A felső légúti gyulladásokat – nátha, garatgyulladás, torokgyulladás, mandulagyulladás – gyakran kíséri az orrmelléküregek érintettsége is. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-Orr-Gégeközpont orvosa elmondta, hogy milyen tünetek figyelmeztetnek arra, hogy már nem csak egy „egyszerű náthával” van dolgunk?
NÁTHÁS TÜNETEKKEL KEZDŐDIK
Ha nátha, vagy felső légúti gyulladás következtében kialakult orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, nyálkahártya bélelésük megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik. A váladék ezáltal nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el – fejti ki részletesen a probléma okait dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik, majd a feszülés miatt fájdalom mutatkozik. A gyulladás még könnyebben alakul ki, ha a szellőzést akadályozó anatómiai eltérés van az orrban, például orrsövényferdülés.
A GYULLADÁS JELEI
Kezdeti állapotban a melléküreg-gyulladások tünetszegények lehetnek. A náthára jellemző tünetek elhúzódnak és feszítő, a fej előrehajtásával fokozódó, esetleg lüktető, a homloktájék, a szemek felé sugárzó arcfájdalom alakul ki sárgás-zöldes, gennyes orrfolyás mellett.
HOGYAN KEZELJÜK?
A fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett képalkotó eljárások (röntgen, CT,) is segítik a tünetek hátterében álló okok felderítését. A kezelés során a legfontosabb a melléküregek nyílásainak szabaddá tétele, az üregek szellőzésének helyreállítása, a beduzzadt orrnyálkahártya orrcseppel való lohasztása. Kiegészítésként adható fájdalomcsillapító, lázcsillapító, nyákoldó, szükség estén antibiotikum. Fontos a rendszeres sóoldatos orröblítés.
SZÖVŐDMÉNYEKKEL JÁRHAT
Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt heveny melléküreg-gyulladásnál a folyamat fokozatosan és észrevétlenül idültté válhat. Polipok alakulhatnak ki, melyek egy idő után orrlégzési akadályt képeznek. Kimutatott, hogy a folyamatosan fennálló melléküreg gyulladás következtében állandósult garat felé hátracsorgó váladékozás tartós köhögést, hörghurutot okoz, asztmában fokozza a tüneteket. Az orr-melléküregek gyulladásának másik fontos szövődményi csoportja, ha a gyulladás túllép az üreg falán, és átterjed a szomszédos szervekre, szövetekre is, így okozhat agyhártyagyulladást, agytályogot, vagy a szemüreg gyulladását.
Az idegbecsípődés komoly fájdalmat okozhat, amennyiben a vállban történik, úgy a karokban, a nyakban és a kezekben is. Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr az egyértelmű és a gondosabb kivizsgálást igénylő esetekről és azok kezeléséről beszélt.
NEM CSAK A VÁLL FÁJHAT
Ha a vállban csípődik be az ideg, az elsősorban fájdalmat, zsibbadást, gyengeséget és diszkomfort érzetet okozhat, de ezek az érzésen nem kizárólag a vállban jelenhetnek meg. Érinthetik a karokat, a kezeket, az ujjakat, a nyakat is, ez utóbbiban főként a fej forgatásakor jelentkezik a probléma. – Az idegbecsípős sokszor egy rossz mozdulat következménye, amely bekövetkezhet akár sportoláskor, akár egy teljesen mindennapi mozdulatsornál. A közvetlen ok abban keresendő, hogy valami, például csont, szövet, porckorong nyomást gyakorol a környező idegpályákra, ami feszülést és más kellemetlen érzéseket okoz. Mindenképpen fel kell állítani a pontos diagnózist, hiszen akár egy sport- vagy autóbaleset során keletkezett sérülésből is kialakulhat porckorongsérv vagy olyan gyulladás, amely nyomást gyakorol a szövetekre hangsúlyozza – Arnold doktor. – Ugyanakkor az idegbecsípődés előfordulhat csigolya degeneráció miatt is. Idővel ugyanis a csigolyák közötti zselészerű anyag „elhasználódhat”, ami miatt csökken a csontok közti távolság, így egymást és a környező idegeket is irritálhatják. Emellett természetesen a nyaki szakaszon előfordulhat ízületi gyulladás, nyáktömlőgyulladás, csontritkulás, csigolya csúszás, kisízületi kopás, porckorongsérv, tartási rendellenesség és a csigolya csontos kinövése is, amelyek szintén hasonló tünetekkel járhatnak.
MIT TEHETÜNK MI MAGUNK IDEGBECSÍPŐDÉS ESETÉN?
Elsősorban ne kapkodjunk! A fájdalom gyakran olyan gyorsan elmúlik, ahogyan jött. Maradjunk pár percig a fájdalmat kiváltó mozdulatban és csak lassan kezdjünk el mozogni. Elsődleges segítségként érdemes hideg-meleg váltott borogatást tenni a vállra, hogy oldódjon az izmok feszültsége. Ugyanezen okból ajánlatos finoman masszírozni is a területet és segíthetnek a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, izomlazítók is. Az akut időszakban különösen oda kell figyelni, milyen pózban, milyen párnán alszunk (optimális a nyak megtámasztására tervezett speciális, memóriahabos párna), és milyen pózban ülünk (érdemes ergonomikusan kialakított széket választani) és például milyen pózban telefonálunk (ne szorítsuk a telefont a fejünkkel a vállunkhoz). Ezen kívül érdemes kerülni a huzatot, az erős légkondicionálást, az aszimmetrikus terhelést, és a számítógép előtti előretolt fejtartást. Ha a helyzet két nap alatt sem javul, mindenképpen fel kell keresni az orvost – egyrészt a hatékony fájdalomcsillapítás, másrészt az esetlegesen komolyabb problémák feltérképezése végett.
HOGYAN SEGÍTHET AZ ORVOS?
– A legfontosabb teendőnk, hogy kizárjuk az olyan, súlyosabb betegségeket a háttérben, mint például a gerincsérv. Természetesen, ha mégis ilyesmiről van szó, akkor is fontos a minél korábbi diagnózis, hiszen sok esetben jól megtervezett kezeléssel elkerülhető a műtét is – mondja dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – Hogy biztosak lehessünk a diagnózisban, a fizikális vizsgálaton túl szükség lehet MRI-re, CT-felvételre. Amennyiben kiderül, hogy „egyszerű” görcsös izomzatról van szó, gyorsan és hatékonyan használható a helyi célzott gyulladáscsökkentő injekció, amely viszonylag rövid alatt hoz megkönnyebbülést. Hosszabb távon komoly segítséget jelenthet az orvosi kollagén injekciókúra és a lökéshullám terápia, amely beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét. Szintén jól beválhat a lágylézer terápia, amely alacsony energiájú infravörös lézersugárral dolgozik. Ennek számos előnyös tulajdonsága van, többek közt csökkenti az ödémát, ezáltal a gyulladás lehetőségét, javítja a sejtszintű energiaforgalmat, elősegíti a szövetek regenerációját, segíti a sejtfunkciók visszaállítását és támogatja a sejtek oxigénellátását, az erek újraképződését. Külön előnye, hogy jól kombinálható más, akár klasszikus kezelésekkel is és nem allergizál. A további problémák megelőzésére pedig mindenképpen ajánlatos a funkcionális gyógytornát beépíteni a mindennapokba.
Az egész szervezetre hatással vannak a pajzsmirigy által termelt hormonok: szerepet játszanak egyebek mellett a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, az agyi működésben, befolyásolják a vérnyomást, a gyomor-bél működését, hatással vannak hangulatunkra. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája ismerteti a legfontosabbakat!
A pajzsmirigy túlműködés tünetei között található a szapora szívverés, nehezebb koncentráció, ingerlékenység, álmatlanság, illetve az étkezés melletti fogyás, csökkent meleg-tűrés, fokozott izzadás, valamint a menstruációs zavarok. Sokszor már egyetlen egy jelből, az előredülledő szemekből sejtheti az orvos, hogy mi okozhat problémát.
A BASEDOW-GRAVES KÓR HÁTTERE
A pajzsmirigy túlműködés hátterében meghúzódhat a pajzsmirigy gyulladása, a túl sok jód jelenléte a szervezetben, valamint akár egy autoimmun betegség, a Basedow-Graves kór is, amely leginkább a 20 és 40 év közötti nőket érinti, és nagy mértékben felelősek a kialakulásáért a környezeti tényezők, így például a stresszes életmód, a túl nagy lelki megterhelés, illetve fontos tényező a genetikai hajlam is. A kór kialakulásában a TSH receptor ellen stimuláló antitest játszik fontos szerepet, amely a fokozott hormontermelés okozója.
KOMPLEX KIVIZSGÁLÁS ÉS TERÁPIA!
A fizikális vizsgálatot követi a vérvizsgálat főként a TSH-szint meghatározásával. Amennyiben a TSH koncentráció alacsony, a pajzsmirigy fokozott mennyiségű T4-t és T3-t termel. A laborvizsgálatot – amelynek hangsúlyos része a szabad T4, valamint totál vagy szabad T3 szint mérése – követően nagyon fontos az ultrahang vizsgálat is, amelyből a pajzsmirigy méretére, szerkezetére, vérellátására, esetleges cisztáira, gyulladására lehet következtetni, az izotópvizsgálattal pedig az derül ki, hogy a pajzsmirigynek pontosan milyen típusú túlműködése van.
A kezelés során nélkülözhetetlen az életmód terápia megfelelő étkezéssel és mozgással, ugyanis társulhat a kórhoz akár 1-es típusú cukorbetegség, lisztérzékenység is, valamint a stressz kiküszöbölése is hangsúlyos. Szükség lehet gyógyszeres kezelésre, ennek célja a túlműködés normalizálása, illetve szóba jöhet műtéti vagy izotópos terápia. A pajzsmirigy túlműködés kezelése során lényeges a rendszeres laborvizsgálat, és az egészségi állapot ellenőrzése, amelyet szintén endokrinológus szakorvos végez.
Forrás: Budai Endokrinközpont, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/basedow-graves-kor-a-fokozott-pajzsmirigy-hormontermeles-okozoja
A petefészek daganat – amely az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus – gyors progressziót mutat, a kezdeti stádiumban sajnos nem ad jellegzetes tüneteket, véletlenszerű a korai stádiumban történő felismerése. Pedig számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy éppen kizárja a nőgyógyász a petefészekrák jelenlétét. A lehetőségeket ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.
Amikor petefészekrákról beszélünk, nem csupán egyetlen fajtára gondolunk, ugyanis számos szövettani altípusa van (az agresszív típus mellett létezik lassan kialakuló és növekvő típus). Kialakulásában – főként az agresszív típusnál – kiemelt szerepet játszik a genetikai tényező, ezért ha a családjában, a szülőknél vagy a nagyszülőknél volt hasonló daganatos megbetegedés (petefészekrák vagy emlődaganat – előfordulhat, hogy ha az egyik kialakul, a másik is megjelenik a szervezetben), lényeges megbeszélni a szűrővizsgálat (markerek vizsgálatának) elvégzését a nőgyógyásszal, hogy kiderüljön, alacsony vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e. Akik 35 éves kor felett szültek, nem szoptattak, illetve a menopauzában lévő, 50 év feletti hölgyek szintén érintettek lehetnek, ezért az ő esetükben is indokolt a szűrés.
KOMPLEXEN: UH, CT, MR, LSC!
Bár a petefészekrák szűrési módszere még nincs pontosan kidolgozva, nem áll rendelkezésre megfelelő, minden típusra hatékony módszer, komplexen, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal pontos képet kaphat a szakorvos:
– A hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételben.
– Léteznek különböző tumorjelző markerek (CA125 és HE4 együttes szintje), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Ezek a molekulák – főként a CA125 nem csupán petefészekrák esetében emelkedhet meg, olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható – önmagukban nem diagnosztikus értékűek!
– A Laparoszkópos beavatkozás (LSC) segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül pedig milyen típusú.
– A CT és MR vizsgálatokkal főként a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelőorvos.
A TERÁPIA HATÉKONYSÁGA!
A petefészekrák megállapítása után a hasi explorációs műtét során eltávolításra kerül a daganat, valamint az érintett szövetek is. A cél a látható daganatmentesség elérése! Emellett kemoterápia, sugárkezelés és egyéb onkológiai gyógyszerek alkalmazása is indokolt lehet.
A kezelés láthatóan nem csupán a műtétet jelenti – hangsúlyozza a Nőgyógyászati központ orvosa. Szükség van adott esetben a beavatkozás előtti (preoperativ) vagy utáni (posztoperatív) kezelésre is. Lényeges eleme a kezelésnek a terápia tervének összeállítása, amely a cél elérésében segít a kezelőorvosnak és a páciensnek.
A szívritmuszavar „alattomos” formái gyakran tünetmentesen vannak jelen, de ha mégis szokatlan szívdobogásérzés jelentkezik, arra mindenképpen fel kell figyelni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta mindezek mellett a kamraremegés kritikus jelenségéről is beszélt.
SOK TÜNETRE MAGUNK IS FELFIGYELHETÜNK
Ha úgy érezzük, a szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, esetleg kimaradást, vagy szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. – Az esetek többségében a stressz, a túlzott kávé és energiaital fogyasztása, a túlterheltség is okozhat ilyen jellegű tüneteket, amelyek hátterét azonban mindenképpen tisztázni kell, hiszen bizonyos esetekben szervi okok okozzák a problémát – mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.– A kivizsgálás alapja a nyugalmi EKG, de szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, például elektrofiziológiai vizsgálatokra.
MIKOR KELL MENTŐT HÍVNI?
A szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek. Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is válhat veszélyessé, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át. Melyek a kamraremegés tünetei?
Ájulás,
alig tapintható pulzus,
alig mérhető vérnyomás,
görcsroham.
A kamraremegést rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni! Az újraélesztéssel azonban nem szabad a kiérkezésig várni, azonnal el kell kezdeni. Ez 30 mellkas kompresszió, vagyis nyomás, 2 befúvásos lélegeztetés felváltva mindaddig, amíg el nem érhető a defibrillátor, illetve a szakszerű orvosi segítség megérkezéséig.
A PITVARFIBRILLÁCIÓ A SZÍVRITMUSZAVAR „ALATTOMOSABB” FORMÁJA
A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció, amelyek hatására akár vérrögök is keletkezhetnek. Ugyanis ha a vért a szív nem tudja teljes mértékben kipumpálni a pitvarból, akkor az ott maradva rögösödhet. Ha pedig ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, például az agyban. A folyamat végeredménye a stroke, bár a vérrögök más szerveket is károsíthatnak. Melyek a pitvarfibrilláció tünetei?
Szabálytalan és gyors szívdobogásérzet,
fáradtság,
légszomj,
szédülés,
mellkasi fájdalom.
Előfordul, hogy a pitvarfibrilláció teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálatesetén ismerik fel. Ugyanakkor tudni kell, hogy az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért fontos, hogy tapintással tudjuk ellenőrizni a pulzusunkat, amivel felismerhető a szabálytalan szívműködés, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is forduljunk kardiológushoz. – Ha kiderül, hogy valóban szívritmuszavarról van szó és megtaláljuk a probléma okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A célunk a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód együttes kialakítása – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Aki komolyan sportol, még ha csak hobbiszinten is, számolnia kell a sérülések lehetőségével. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a leggyakoribb sportsérülésekre, azok kezelésére és a felépülés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
ISIÁSZ
Bár az isiászt – vagyis ülőideg-gyulladást, ülőidegzsábát – a modern kor, egész pontosan az ülő ember betegségének nevezzük, sportolóknál is előfordul. A derékfájdalommal, zsibbadással járó, lábba kisugárzó fájdalmat okozó tünetegyüttes főként olyan sportoknál szokott előfordulni, amelyek előrehajló pozíciót követelnek meg, mint például a kerékpározás. A törzs csavarodásával járó sportok is rizikófaktornak számítanak, így többek közt a golf és a tenisz is. Egyes esetekben a pihenés, az óvatos nyújtás és a hason fekvés segít a tünetek kezelésében, de ha a komoly fájdalom nem szűnik, ha akadályozza az egészséges működést, a mozgást (például izombénulás vagy széklet-, vizelet visszatartási képtelenség lép fel), mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert kiderülhet, hogy porckorongsérv áll a háttérben.
A COMBHAJLÍTÓ IZOM HÚZÓDÁSA
A comb hátsó részében végigfutó izom a combhajlító, amely hajlamos a húzódásra. Ennek leginkább a nyújtás hiánya vagy a rossz nyújtási technika áll a hátterében. Panaszként elsősorban a comb fájdalma jelentkezik, de a térdben is megjelenhet a fájdalmas érzés. A pihenés után finom nyújtással és az izmok megerősítésével lehet megelőzni az újabb sérülést, ám ha a fájdalom két hét után sem enyhül, fontos a kivizsgálás.
TENISZ- ÉS GOLFKÖNYÖK
A golfkönyök a csuklót a tenyér irányába hajlító izmok túlterhelésével jelentkező könyöktáji fájdalom. Legtöbbször tartós, monoton dobó, hajlító mozdulatok váltják ki, épp ezért tekinthetők veszélyeztetettnek a golfozók mellett a tornászok, kézilabdások, nehézatléták. A teniszkönyökszintén meglehetősen gyakori kórkép a 30-50 év közötti korosztályban, és nevével ellentétben nem csak a teniszjátékosok szenvedhetnek tőle. Teniszezés közben gyanakodni kell, ha fájdalmassá válik a fonákütés, az alkar feszítőizmainak összehúzódása következtében. Ha ugyanis a hajlítóizmok a feszítőizmok kárára erősebbek, a tapadási pontnál, ahol az ín a csonthoz rögzül, úgynevezett mikrotraumák keletkeznek. Amennyiben később állandósul a gyulladás, már a jóval kisebb mozdulatok is fájdalmat okozhatnak. Ajánlott lehet a fájdalmas terület jegelése, fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése, gyulladáscsökkentő krémek, helyi gyulladáscsökkentő injekció alkalmazása. Ritkán, a konzervatív kezelés eredménytelensége esetén lehetséges a műtéti megoldás.
VÁLLSÉRÜLÉS
A váll a sportolás következtében sokféle sérülést elszenvedhet, az izomhúzódástól, a „kiugráson” át az ínszalag szakadásig. Az atlétikai és erősportágakban különösen nagy terhelésnek kitett ízület főként az izom gyengesége, a rugalmasság és a stabilizáció hiánya miatt sérülhet meg. Elsődlegesen természetesen a pontos diagnózist kell felállítani, úgyhogy – hacsak nem enyhe esetről van szó – a vállsérüléssel mielőbb érdemes orvoshoz fordulni, az állapotromlás elkerülése miatt.
PATELLOFEMORALIS SZINDRÓMA – TÉRDSÉRÜLÉS
A térd igen gyakran sérül meg sportolás közben, az egyik leggyakrabban felállított diagnózis a patellofemoralis szindróma. Ennek hátterében állhat esés, túlterhelés, statikai elváltozások, például lúdtalp, felbomlott izomegyensúly és akár egy nem megfelelő sportcipő is. A tünet lehet a fájdalmon túl a térdízület duzzanata is. A pihentetés ebben az esetben is elengedhetetlen, a duzzanatot érdemes jegeléssel kezelni. A felépülés egyik legfontosabb záloga a sportorvos által javasolt kezelés és a környéki izmok megerősítése gyógytornával.
MIÉRT FONTOS IDŐBEN FELKERESNI AZ ORVOST?
– A sportsérülések sajátja, hogy ha nincsenek szakszerűen kezelve, hajlamosak további problémákat okozni, akár egy sportkarrier végét is jelentheti egy elhanyagolt eset. A terápiájában ezért a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen például a túledzettség, a szorongás, az anatómiai rendellenességek, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer és akár sportszer – ismerteti dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – A kezelések megválasztásakor is körültekintően kell eljárni, akár kombinációkat alkalmazni. A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés (pl. a porcmátrix alkotó elemeinek adagolása, többek közt hialuronsav injekcióval). Természetes hatóanyagokat alkalmazó terápia továbbá az orvosi kollagén kúra, amely tulajdonképpen egy injekció-sorozat. Az alkalmazott ampullák speciálisan előállított kollagént és olyan segédösszetevőket tartalmaznak, amelyek gyors és hatékony javulást biztosítanak az ízületi fájdalmak, sérülések esetén. A sérülések típusa szerint jól beválhat még a mágneses és a lágylézer terápia, a lökéshullám terápia, illetve fontos a sérülékeny ízület környéki izmok megerősítése gyógytornával.
Egyáltalán nem mindegy a heparinok, illetve az alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH) dózisa, mert nem megfelelő adagolásnál akár túlzott vérzés is felléphet. Az alkalmazott adagot elsősorban a beteg testsúlya szabja meg. A szükséges gyógyszerfelírás ezért személyre szabottan történik, az optimális dózis beállításával és rendszeres kontrollal. Prof. Dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózis- és Hematológiai Központvéralvadási specialistáját kérdeztük.
Az antiXa vizsgálat a heparin hatásának monitorozására szolgál: a vénába adható standard heparin (UFH) és a bőr alá adható rövidebb láncú, kis molekulasúlyú (LMWH) heparin kezelés követésére megoldás, a teszt közvetetten méri a heparin szintjét a vérben – és ehhez egyetlen vérvétel elegendő.
MIÉRT FONTOS AZ ANTIXA?
Segít abban, hogy személyre szabottan tudjuk a legoptimálisabb dózist beállítani bizonyos esetekben, ilyen főként a terhesség, a túlsúly, a nagyon fiatal vagy idős életkor. A gyakorlatunkban minden terhesség esetében rendszeresen elvégezzük ezt a tesztet, hiszen a kismama testsúlya sokat változhat a terhesség alatt – mondja a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.
A heparin gátolja a véralvadást (antikoaguláns). A vizsgálat során a heparin (LMWH) Xa faktor-aktivitást gátló hatását mérik. Arról kap információt az orvos, hogy a beteg elegendő heparin készítményt kap-e az alvadásgátláshoz anélkül, hogy az túlzott vérzést okozna.
NEM MINDENHOL KÉRHETŐ A VIZSGÁLAT!
A Trombózis- és Hematológiai Központban is el tudjuk végezni ezt a speciális vizsgálatot, amelyet sajnos általában nem kérnek rutinszerűen, csak akkor, ha az orvos az UFH vagy az LMWH szintjét szeretné kiértékelni.
Amennyiben magas a heparin antiXa szintje, akkor a beteg túlzott dózistkaphatott, illetve nem ürül ki a hatóanyag a szervezetből az elvárt ütemben, ez pedig kockázatot jelenthet a túlzott vérzésre. Amennyiben a teszt eredménye a terápiás tartomány alatt van, akkor indokolt lehet a heparin dózisának emelése a túlzott alvadási hajlam csökkentése céljából.
Az LMWH túladagolásból származó vérzékenység kezelése mindig nagy körültekintést és folyamatos odafigyelést igényel mind a páciens, mind pedig a kezelőorvos részéről! – hangsúlyozza Blaskó professzor.
Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/antixa-vizsgalat-az-optimalis-dozis-erdekeben-szukseges-megnezni-a-heparin-szintet
Sok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír, így az esetleges szövődmények esélyét is csökkentheti. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa a legfontosabb tudnivalókra hívta fel a figyelmet.
A HAJLAM MÉG NEM MAGA A BETEGSÉG
– Mivel a magasvérnyomás betegség sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy csak a stroke, a szívinfarktus, vagy éppen a veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a betegségre. Hazánkban ez rendkívül komoly probléma, hiszen a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. Tény, hogy a betegségre való hajlam 40 százalékban genetikailag meghatározott, de egyre többen ismerik fel, hogy az életmódjukkal kordában tarthatják, sőt akár vissza is fordíthatják a folyamatot – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa.
ÍME, A VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐ ÉLETMÓD ALAPJAI
1. RENDSZERES MOZGÁS
Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott a rehabilitációban, és a magas vérnyomás csökkentésében. A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni és esetleg speciálisan felépített csoportos mozgásformákat választani. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.
2. A „SZÍV ÉTRENDJE”
A szív-érrendszer szempontjából optimális táplálkozás elsősorban növényi alapú, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, omega-3 tartalmú élelmiszerek (tengeri halak, lenmag) és többszörösen telítetlen zsírsavak, olajos magvak fogyasztására épül. Nagyon fontos a sóbevitel korlátozása, ajánlatos a napi sómennyiség 2,3 gramm alá csökkentése, amit első lépésként az extra sózás elhagyásával érhetünk el. Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros, vörös hús, cukros üdítő, alkohol fogyasztását is. Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta, a mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend természetesen a leghatékonyabb.
3. A TESTSÚLY RENDEZÉSE
Nagyon határozott az összefüggés a túlsúly és a magas vérnyomás közt, bizonyított tény, hogy már 5 kiló fogyás is csökkenti a magas értékeket. A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen testmozgás nélkül. A rendszeres, szívet és keringést támogató kardiomozgás olyan működéseket erősít és indít be, melyek végeredményben többek között a vérnyomás csökkenését eredményezhetik. Ráadásul mindezt olyan élettani folyamatok optimalizálásával, amelyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is rendezni hivatottak.
4. A DOHÁNYZÁS ELHAGYÁSA
A dohányzás káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, amivel növeli a vérrögképződés kockázatát, részben pedig az érfal kulcsfontosságú belső felszínén is károsodásokat okoz. Minden további romboló hatással együtt kimondható, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, sőt bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések arányát.
AZ ÉLETMÓD ORVOSLÁSNAK CSAK POZITÍV „MELLÉKHATÁSAI” VANNAK
A gyógyszerek természetesen nagyon fontos szerepet töltenek be a kockázatot jelentő magas vérnyomás kezelésében és csak igen ritkán okoznak súlyos panaszt. Ugyanakkor bizonyos esetekben mellékhatások is előfordulhatnak, mint fáradékonyság, gyengeségérzés, ami többnyire csak átmeneti. Ritkábban, de előfordulhat többek közt fejfájás, émelygés, alvászavar, libidócsökkenés, köhögés. A gyógyszerek egyes esetekben emelhetik a koleszterin- és trigliceridszintet, ronthatják a cukorbetegség, a köszvény állapotát. Vernes doktornő szerint ezzel szemben a természetes vérnyomáscsökkentés, vagyis a pontosan kidolgozott életmódprogram legfeljebb olyan kellemes „mellékhatásokkal” jár, mint a fogyás és a teljesítménynövekedés. A leghatékonyabb módszer tehát a gyógyszeres és az életmóddal történő vérnyomáscsökkentés kombinálása – kardiológus és életmód orvos felügyelete mellett.
– A felsorolt módszerek együttes hatásával már a gyógyszeres terápia hatékonyságával felérő vérnyomás csökkenést tudunk elérni. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy ritkán áll fenn önállóan a magasvérnyomás betegség és a helyes életmódbeli tényezők kialakításával a párhuzamosan fennálló más betegségek is kezelhetők – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa.
Ma már nem kétséges, hogy az életmódunk milyen óriási hatással van az egészségünkre, betegségeket okozhat és gyógyíthat is. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa szerint éppen ezért is van kitüntetett szerepe az életmód orvoslásban a gondos felmérésnek, ami túlmutat a hagyományos orvosi felmérésen. Íme, a legfontosabb kérdések, amelyeket végig kell gondolnunk az életmódunkkal kapcsolatban.
KÉTELY NINCS – ÖSSZEFÜGGÉS VAN!
Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága, eredményei azonban olyan meggyőzőek, hogy immár számos elismert szakmai szervezet kijelentette: az életmód tényezőknek – mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, a táplálkozás, a stresszkezelés – gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben.
ÍME, A 12 LEGFONTOSABB KÉRDÉS AZ ÉLETMÓDUNKRÓL
Ha valaki az egészsége megőrzése érdekében vagy akár a gyógyulás elősegítése miatt rászánja magát az életmódváltásra, érdemes néhány kérdést végiggondolnia jelenlegi életmódjával kapcsolatban.
1. Követ-e valamilyen speciális étrendet, és ha igen, milyen megfontolásból teszi ezt? Tudni érdemes, hogy a táplálkozástudomány szerint nincs egyetlen, mindenki számára ideális étrend (bár a magasvérnyomás betegség kezelésére ajánlott DASH-diéta és a mediterrán étrend alapvetően jól használható), azt mindig az egyéni egészségi állapot, ízlés és célok szerint érdemes összeállítani.
2. Aktuálisan cél-e a súlycsökkentés? Ez a kérdés azért fontos, mert az elhízás önmagában számos betegség rizikófaktora, viszont a szélsőséges fogyókúra helyett jóval tartósabb eredmény érhető el valódi életmódváltással.
3. Milyen gyakran főz otthon, illetve rendel ételt, eszik gyorsétteremben vagy vásárol félkész ételeket? Törekedni kell az otthoni főzésre, de legalábbis a teljes értékű ételek rendelésére, hiszen minél kevésbé feldolgozott és jobb minőségű egy élelmiszer, annál nagyobb a tápértéke, a vitamin- és ásványi anyag tartalma. Érdemes visszaszorítani a fast food fogyasztást.
4. Mivel oltja a szomját? A cukros üdítők, gyümölcslevek helyett ajánlatos vizet vagy édesítetlen italokat választani.
5. Hány órát ül naponta (beleértve az ülőmunkát és a pihenést is)? A fizikai inaktivitás a negyedik vezető halálok világszerte. 21-25 %-kal hozzájárul a mell- és a vastagbélrák kialakulásához, 27 %-kal emeli a cukorbetegség és 30 %-kal az iszkémiás szívbetegség rizikóját.
6. Hány percet tölt hetente közepes vagy nagy intenzitású mozgással? Az egészség szempontjából heti legalább 150 perc, közepesen intenzív testmozgás szükséges, legalább 3 alkalomra beosztva. Közepes intenzitásúnak tekinthető az a mozgás, amely már megizzaszt, gyorsabb légvételre késztet, de még tudunk mellette rövid mondatokat mondani. De még akár az ennél kisebb mértékű mozgásnak is van egészségvédő szerepe.
7. Milyen gyakran végez izomerősítő edzést? Bizonyos betegségek, például a csontritkulás ellen a heti legalább két alkalommal végzett izomfejlesztő edzés a leghatásosabb.
8. Dohányzik vagy dohányzott valaha? A dohányzás a vezető halálok, amely a szívérrendszeri betegségektől a daganatokig számos betegség komoly rizikófaktora.
9. Mennyi alkoholt fogyaszt egy átlagos napon? A rendszeres alkoholfogyasztás súlyos egészségi és szociális következményekkel jár. Ma úgy tűnik, hogy nincs legkisebb ajánlott adag, a maximális elfogadható mennyiség két egység / nap férfiaknak, egy egység / nap nőknek.
10. Az elmúlt hónapban milyen gyakran érezte kezelhetetlennek a stresszt? A krónikus stressz bizonyítottan csökkenti az életminőséget és növeli számos betegség, például a szív-érrendszeri kórok kockázatát.
11. Milyen támogató kapcsolatok vannak jelen az életében? A kielégítő családi-, baráti kapcsolatok és a közösségekhez való tartozás kimondottan egészségvédő hatású, ezek hiánya viszont fokozza a depresszió, a szellemi hanyatlás rizikóját.
12. Hány órát alszik átlagosan éjjelente? Egy felnőttnek 7-9 óra jó minőségű alvásra van szüksége, az ennél kisebb mennyiség egészségi kockázatokkal jár.
– Az életmód feltérképezése egyre nagyobb teret nyer a standard orvosi kivizsgálásoknál is, bár erre nyilván csak a teljesség igénye nélkül kerülhet sor egy szakvizsgálaton. Éppen ezért van nagy szerepe a kifejezetten életmód orvosi felmérésnek, hiszen az eredményekre és az egészségi állapot pontos ismeretére alapozva már olyan, teljes körű életmódterv építhető fel, amely jobb életminőséget és gyógyulást is eredményezhet – ismerteti dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa.
Forrás: Életmód Orvosi Központ, https://www.egeszsegmagazin.hu/cikk/12-alapveto-kerdes-%E2%80%93-tesztelje-az-eletmodjat
Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás.
A MELLKASI FÁJDALMAT KOMOLYAN KELL VENNI
Maga az angina pectoris kifejezés annyit tesz, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. A stabil angina pectoris (AP) azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanakkor, ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek változatosak és másodlagosak (!), előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség érzés. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Jellemző még, hogy a fájdalom közben beadott nitrát vagy más néven nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat – ez önmagában is diagnosztikus értékű. – Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a mellkasi fájdalom valóban angina pectoris volt, orvosi szempontból elsődleges diagnosztikus feladatunk, hogy a pácienst kardio CT-re, szívkatéterezésre eljuttassuk. A diagnózis megszületéséig eltelő rövid időszakban adhatunk Aspirint, és szükség esetén nitrátot, bétablokkolót és további gyógyszereket – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
HONNAN TUDHATJUK, HOGY INFARKTUS VAGY ANGINA PECTORIS?
Az angina pectoris és a szívinfarktuslegfontosabb közös vonása maga a szorító mellkasi fájdalom, ami – különösen, ha először fordul elő – nagyon ijesztő lehet. Ám míg az AP kapcsán a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, addig infarktus esetén ez nem igaz, sőt, esetleg fokozódhat is. A stabil angina pectorishoz képest az instabil AP is vészhelyzetet jelent, tehát a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez valójában az infarktus előszobája. Tehát ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni! Vaskó doktortól tudható, hogy az okok közt a legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének tudható be, hanem egy ún. „vulnerábilis” plakk leválásának, ami elzáródást okoz az érben.
A MELLKASI FÁJDALMAT AKKOR IS KI KELL VIZSGÁLNI, HA ELMÚLT
Akinek volt már anginás rohama, annál a kezelésnek azt kell céloznia, hogy a következő esemény lehetőleg ne következzen be, vagy ne váljon súlyosabbá. Vaskó doktor szerint ehhez szükséges lehet a gyógyszeres kezelés, ami ellazítja az artériákat és csökkenti a szívre nehezedő munkát. Az orvos által elrendelt gyógyszert az érintetteknek mindig maguknál kell hordaniuk és szükség esetén kell az orvos által javasolt adagot bevenniük. Ezen kívül hosszú távon rendezni kell a magas koleszterinszintet és a vérnyomást, bizonyos esetekben pedig az orvos elrendelheti vérhígító szedését is. A gyógyszeres kezelésen túl kiemelt jelentősége van az életmódnak, ezen belül a szakszerűen felépített mozgásprogramnak, az egészséges táplálkozásnak és a stresszcsökkentés különböző módozatainak. Ezek önmagukban is csökkenteni fogják a koleszterinszintet és a vérnyomást. – Azért is van nagy jelentősége a korai diagnózisnak, mert szükség esetén meg kell határozni az invazív beavatkozás (szívkatéterezés) időpontját, helyét. Ez az eljárás ugyanis a pontos diagnózis mellett képes azonnali rekonstrukciót végrehajtani, vagyis ugyanazzal a beavatkozással elvégezhető az értágítás, az ún. stentelés is. Vagyis mindazoknak ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, akik mellkasi fájdalmat tapasztaltak, mert pontosan fel kell mérnünk, mi váltotta ki azt – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
