A rendszeres edzésre nemcsak a testünknek, de az elménknek is szüksége van. Amellett, hogy segít megőrizni az egészségünket, a lelki békénk fenntartásában is nagy szerepet játszik, ezért érdemes egész életünkben időt szánni a testmozgásra.
Azt már tudjuk, hogy a sport elengedhetetlen, ha sokáig és egészségesen szeretnénk élni, hiszen számos betegség, mint például a szívproblémák, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint egyes rákok kialakulásának kockázatát is csökkenti a rendszeres testmozgás. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az idő múlásával a korábban végzett edzéstípus már nem biztos, hogy a legmegfelelőbb a számunkra. A Conversation listázta, hogy mi mindenre érdemes figyelni, ha korunkhoz illő mozgásformát keresünk.
Gyermekkor és serdülőkor
A gyermekkori testmozgás segít a testsúly szabályozásában, az egészséges csontok fejlődésében, a megfelelő alvási minták kialakításában, valamint segíti az egészséges önbizalom létrejöttét is. Szakértők azt javasolják, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük napi legalább egy óra mozgásra. Érdemes a kicsiknek minél többfajta sportot kipróbálniuk, mielőtt elkezdenek egyet komolyabban űzni. Azonban nem kell minden esetben szervezett keretek között gondolkoznunk, egy óra játszóterezés vagy a kertben való focizás is tökéletesen megfelel.
A serdülőkre jellemző, hogy visszavesznek a korábban rendszeres testmozgásból, különösen a lányok szívesebben töltik passzívan a szabadidejüket. Pedig az elegendő mozgás segít leküzdeni a stresszt és a szorongást, emellett hozzájárul az egészséges testkép kialakításához is. De mi kell ahhoz, hogy egy kamasz eljárjon sportolni? Érdemes csapatjátékokban gondolkodnunk, a társas közeg ugyanis mindig vonzóbb a tiniknek. Azoknak pedig, akik inkább mégis egyedül kapcsolódnának ki a sport segítségével, kiváló megoldást jelenthet az úszás vagy az atlétika.
A húszas éveink
Ha túlestünk a kamaszkori fizikai és lelki változásokon, a húszas éveinkbe érve a reakcióidőnk és a VO2 – vagyis a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége – a csúcson van. Ezt követően a VO2 évente akár egy százalékkal is csökkenhet, és a reakcióidőnk is minden évben lassul. Jó hír, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a lassulás mértékét, valamint az izomtömeg és a csontsűrűség növelése hasznunkra válik a későbbi évek során is. Érdemes vigyázni a testünkre, és minél több edzésformát kipróbálni. Ha rendszeresen látogatjuk a konditermet, érdemes szakértő tanácsát kérni a sikeres periodizáció érdekében. A periodizáció egy olyan éves tervezést jelent, mely segítségével hatékonyabbá tehetjük az edzésünket, és ha akarjuk, kihozhatjuk magunkból a csúcsteljesítményünket. Ez tehát magában foglalja az edzés progresszív ciklusokra történő felosztását, mely segítségével a legjobb eredményt érhetjük el.
A harmadik X után
Ahogy a karrier és a család előtérbe kerül a harmincas éveinkben, a testedzés hajlamos feledésbe merülni, pedig különösen fontos szerepe van az egészségünk megőrzésében, ha például ülőmunkát végzünk, vagy levezetnénk az aznapi stresszt, mielőtt hazaérünk a családhoz. Ismét érdemes elrugaszkodnunk a mozgás szervezett formájától, hiszen már az is sokat segíthet, ha elsétálunk az iroda távolabbi végén lévő nyomtatóig, vagy lift helyett a lépcsőt használjuk. Ha állandó időhiánnyal küzdünk, érdemes kipróbálni az intervall edzéseket, hiszen erre csupán 20-25 perc is elég. Ennek lényege, hogy terhelési és pihenési szakaszok váltogatják egymást úgy, hogy a pihenési szakaszban a pihenés időtartama rövid és aktív. Különböző edzésekkel a szülés utáni regenerálódást is segíthetjük. Érdemes változatosan edzeni, több mindent kipróbálni, a spinningtől kezdve egészen a jógáig, rengeteg lehetőségünk van.
A negyvenes években
Ebben a korban a legtöbbet talán az úgynevezett ellenállásos edzések adhatnak. Ez történhet saját testsúllyal vagy súlyokkal, bár a leghatékonyabb gyakorlatok között van olyan, amit súlyok nélkül nem fogunk tudni kivitelezni. Ez a legjobb módja annak, hogy optimalizáljuk a kalóriaégetést, minimalizáljuk a felhalmozódott zsírt, és visszafordítsuk az izomtömeg csökkenésének folyamatát. Érdemes tehát beszerezni egy kettlebellt, vagy kipróbálni a súlyzókat a konditeremben. A pilates is hasznos lehet, ha az idő múlása például derékfájással jelentkezik.
Nem áll meg az élet ötven után sem
Jellemzően ekkora már megtapasztaltuk, hogy milyen nehézségeket okoz a hát- vagy derékfájás, illetve rendszerint ezekben az években diagnosztizálják a szív- és érrendszeri betegségek nagy részét. Ennek oka, hogy a menopauza hatására a nők szervezetének ösztrogénszintje csökken, aminek hatására a szívbetegségek kockázata nő. Ahhoz, hogy a mindennapi tevékenységek elvégzése során ne ütközzünk nehézségekbe, érdemes heti két erősítő edzést beiktatni. Tökéletes mozgásforma lehet a tempós gyaloglás, ha a légzésünk felgyorsul, és egy-egy izzadságfolt is megjelenik a ruhán. Érdemes kipróbálni új edzéstípust is, mint például a tajcsi, amely nemcsak a testünket, de az elménket is formába hozza.
Hatvan fölött
A legtöbb krónikus betegség az ember hatvanas éveire már kialakul, sőt a rák egyik fő kockázati tényezője is az öregedés. A magas fizikai aktivitás fenntartása segíthet megelőzni ezeket, tehát az évek során érdemes aktívnak maradni. Nemcsak az egészségünk, de a szociális életünk megőrzése érdekében is jó ötlet lehet a társastánc vagy a vízitorna. De nem kell ilyen messzire menni, egy tempós sétát is meghálál a testünk.
Hetvenen túl
A hetvenes éveinkben is érdemes figyelmet fordítani a testünkre, hiszen ezáltal megelőzhető a gyengeség vagy egy nagyobb esés, emellett pedig a kognitív funkcióink megőrzéséért is tehetünk. Ha egy idős rokonunk már nem mutat rá hajlandóságot, vigyük el egy sétára a szabadba, és beszélgessünk vele közben. Ezzel nemcsak a kapcsolatunkat ápoljuk, de az egészségünkért is teszünk. Érdemes gyógytornásszal konzultálni, hogy a szükséges gyakorlatokat könnyen a napirendbe tudjuk illeszteni.
Ha már gyerekkorban rendszeressé tesszük, könnyebb megőrizni a mindennapos testmozgást. De elkezdeni sem késő, hiszen számos pozitív hatása van, melyek egész életünkön át kísérnek.
