Az alábbi írásból megtudhatod, hogy mik azok az esszenciális zsírok, milyen fajtái vannak a zsíroknak, miben találhatók meg, és miért fontosak az egészséged szempontjából.
Zsír nélkül az emberi szervezet nem maradna életben. Fontos azonban, hogy megértsük, nem minden zsír rossz, sőt, az emberi szervezet számára bizonyos zsírok életbevágóan fontosak.
A testzsírnak két összetevője van: az esszenciális és a raktározott zsír.
1. Esszenciális zsírok
Az esszenciális zsír alatt azokat a zsírokat értjük, amelyek formálják a sejtmembránt, az agyszövetet, az ideghüvelyeket, a csontvelőt, és azt a zsírt, ami a szervek (szív, máj, vese) körül van. Szigetelést, védelmet biztosít a fizikai károsodás ellen. Az egészséges ember testsúlyának kb. 3%-ával számolhatunk esszenciális zsírként.
A nőkben egy kicsit több az esszenciális zsírszükséglet. Ezt nemre jellemző specifikus zsírnak nevezzük, amely főként a mellekben és a csípő körül raktározódik. A női testsúly további 5-9 %-át jelenti, mely az ösztrogéntermelésben, valamint az inaktív ösztrogén aktívvá alakításában vesz részt. Tehát ez a zsír biztosít normális hormonegyensúlyt és menstruációs működést. Ha a raktárak túl alacsonyak, az hormonális egyensúlyvesztéssel jár, és menstruációs problémákat okoz, de ezek visszafordíthatóak a testzsír növekedésével.
Sőt, bizonyos mennyiségű testzsír a férfiakban is szükséges a normális hormontermeléshez.
A tudósok szerint a testzsír eloszlása fontosabb, mint a mennyisége. Pontosabban mutatja meg az anyagcserezavarok kockázatait, a szívbetegségeket, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és az epehólyag-betegséget.
A lényeg
A zsír főleg a has körül rakódik le, ezért alakul ki az alma vagy a hordó alkat, ami nagyobb kockázattal jár, mint a csípőt vagy a combot körülvevő zsír, azaz a körte alkat.
2. Raktározott zsírok
A testzsír másik összetevője a raktározott zsír, ami fontos energiaraktárként a zsírsejteket a bőr alá és a szervek köré rendezi.
Elméletileg a zsírt állandóan használjuk, bármilyen aerob tevékenység során: amíg alszunk, eszünk, állunk, sétálunk, és mindenféle edzéskor. Lehetetlen különbséget tenni a zsírszövetek között.
A szervezet általában a teljes zsírkészletet használja, azaz a zsírfelhasználás és -raktározás módja genetikusan és hormonálisan meghatározott. Egy átlagembernek 3 napon és éjszakán át tartó folyamatos futásra elegendő zsírmennyisége van. Jellemző, hogy már a zsírtartalék kiürülése előtt fáradtságot érzünk, így a zsírraktárak nem a váratlan energia bőséges forrásai.
A testünkben lévő zsíreloszlást részben genetikai, részben hormonális egyensúly határozza meg. Azokban a férfiakban, akikben magasabb a tesztoszteron szintje, gyakoribb a has körüli lerakódás (a lapockák között és a belső szervek körül). Azoknál a nőknél, akiknél az ösztrogénszint magasabb, a mellek és a tricepsz körüli zsírlerakódás a jellemző. A menopauza után, amikor az ösztrogénszint lecsökken, a zsír hajlamos a csípőtől és a comboktól a hashoz vándorolni, megváltoztatva a nők alkatát. Ez viszont növeli a szívbetegségek kockázatát.
A lényeg
A szakemberek a férfiak számára minimum 5%, a nők számára minimum 10% testzsírt tartanak elengedhetetlennek, mivel ez biztosítja a szervezet egészséges működését. Az optimális egészségi állapothoz a férfiaknál 13-18%, a nőknél pedig 18-25% testzsírszázalékra van szükség.
3. A zsírok fajtái
Sokféle zsír létezik. A természetes zsírok általában trigliceridek, amelyekben egy az alkoholhoz hasonló, glicerin nevű molekulához három zsírsav kapcsolódik.
A molekulalánc hossza és a kettős kötések száma határozza meg az egyes zsírok fizikai és kémiai tulajdonságait. A telített zsírsavak például általában nem túl aktívak.
A kókuszolaj, amely nagyrészt rövid láncú telített zsírokból áll, nem romlik meg, még akkor sem, ha évekig van levegőnek kitéve. Viszont a lenolaj, amely többszörösen telítetlen zsír, olyan gyorsan oxidálódik, hogy ha rongyra öntjük, és állni hagyjuk, még lángra is lobbanhat.
Az egyszeresen telítetlen zsírok – fizikai és kémiai jellemzőiket tekintve – az utóbbi két zsírfajta között helyezkednek el.
A lényeg
A zsírok három nagy kategóriába sorolhatók: telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak. Nevük arra utal, hogy hány kettős kötés található a zsírban, ha van bennük egyáltalán kötés. Ez azért fontos, mert a zsírokat a kettős kötések (vagyis a telítettség mértéke) és a lánc hossza különbözteti meg egymástól.
3.1. Telített zsírsavak
A telített zsírsavaknál minden szénatomhoz kapcsolódik egy hidrogénatom. Azok a zsírok, amelyekben nagy a telítettség aránya, szobahőmérsékleten kemények, és főleg állati zsírokból származnak (vaj, zsír, sajt). Azok a táplálékok, amelyek ilyen zsírokból jönnek létre, megtalálhatók a kétszersültekben, süteményekben, kalácsokban. Az állati zsírokra a pálmaolaj és a kókuszolaj lehet alternatíva.
A telített zsírsavakat tartják a szívbetegségek okozóinak, mert ezek növelhetik a teljes koleszterin és az LDL-koleszterin szintjét a vérben, illetve szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek. Ajánlatos a teljes kalóriabevitelnek mindössze 10%-át fedezni telített zsírsavakból.
3.1.1. Laurinsav
A laurinsav egy 12 szénatom hosszúságú telített zsír, amely többek között megtalálható a kókuszban, a pálmaolajban és az anyatejben. Vírusölő hatású, és többek között a HIV, a bárányhimlő és sok más vírus elleni védekezésben van szerepe. Növeli a szervezetben lévő rossz koleszterin, az LDL mértékét, de alacsony szénhidrátbevitel és alacsony inzulinszint mellett ez nem jelent veszélyt.
3.1.2. Palmitinsav
A palmitinsav egy 16 szénatom hosszúságú telített zsír, amely a pálmaolajban és különböző állati termékekben, például marhahúsban, tojásban, tejben, szárnyasokban és a tenger gyümölcseiben található meg. Szintén emeli az LDL-koleszterin szintjét, ezért már régen kapcsolatba hozták a szív- és érrendszeri betegségekkel. Viszont azt is kimutatták, hogy a palmitinsavnak létfontosságú szerepe van a kognitív folyamatokban (például új emlékek elraktározása és korábbi emlékek előhívása).
3.1.3 Sztearinsav
A sztearinsav egy 18 szénatom hosszúságú zsírsav. Jelentős mennyiségben a húsokban, a tojásban és a csokoládéban található meg. A kutatások szerint nem játszik jelentős szerepet az LDL-szint emelésében, viszont növeli a HDL-szint mértékét.
3.2. Egyszeresen telítetlen zsírsavak
Az egyszeresen telítetlen zsírsavakban kevesebb a hidrogén, mert a szénlánc egy dupla vagy telítetlen láncot tartalmaz. Azok az olajok, amelyek gazdagok egyszeresen telítetlen zsírsavakban, szobahőmérsékleten folyékonyak, de hidegben megszilárdulhatnak. Legnagyobb mennyiségben az olíva-, repceolajban, földimogyoróban, mogyoróban, mandulaolajban, avokádóban, a diófélékben és a magvakban találhatók meg.
Az egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi forrásokban általában zsírban oldódó antioxidánsok is találhatók, amelyek beépülnek a sejthártyába, megakadályozva ezzel az öregedéssel és a legtöbb degeneratív betegséggel együtt járó oxidációs folyamatokat.
Az egyszeresen telítetlen zsírsavak egészségesek, mivel csökkentik a teljes koleszterin és az LDL-koleszterin szintjét anélkül, hogy a HDL-szintet befolyásolnák. A teljes kalóriabevitel több mint 12%-át egyszeresen telítetlen zsírsavakból érdemes bevinni.
A lényeg
Valószínűleg sokan hallottak már a mediterrán életmódról. Az ennek tulajdonított pozitív egészségügyi hatások lényege az egyszeresen telített zsírsavak rendszeres bevitele, amely hozzájárul az egészséges szívműködéshez, a csökkentett koleszterinszinthez és az emelt szintű inzulinérzékenységhez.
3.3. Többszörösen telítetlen zsírsavak
Ezeknek a zsírsavaknak van a legkevesebb hidrogénjük – a szénláncban kettő vagy több kettős kötés található. Azok az olajok, amelyek többszörösen telítetlenek, folyékonyak mind szobahőmérsékleten, mind hidegben. Ilyenek a növényi olajok és a tengeri halak (és az olajaik).
Csökkenthetik az LDL-koleszterin szintjét, azonban csökkenthetik a jó HDL-koleszterinét is. Ajánlatos egy kevés egyszeresen telítetlen zsírral pótolni ezeket, ha sokat eszünk belőlük. Az ajánlások szerint a teljes kalóriabevitel 10%-ának kellene lennie többszörösen telítetlen zsírnak.
A többszörösen telítetlen zsírok közé tartoznak az esszenciális vagy létfontosságú zsírsavak, amelyeket a szervezetben nem tudunk előállítani, viszont a megfelelő működéshez szükség van rá, ezért muszáj azokat a táplálékunkkal együtt bevinni a szervezetbe. Az esszenciális zsírsavaknak két fontos alcsoportja van: omega-3 és omega-6 zsírsavak.
Forrásjegyzék
Anita Bean: Modern sporttáplálkozás, Gold Book, 2007.
Earl Mindell: Earl Mindell’s New Vitamin Bible, Grand Central Life & Style; Rev Upd edition (February 1, 2011)
Robb Wolf: Paleolit megoldás – Az ősi, emberi étrend, Scolar Kiadó, 2012
Wikipedia: Omega-3 fatty acid, http://en.wikipedia.org/wiki/Omega-3_fatty_acid
WebMD Heart Disease Health Center, http://www.webmd.com/heart-disease/omega-3-fatty-acids-directory
Forrás: https://dietless.hu/zsirok-tipusai-szerepe-a-taplalkozasban/