megemelésén, a törzset csupán stabilizáljuk.

• porckorongok sérülése

A porckorongok lengéscsillapítóként működnek a gerinccsigolyáink között. A porckorong rostos gyűrűje egy ilyen jelentős terhelés hatására roncsolódhat, így egy rosszul kivitelezett mozdulat szomorú következménye sajnos akár kiboltosulás, kiszakadás, porckorongsérv is lehet. Ezt leginkább azzal tudjuk megelőzni, ha a derekunkat, alsó háti szakaszunkat egyenesen tartjuk.

• ízületi károsodás

A gerincünk és medencénk legfőbb feladata a testünk mozgatása, ezt pedig ebben a régióban számos kis ízület teszi lehetővé. A helytelen emelő mozdulatok kisebb-nagyobb károkat okozhatnak ezeknek az ízületeknek, akár blokkolhatják is őket. Ha a mellkassal együtt előrenézve tartjuk a csípőt, elejét vehetjük ezeknek a sérüléseknek.

Még egyszer a legfontosabb irányelvek, amelyeket szemléltetünk a lenti videóban is:

• Egyenesen tartott gerinccel emeljünk, aktív hasizmokkal és minél stabilabban tartott alsó háti szakasszal
• Ne csavarjunk emelő mozdulat közben, nézzen előre a mellkasunk és a csípőnk is
• Igyekezzünk közelről emelni, és közel tartani magunkhoz a súlyt

https://divany.hu/testem/2019/08/01/emelestechnika/

Négylábú barátunkkal tölteni az időt a világ egyik legjobb kikapcsolódása. Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kutyások egészségesebbek, boldogabbak, a kutyával felnövő gyerekek pedig erősebb immunrendszerrel rendelkeznek. Mindezeken túl különösen gyümölcsöző az együtt töltött idő akkor, ha ezek a kutyás élmények valamiféle tanulást, közös test- vagy szellemi gyakorlást is magukban foglalnak.

Egyre népszerűbbé válnak az utóbbi időben a felelős és szerető gazdik körében a kutyáknak szóló sportok, amelyekkel fizikailag és mentálisan is lefáraszthatjuk az ebet; ezeknek most néhány olyan változatát emeljük ki, amely a gazdának is jelentős kihívásokat kínál testmozgás szempontjából.

Agility

Az agility olyan sportág, amelynek során a kutyának és a felvezetőnek egy ugró- és ügyességi akadályokkal megtűzdelt pályán kell végigmennie, lehetőleg hibátlanul és a leggyorsabban. A pálya mindig más és más, a felvezetőnek először a kutya nélkül kell bejárnia: megjegyzi a sorrendet, majd megtervezi a megoldás módját. Ez a gazda, illetve a kutya vérmérsékletének függvényében elsősorban futást vagy sprintet, ritkábban kocogást jelent. Mivel a kutya kizárólag a handler instrukciói alapján fogja tudni, hogy melyik akadály következik – és versenyhelyzetben természetesen csak egyetlen próbálkozás lehetséges –, ezért a páros humán felétől nagyfokú testtudatra és igen intenzív mozgásra van szükség. A kutyák csodálatosan olvassák a nonverbális jeleket, így a mellkas, a kar, a lábfej, az arcél helyzete fog elsődlegesen jelzést adni számukra a pálya ívein. Ennélfogva jelentős mobilitásra és nagyon tudatos testkontrollra van szükség, igen gyors reakcióidő mellett.

Az agility alapvetően versenysport, országos, Európa- és világbajnokságot is rendeznek belőle, de ha valaki csak tartalmas és izgalmas időt szeretne eltölteni a kutyájával, alapos lefáradás mellett, annak edzés szintjén is bőven hordozhat élményeket magában. 

Gyakorlati tudnivalók: alapvetően otthoni eszközigénye nincs. Edző és edzéshelyszín (agility akadályokkal felszerelt pálya) szükséges. Gyakorlatilag bármilyen korú és testfelépítésű ember agilityzhet, mindenki meg fogja találni a saját magának testhezálló ritmust és felvezetési módszert.

Canicross

Ha a kutya és a gazdi egyaránt szeretik a terepet és a futást, akkor miért ne futhatnának együtt? A canicross az a sport, amelyben a futó páros egymással összekötve futja le a kijelölt távot. A felszerelés a kutya számára egy hámból, a gazdának egy övből vagy beülőből, kettejük között pedig egy részben rugalmas futószárból áll. Szabály, hogy a kijelölt táv minimum 95 százalékában a kutyának kell elöl futnia.

A gazdi fut, a kutya fut és húz, így természetesen itt is fontos, hogy a páros megtalálja a közös ritmust, ami sok gyakorlás eredménye. Versenyeket is rendeznek belőle, de egy alapfelszereléssel közös szabadidő-eltöltésnek is tökéletes. 

Gyakorlati tudnivalók: canicross-szett kell hozzá, ami – minden sportfelszereléshez hasonlóan – beszerezhető egészen olcsó alapkivitelben kezdőknek, és minden igényt kielégítő minőségben profiknak. Azoknak, aki komolyabban, nem csupán kipróbálás szintjén űznék, érdemes alapozó tanfolyamon, edzéseken részt venni, hogy a páros mindkét felét, azaz embert és a kutyát is megfelelően felkészítsék a technikai részletekkel kapcsolatban.

Bikejöring

A canicross terepkerékpáros változata. A kutya, hasonlóan az előző sport szabályaihoz, elöl fut, a gazdi azonban nem futva, hanem egy kerékpáron tekerve húzatja magát a kutyával, illetve a tempójával segít a táv minél gyorsabb megtételében. Míg az eddig felsorolt sportokat voltaképp akármilyen, az adott sport iránt érdeklődést és képességeket mutató ebbel űzhetjük, a bikejöringhez azért nem árt egy masszívabb felépítésű négylábú, még ha nem is (csak) a klasszikus szánhúzó fajták jöhetnek szóba. 

Gyakorlati tudnivalók: az eszközigény meglehetősen magas. Jó minőségű terepkerékpár a gazdinak, hám-póráz szett a párosnak. Mivel komoly sebességeket is el lehet érni, a kerékpáros felszerelés a végtelenségig bővíthető a megfelelő védőfelszerelésekkel, kiegészítőkkel. 

Mint minden outdoor sport, természetesen a canicross és a bikejöring is erősen időjárásfüggő, valamint a páros képességeinek, szintjének megfelelő terepet, nehézséget és távolságot felelősen kell meghatározni, hogy mindenkinek jó élmény legyen.

Dog dancing

Mint azt a neve is kifejezi, a dog dancing olyan sport, amelyben a kutya és a gazdi együtt táncol, de legalábbis valamilyen koreográfia szerint mozog. Ahhoz, hogy akár egy kezdetleges produkció összeálljon, a kutyának már számos engedelmességi feladatot, illetve kreatív, esetleg látványos trükköt kell tudnia, vagyis erre a közös előadásra való felkészülés igen nagy összhangot követel két- és négylábútól egyaránt. A cél az, hogy egy közös, szinkronban történő mozgás jöjjön létre, amely sok szempontból a műkorcsolya-produkcióra hajaz: az élvezeti értéket kimaxolva zenével és a témának megfelelő öltözékkel. Az otthoni tanítgatástól a komoly nemzetközi versenyekig széles a paletta, amelyben a páros próbára teheti magát. 

A trükkök megtanulásához kimeríthetetlen forrás az internet, az online közösségek, de a dog dancinget választó kutyások hagyományos kutyaiskolai foglalkozás formájában is felkészülhetnek. Ez a sport a kutyától elvonatkoztatva a gazditól kreativitást, kifinomult mozgást, jó ritmusérzéket kíván, így lesz a végeredmény igazán látványos. 

Gyakorlati tudnivalók: eszközigénye minimális. A klikkeres tanítási módot érdemes használni, így klikker és mutatópálca szükséges – de sem speciális helyszín, sem igazán jó időjárás nem feltétel a közös mozgáshoz. 

+1: a Hard Dog Race

Kicsit kakukktojás a fentiekhez képest, hiszen a Hard Dog Race nem sportág, hanem egy olyan különleges esemény, amely a sportkutyások körében már fogalommá nőtte ki magát. Az embereknek szervezett „vad terepen, akadályokon jutunk át” tematikájú események nyomán pár éve megjelent ezek kutyás változata is. A juniortól a brutálig különböző kategóriákban tehetik próbára fizikai képességeiket és együttműködési készségüket a hatlábú csapatok. Mivel ez alapvetően egy futóverseny, közösen futni nem árt (már ha az időt is nézi az ember), ezenkívül a jó fizikum sem kifejezetten hátrány a helyenként vizes, kúszós-csúszós, akadályokkal, illetve szintkülönbségekkel megtűzdelt pályán. A felelős gazda felméri saját és kutyája adottságait is, mielőtt belevág ebbe az izgalmas versenybe.

Ahogy a bevezetőben ígértük, a kutyás sportok széles palettájáról igyekeztünk kiválogatni azokat, amelyek nekünk, embereknek is jelentős fizikai kihívást és egyben szórakozást nyújthatnak. Természetesen a gazdi gyalogol a kutyával a mantrailingen, dobja a frizbit a versenyen, de ők most nem kaptak helyet ebben a válogatásban. Teljesen más kategória a munkakutyázás – legyen az IPO, USAR, vadász-retriever-terelő stb. felkészülés, munkavizsga, bevetés –, ezért az egyszeri, közös mozgásra vágyó kutyatulajdonosoknak most ezt sem kínálgatjuk. A lényeg úgyis az, hogy mindenki találja meg a saját és kutyája vérmérsékletének megfelelő, közös örömet jelentő élményforrást, miközben testileg-lelkileg pallérozódik a kedvenc négylábúja mellett. 

https://divany.hu/testem/2019/07/30/sportolas-kutyaval/